Jazmyne a sivatag gyöngye

9. fejezet

Jazmyne szemszöge:

Az egész délutánom unalmas volt. Seherezade nem ért rá ezért kénytelen voltam olvasni, de hamar ráuntam. Már alig vártam, hogy jöjjön Dastan.
Késő este lehetett. Azt hittem, hogy Dastan nem fog jönni annyira fáradt. Indultam volna a fürdőbe, de hallottam, hogy nyílik az ajtó.
Dastan lépett be rajta. Fáradt volt a tekintete, és fájdalmas. Alig bírt mozogni. Azonnal odasiettem hozzá.
- Dastan? Mi a baj? - kérdeztem. Mikor odaértem azonnal rám rogyott.
- J-jazmyne... Se-segíts...h-haldoklok.... - mondta halkan.
Kétségbe estem.
- Mi történt? Miért ide jöttél és nem a gyógyítót kerested fel ha baj van? - kérdeztem és kétségbeesetten próbáltam kivinn, és hívni az őröket, mire hirtelen megváltozott.
Elkezdett kuncogni, aztán nevetni,  felkapott menyasszony pózba, és elindult velem a fürdőbe.
Ekkor eset le. Átejtett.
- Dastan! Te szemét alak! Most komolyan, nem gondoltál arra, hogy mekkora sokkot kaptam!?! - kiabáltam vele és ütöttem a mellkasát, mire ő csak haladt velem, még mindig nevetve.
- Jó csak meg akartalak viccelni. Azt hittem tetszeni fogy de amint látom, nem így lett.- erre a mondatra újra lekiabáltam a fejét.
- Te nem vagy komplett! Ez egyáltalán nem vicces! Azt hittem tényleg valami baj történt veled! Tudod mennyire megijedtem? Azt hittem itt a kezeim közt fogsz meghalni te idióta! Nem tudom mit csinálnál te, ha a szerelmed éppen a kezeid közt haldokolna... - mondtam már sírásra álló hangon.
- Ne csinálj ilyet többet... - mondtam újra és, a mellkasába fúrtam az arcomat.
Felnéztem rá, és az én könnytől áztatott szemeim egy csillogó szempárral találták szembe magukat. Csillogtak... a könnyektől Dastan szemei. Meghatódott.
- Jazmyne..én is...szeretlek... - mondta ki ezt a pár kicsi szót, és ez nagy boldogsággal töltött el. - Azt hittem nem tudsz így érezni irántam azokután, hogy....... - mondta, de nem hagytam, hogy befejezze. Egy hosszú csókba vontam, míg a levegő hiánya miatt el kellett válnunk.
- Ne említsd azt a napot. Az már a múlt.
Kis idővel észbekaptunk, hogy már egy jó ideje ott vagyunk a fürdőben. Letett.
- Elfordulnál? - kérdeztem szégyenlősen.
- Minek? Már láttalak. - mondta, mire morcosan néztem rá. - Jó jó... - fordult meg, és elkezdett vetkőzni.
Én is megfordultam és levetkőztem. Már indultam volna a medence felé, de elkapta a kezemet.
- Ugye nem gondoltad azt, hogy szárazon megúszod a meg süketítésemet? - kérdezte vigyorogva, mire tudtam, hogy mit akar. Felkapott, és velem sétált oda a medencéhez.
- Kérlek nee.. - mondtam.
- Nyugi. Más lesz mint délelőtt. - mondta, és kacsintott rám egyet, mire én csak értetlenül bámultam. - Megtudod. - mondta, és egy mély levegőt vett, mire én is követtem a példáját.
Miközben engem tartott, úgy ugrott be a vízbe.
Tényleg jobb volt, mert így hamarabb a felszínre értem mint reggel, de így is sok vizet nyeltem. Miután ki köhögtem magamat, Dastan elkezdett csikizni.
- Dastan neeee!!!!! Kérlek hagyd abba! - sírtam nevetve mire abbahagyta, és átölelt.
- Na. Még mindig haragszol rám? - kérdezte, mire megráztam a fejemet.
- Akkor jó. - mondta, és elkezdett húzni hátrafelé. Nem is tudom, hogy miért, de azt hittem azt akarja velem tenni megint.
- Nee! Még ne tedd meg velem! - kiáltottam, mire megállt. Megfordultam, hogy a szemébe nézhessek, de csak a mellkasát tudtam nézni. Vállába markoltam.
- Még nem állok készen, hogy újra azt csináld velem, de hamarosan elég erőt gyű... - nem tudtam befejezni, mert megpuszilta a számat.
- Nem azért akartalak odahúzni, hanem csak le akartam ülni, de nem kell. Állhatunk így is.
És még valami. Ígérem várok még rád. Azt szeretném ha azt az alkalmat amikor újra megteszem, úgy élnéd át mintha az lenne az első.
Miután megtettem veled utána nagyon gyötört a lelkiismeretem, amikor megláttalak könnyes szemmel. Elszorult a szívem, és nem tudta mád nézni. Egész este gyötört a bűntudat, mert eszembe jutott, hogy az volt neked az első.
Jazmyne... - mondta és rám nézett. Én csak átöleltem.
- Köszönöm. - mondtam. - Megyünk aludni? - kérdeztem.
- Igen, de mielőtt elalszunk szeretnék valamit tenni veled.
- Jó, de most a saját lábamon szeretnék eljutni az ágyam ig. - mondtam, mire bólintott.

Hamarabb az ágyhoz értünk, mint mikor vitt engem. Leültem az ágy szélére és vártam, hogy jöjjön.
Már csak a hold fénye világított a szobában. Odaült mellém Dastan, elkezdett simogatni, és csókolgatni.

+ 16

Dastan szemszöge:

Miközben lágyan ledöntöttem az ágyra, egy kicsit se hagytam abba a csókolgatást. Felé másztam, és úgy folytattam. Mikor egy pillanatra abbahagytam, azonnal a tekintetét kutattam.
Jazmyne tekintetében a félelmet láttam. Reszketett. Lehet azt hitte akkor hirtelen, hogy azt akarom csinálni vele, de azonnal megnyugtattam.
- Ígérem nem foglak bántani. Ma csak kényeztetni szeretnélek, mindazokért cserébe amit adtál nekem. - mondtam, miközben simogattam az arcát.
Tekintetén láttam a megkönnyebbülést, ezért folytattam. Végigcsókoltam nyakát, és kulcs csontját, és néhol kissé megszívtam az érzékeny bőr felüetet. Ezeket néha kisebb sóhajjal jutalmazta.
Mikor melléhez értem, kissé elragadott a vágy. A csókokat felváltották a szívások, és később a kisebb harapások. Miután már kis, fájdalmasabb nyögéseket véltem hallani, abba hagytam a harapdálást. Óvatosan folytattam lejjeb. Amint elértem a hasát, felnéztem rá.
- Ígérem élvezni fogod. Most csak az számít, hogy te élvezd. - mondtam és megpuszilta szemérem domját.
Lejjebb kezdtem puszilgatni, és amikor csiklójához értem lassan elkezdtem szívni. Jazmyne halk sóhajtozott, ami csak arra sarkalt, hogy gyorsítsak. Lejebb haladtam nőiességéhez, és lassan kezdtem el nyalni. Már eléggé fel volt izgulva, mert csak úgy tocsogott. Sóhajai csak arra öztönöztek, hogy gyorsítsak. Sóhajokat kisebb nyögések váltották fel, és kis idő múlva elkezdett remegni. Felmásztam hozzá és átöleltem.

+ 16

Jazmyne ziháló légzése lassult. Vállamba fúrta a fejét és úgy szuszogott. Kicsit csillapodott a gyors szívverése, de még mindig nem tudott megszólalni. Simogatni keztem, mire kicsit eltolt magától. Éppen csak annyira, hogy fel tudjon rám nézni.
- Tetszett? - kérdeztem meg mosolyogva, mire elpirulva válaszolt.
- Igen... - mondta ki. Ezután újra belefúrta a vállamba az arcát. - Dastan? Lehet egy kérdésem? - kérdezte.
- Már megvolt. - mondta mire megakart fordulni. - Csak vicceltem. Persze, hogy lehet. - mondta.
- Mióta szeretsz? - kérdeztem, mire mosolyogva válaszoltam.
- Amikor meg vettelek a rabszolga kereskedőktől. Az első pillanatban megtetszettél. És minél többet töltöttem veled, úgy jöttem rá.- mondtam, és úgy látszott mintha baja lett volna ezzel
- Jazmine? Mi a baj? - kérdeztem, és elkedtem simogatni haját, és hátát.
- Jazmyne. Jazmyne?.. - szólítgattam. Észrevettem, hogy már elaludt. Nem akartam felébreszteni, ezért csak simogattam tovább. Még álmában is gyönyörű volt. Addig hallgattam aranyos szuszogását, míg elaludtam.