Klarantina II. - A fények harca [✔] {Javításra vár}

20.

Egy év múlva..

Trón terem egyik ablaka előtt álltam, s néztem a virágzó fákat. Egy év telt el, amióta Jaran hivatalosan is elfoglalta a trónt, s amióta Naradik herceg megházasodott. Mint kiderült nem azért házasodott, mert átveszi az apja helyét, mivel aki hercegnőt elvett az apja lemondott a királyságról. Így ahogy összeesküdtek Naradik lett Helginkski királya. Híresztelések szerint nagyszerűen vezeti a királyságot, s annál is jobb király vált belőle. Alfman király büszke lehet a fiára. Ámbár így Girgelyre, a második hercegre maradt Királyudvarhely.

- Mama! - hátra néztem a vállam felett, de el is mosolyodtam. Trix egy fehér térdig érő ruhában, s egy fésűvel sietett felém. Egy év alatt a négy éves kislányom, egy húsz éves nővé érett. Bőre kicsit sötétebb lett, de épp ez miatt jobban kitűnik a vállain lévő három arany karmolással. Magassága az enyémhez hasonló, mégis a hófehér egy-két arany csíkkal megáldott haja már-már a fenekét verdesi, ezért imádja, ha minden nap befonom neki. De ami kis szarvacskák voltak a fején mára nagyobbak lettek. Feje két oldalán horog alakban nőttek meg. - Befonod a hajam, ugye? - Vigyorogva nyújtotta felém a fésűt.

- Persze, mint minden nap - kuncogva fordított nekem hátat. Közelebb lépve hozzá elkezdtem kifésülni a haját, majd egy hosszú fonatba fonni.

Napok, hetek és hónapok teltével az emberek is észrevették, hogy Trix gyorsabban nő, mint a többi gyerek. Persze tudták, hogy én mi vagyok, és ki is Anergoth, de voltak olyanok, akik ettől megijedve elhagyták a várost. Nem hibáztattam őket, hiszen a legrosszabbra számítva azt hittem minden ember elhagy minket. De nem így történt. Még mindig vannak, akik királynőjükként tartanak engem, ahogyan már Anergothot is királyuknak hívtak.

Persze ő ezen ledermedt, mert a démonoktól szokta meg azt a szólítást. Emberek, akik királynak hívták jót nevettek a ledöbbent arcán, amin én is csak kuncogni tudtam. És boldog voltam, hogy ilyen nyugodt, békés napokat hagyhatok a hátam mögött. Nem kellett semmivel se foglalkoznom csak avval, hogy a város lakók mindent megkaphassanak, amit akartak. Hogy Trix boldog lehessen. És tovább tanulhassam a varázslatokat.

Hiszen mivel Trix születésnapi partija két nappal ezelőtt volt, olyanokra is koncentrálnom kell, amik előttem vannak. S olyasféle lavinát fogok elindítani, ami biztosan megrengeti az egész földet. De én magam se tudom már, hogy mit is tehetnék ezen kívül.

Tudom jól, hogy az angyal vének terveznek valamit ellenem, s Trix ellen, amit mindenképp meg kell akadályoznom. Nem hagyhatom, hogy veszélybe kerüljön az élete csak azért, mert az apja a démonok ura, s az én szerelmem.

Amint végeztem Trix hajával a vállára simította, s mosolyogva fordult felém. Kezemet felemelve az arcára simítottam, mire jobban beledőlt, amin már én is elmosolyodtam. Kaylahtól megtudtam, hogy az angyalok leginkább attól féltek, hogy Trix amikor eléri a 20 éves kort megvadul, s addig őrjöng míg meg nem hal. De akármikor találkoztam vele mindig elámuldozott azon, hogy mennyire kötődik hozzám még felnőtt korában is.

- Trixi - kérdő szemeivel az enyémekbe nézett. - Ma elfogok menni.

- Hova? - ráncolta szemöldökeit. Nem válaszoltam, csak felfelé mutattam, amit a fejével követett, majd vissza nézett rám. - Miért? És miért mondod ezt úgy mintha én nem mehetnék?

- Mert azon a helyen olyanok vannak, akik megakarnak ölni kettőnket. Én is csak azért megyek fel, hogy beszélhessek Zeuszal, mert egy gátat el kell tüntetnie a fejemből - magyaráztam.

- Ha meg akarnak ölni, miért nem hívjátok ti ide? - értetlenkedett.

- Mert egyedül megyek - feleltem. - Anergoth és a többiek itt maradnak, hogy vigyázzanak rád.