Sziasztook🤍
Waoo, mintha évek óta nem raktam volna ki részt, és nagyon nagyon sajnálom!! De ez az időszak az egyik legnehezebb része volt az életemnek és muszáj volt kicsit elszakadnom az írástól, hogy jó részeket tudjak hozni nektek😅
Dee, visszatértem, írtam nagyon sok új részt is, amiket már most imádok🤩Szóval remélhetőleg vissza tudok teljesen térni és rendszeresen tudok majd hozni részeket iis. Most egyből ki is rakok kettőt, hogy kárpótoljalak titeket a fél év kihagyásért🤣
Jó olvasást mindenkinek!!😇✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨
A vacsora néma csendben telt. A szüleink arca halvány, szinte sápadt színben ragyog ránk vissza a lámpa fénye alatt. A munka fárasztó és megterhelő oldala kiül szemeik alá, ezzel bágyadt és álmos tekintetet adva nekik. Harry lassan csúsztatja kezét a kezembe az asztal alatt, majd ujjainkat összekulcsolva szorít rá, ezzel bíztatva engem. Az érzés, hogy megbeszéltük hogy próbáljuk meg a kapcsolatot most egyfajta biztonságérzetet ad, de mégis bennem van a "mi van ha" érzés, amelytől elfog a rettegés. Mi van ha ez csak a semmiből meg fog szakadni, mi van ha most boldog vagyok de holnap már sírni fogok? Félek ettől a bizonytalanságtól.
-Kenz, essünk túl rajta.- súgja fülembe Harry amire én erősebben szorítom kezét. - Nem lesz semmi baj, a szüleink még örülni is fognak, hidd el.
-Harryvel mondani szeretnénk valamit- kezdem el mondandómat mire mindenki rám emeli tekintetét.
-Kicsim, baj van?- ijed meg anya.
-Nem, semmi Anya, nincs semmi baj, sőt- mosolygok rá Harryre amire ő vissza mosolyog rám és szemeivel bíztat hogy folytassam.
-Tudjátok amíg nem voltatok itthon és Harryvel össze voltunk zárva, rájöttünk hogy nem is utáljuk egymást annyira.- motyogom halkan és zavartan mire szüleink csak zavartan bámulnak ránk.- A lényeg hogy sokat beszélgettünk és sok időt töltöttünk együtt és- keresném a szavakat de a négy szempár tekintete még idegesebbé tesz mint gondoltam- Harry, folytasd- kérlelem mire megforgatja szemeit és bólint egyet.
-Kenz és én együtt vagyunk- feleli egyszerű lazasággal mire anya kezéből kiesik a kés, apa pedig rám emeli tekintetét.
-Mármint úgy együtt?- kérdezi apa mire Harry bólint.
-A lányod a barátnőm.- mosolyog rám Harry mire visszamosolygok majd ismét anyáékra tekintek.
-Biztos ez gyerekek? Nem hirtelen ez egy kicsit, eddig még ki nem álltátok egymást.- kérdezi anya.
-Az az igazság hogy már elég régóta érzek valamit Mackenzie iránt de távol akartam tartani magam tőle, féltem kapcsolatban lenni de most azt hiszem készen állok rá.- simogatja meg lágyan ujjaval kézfejem.
-És nekem is azt mondtátok hogy próbáljak ki új dolgokat, és szerintem nincs annál izgalmasabb kihívás mint hogy Harry és én megpróbáljuk, hogy mi lehet ebből.
-Szerintem aranyosak vagytok együtt.- mosolyog ránk Susan majd a férje.
-Ha jól átgondoltátok, akkor nekünk sincs ebbe beleszólásunk.- feleli határozottan apa mire halványan elmosolyodok. Harry szülei sokkal jobban kezelték mint az enyémek, bár ezt gondoltam is, hogy így lesz.A vacsora további része még az eddiginél is csendesebben telt. Harryvel nem tudtuk hogy kéne viselkednünk szüleink előtt, így inkább csak az asztal alatt simított párszor végig combomon. A vacsora végénél Harrynek el kellett menni dolgozni, így anyáék azt mondták a szüleinek hogy ma vállalják a mosogatást, ők menjenek csak pihenni. Tudtam hogy ezzel az volt a céljuk, hogy nyugodtan tudjanak beszélni velem.
-Jó ötlet ez Kicsim?- kérdezi tőlem anya miközben ő mosogat én pedig törlöm a tányérokat. Apa a bárpultnak támaszkodva néz minket.
-Tudom hogy hirtelen jött, én se tudom hogy hogy alakult ki de amikor vele vagyok olyan más. Amikor nincs a közelemben hiányt érzek, amikor pedig meglátom egyből izgatott leszek - csillanak fel szemeim miközben róla beszélek.
-Ezeket megértem Kicsim de nézzük a másik oldalát. Tudjuk hogy milyen Harry, hogy hány barátnője volt, a rohamai, ahogy kizárja a saját szüleit is az életéből...
-Igen, de belül sokkal több lakozik benne. Elmondott pár dolgot amikből sok mindent megértettem. Ne aggódjatok, nem akarunk egyből komoly kapcsolatot, csak kíváncsiak vagyunk hogy működne- e.
-Én nem aggódok.- mosolyog rám anya- bízok a döntésedben.
-És te Apa?- tekintek rá mire felsóhajt és elém sétál, majd hajamat hátra teszi arcomból.
-Amíg te boldog vagy addig én is. Csak azt kérem, hogy ne kelljen azon aggódni hogy a két családnak szét kell majd szakadnia ha valami történne.Apa szavai teljesen jogosnak tűnnek, hisz nekik csak most indul be a közös vállalkozásuk és most ez a legfontosabb amit figyelembe kell vennünk.
-Tudom Apa, tekintettel leszünk erre, ígérem.
-Rendben van Kenzie, akkor áldásom rátok.
Szüleim szavai megnyugtattak, úgy érzem leesett egy nagy kő a vállamról, így hogy végre tudják mi van köztem és Harry között.
-Oh, és nem akarom végignézni minden nap ahogy ő meg te...- mondja apa mire halkan felnevetek.
-Majd elbújnak Szívem.- feleli anya mire csak fogom a fejem.
-Nem, tudod mit, inkább látni akarlak titeket, tudni akarom hogy mit csinál veled- feleli apa határozottan.
-Jézusom Apa, kérlek- nevetem el magam zavaromban- én inkább elmegyek most aludni, elég volt ennyi beszélgetés- puszilom meg őket majd felsétálok a szobámba és bezárom az ajtót mögöttem.Megkönnyebbülten sóhajtok fel hogy túl vagyok ezen az estén is, így végre csak arra tudok koncentrálni mit is akarok valójában Harrytől. Igazuk van apáéknak...bármennyire is tartom fontosnak azt hogy ne szóljon bele senki a kapcsolatomba valaki mással, de szem előtt kell tartanunk azt, hogy a két család ne sérüljön semmi képpen se akkor ha én és Harry valamilyen módon mégsem működnénk együtt.
Bármennyire is próbálom a pro és contra listámat írogatni a fejemben, percek alatt kalandozok el. Nem tudok nem gondolni a szemeire...arra a zöld szempárra amivel olyan mélyen tud az enyémbe nézni. Azokra a karokra amik néha izomtól dagadva ütköznek a fallal ha mérges, de mégis lágyan és finoman húzza a derekamat hozzá velük. A hajára amelybe beletúr mikor zavart és ideges, de lágyan hümmög mikor én érek hozzá. Sosem gondoltam eddig így rá, sosem éreztem semmi ilyesmit iránta mind idáig és ez izgatottá tesz. Izgatottan várom mi fog történni a jövőben vele és velem.
YOU ARE READING
Medicine (H.S.)
Fanfiction-Tessék?- emeli rám szikrákat szóró szemeit miközben hangja felerősödik- Azt hiszed hogy csak úgy élvezetből csinálom? -Mégis mi másért tennéd Harry?- ordítok tovább én is. -Hogy téged kiverjelek a fejemből a rohadt életbe- kiabál rám majd elhallgat...