Jazmyne a sivatag gyöngye

19. fejezet

Figyelem!
Az egész fejezetben +18 as tartalom lesz végig.
A cselekményt nem igazán befolyásolja ha nem olvasod el.
Aki mégis elolvassa, annak jó olvasást!
🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞

Dastan szemszöge:

Miközben már az utolsó folyosókon haladtunk, hirtelen felindulásból, felkaptam Jazmyne-t.
A hirtelen mozdulatra, halkan felsikkantott, és belém kapaszkodott.
Mosolyogva vittem be a szobánkba, ahol már minden elő volt készítve.
Mikor beléptünk, a szobába, Jazmyne, meg se tudott szólalni, arra amit látott.
A szobánkban, a fehér márvány padló, fehér rózsaszirmokkal volt behintve, és gyertyákkal volt bevilágítva, a szoba.
Bezártam az ajtót, majd lassan az ágy felé haladtam vele.
Mikor odaértem, lassan az ágyra tettem. Ruháját szétterítettem az ágyon, és fejét, óvatosan a párnák közé helyeztem, levettem a fejéről a rózsakoszorút, és a fátylat, majd a cipőjét is, a magaméval együtt.
A mellettünk lévő asztalra tettem a koszorút, és folytattam.
Lassan felé másztam. Vággyal teli smaragdzöld szemeiben, féktelen vágy csillogott, és lángolt.
- Biztosan akarod, most? - kérdeztem, mire ő lágyan megsimogatta, az arcom.
- A világon mindennél jobban kívánlak, Dastan.
- Rendben. - suttogtam a fülébe, és megpusziltam azt.
Ez után, puha ajkaira nyomtam az én ajkaimat, és egy mély, szenvedélyes csókba vontam.
Elkezdem lejjebb haladni.
Pár helyen, megszívtam nyaka, hibátlan bőrét, amit ő egy sóhajtással díjazott.
Mosolyogva figyeltem művemet, mikor egy hirtelen mozdulattal, Jazmyne lehúzott, és újra megcsókolt.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire kíván engem.
Egész testsúlyommal, rá kellett nehezednem.
A nadrágomban sínylődő tagom már készen állt, de még vártam.
Jazmyne megérdemel, egy csodálatos nász éjszakát, és nem csak egy gyors menetet. Gondolataimból, Jazmyne zökkentett ki.
- Dastan. - sóhajtotta, mire rá figyeltem.
- Igen?
- Kérlek folytasd. Rá érsz majd kalandozni a fantáziádban később.
Folytattam is, kérése szerint.
Szívem szerint, a ruháját, egy rántással letéptem volna róla, de eszembe jutott, hogy mit ígyértem, Seherezadenak, és Esternek, ezzel kapcsolatban.
Jazmyne-t, óvatosan hasra fordítottam, és a ruha fűzőjével kezdtem el babrálni. Szerencsémre, nem egy gordiuszi csomóval kellett megbírkóznom.
Miután kibontottam, lassan le kezdem húzni róla a ruhát.
Hamar észrevettem rajta a csipke melltartót, és azonnal megszabadítottam tőle.
Elkezdtem, a hátát csókokkal behinteni, amit, valamennyire lehetett hallani, a párnákba fúrt arca ellenére. Vissza fordítottam azért, hogy láthassam gyönyörű arcát. Amit láttam, azt szavakkal, le se lehetett írni.
Arca teljesen kipirosodott, és a szemeiben, zöld lángok honoltak, amik akármilyen várost szénné, tudta volna égetni.
Hosszú időn keresztül csak néztem.
Legközelebb arra eszméltem, hogy az én, törékeny virág szálam felém kerekedett, és mostmár a csípőmön ült. Bármikor vissza tudtam vola fordítani a helyzetünket, de akkor elszállt az összes erőm.
A hirtelen mozdulatnak, az volt az eredménye, hogy ruhája, lecsúszott, egészen csípőjéig.
Én csak figyelmesen kísértem végig, hogy mit csinál.
Gyorsan, elkezdte kigombolni felsőmet. Hamar végzett vele, és gyorsan, az ágy mellé hajította azt.
Puha kezével végigsimított has falamon.
Kis idővel, rájött, hogyha, a csípőmönö ül, akkor sehogy se fogja le ügyeskedni rólam a nadrágot.
Hagytam egy kicsit gondolkodni, majd végül segítettem neki.
Vissza fordítottam magam alá, és levettem, a nadrágomat, és hamar, a felsőm mellett landolt.
Jazmyne ruhája, már majdnem teljesen lecsúszott róla.
Egy gyors mozdulattal, leszedtem róla, és már azonnal az én ruháimmal ellentétben, a szoba másik végében landolt.
Így már csak két anyagtól kellett megszabadítanom őt, magamat, meg már csak egytől.
Hamar meg is tettem, így már semmi sem fedte el, Jazmyne hibátlan testét.
Egy ideig, csak néztem az alattam fekvő Jazmyne-t, akinek arca, már nem is lehetett ennél pirosabb.
Annyira aranyos volt, akármennyire, is voltunk az intim pillanatok közepén.
- Dastan, ne nézz már így! - szólt rám, és alkaromat, játékosan megsuhintotta.
- De annyira jó nézni téged.
Erre mégjobban elpirult.
Gondolni, se mertem volna, hogy Jazmyne, lehet egyszerre egy vad tigris, és egy félénk, ártatlan bárány.
Miközben ezen gondolkodtam, a két kezemet útnak indítottam, hibátlan, fehér bőrén, és közben, lágy csókokkal hintettem be, testét.
Minden érintésembe beleremegett.
Rózsaszín mellbimbói, valósággal könyörögtek nekem, hogy vegyem őket kezelésbe.
Nem kellett sokáig kelletniük magukat.
Egyiket, két ujjammal kezdtem izgatni, mígy a másikat, nyelvemmel vettem kezelésbe.
Valósággal elvarázsoltak, Jazmyne halk sóhajai, és nyögései, amik egyre sűrűsödtek.
Mikor megtapintottam csombját, egy kissé nagyobbat sóhajtott, és megemelte csípőjét.
Felpillantottam gyönyörű, de szenvedő arcára.
Bólintott, hogy csinálhatom, azt amit már ígyis-úgyis megtettem volna.
Kínzó lassúsággal kezdtem szemérem dombját csókokkal elárasztani. Jazmyne légzése, kezdett kiesni megszokott ritmusából.
Már csak lábai közül pillantottam, Jazmyne liftező mellkasára.
Alig bírtam türtőztetni magamat.
Akkor uralkodott legjobban rajtam ez az érzés, amikor már csak elég közel voltam már, Jazmyne nőiességétől.
Még közelebb hajoltam hozzá, és nőiességére leheltem. Erre egész testében megremegett.
- Jazmyne. Most van az utolsó lehetőséged arra, hogy megállíts. - mondtam, miközben kimásztam lábai közül, és két tenyerembe fogtam kipirult arcát.
Egy pillanatra lehunyta a szemeit, de aztán hamar kinyitotta.
Arra a pillantásta, olyat tettem vola...
De most az ő biztonsága volt a legfontosabb számomra.
Most csak az lebegett a szemem előtt, hogy boldoggá tegyem.
- Dastan ne csináld ezt. Miért viselkedsz úgy, mintha félnél. Nem akarlak megállítani semmi kincsért már. Mindennél jobban vágyom rád.
- mondta, miközben vállamon nyugtatta, finom kezét.
Igaza van. Úgy viselkedek, mintha meg akarnák futamodni. Hová tűnt belőlem a határozott király? Elment nyaralni, a nász éjszaka idejére? Talán...
És most itt van ez az angyali lány, aki a legapróbb érintésével is, az ördögöt tudná, kihozni belőlem.
Nem. Ő az én kedvesem, az én egyettlenem, a virág szálam, szemem fénye, az angyalom, akire vigyáznom kell.
Lágy csókot nyomtam ajkára, majd utána délebbi területekre húzódtam.
Lábát átvetette vállamon, melyen nem rég kezét nyugtatta.
Nyelvemet kidugva, belenyaltam a forróságba. Ízlelőbimbóim, sikítani akartak volna, csakúgy mint Jazmyne, mikor megéreztem, mézédes ízét, az általam nagyon szeretett angyalnak.
Mostmár bátrabban ízleltem bele, élvezkedő szerelmembe.
Csak az ő gyönyörű hangját hallottam.
Ezt a pillanatot már többször is elképzeltem, hogy ma miként fogom kényeztetni az én angyalkám.
A határait feszegettem. Azt akartam, hogy könyörögjön értem.
Szeretném, ha élvezné, amit csinálok.
Ahogyan egyre gyorsult a nyelvem, úgy vette ő egyre szaporábban a levegőt.
Nemsokkal később megszólalt.
- Dhassh...tanh..el..fogok..éhlvezni... - nyögte.
Mosolyogva néztem föl rá.
Teljesen piros arcán folytak végig az izzadság cseppek. Kívánatos, duzzadt, piros ajkaira hajoltam, és egy mély csókba vontam. Nyelveim vadul akadtak össze, és gyors táncot jártak.
- Das..tan..ne..kínozz... - értettem mire céloz, de egy kissé húztam az agyát. - Had..élvez..zek...el...most.
Tettem amire kért. Visszamásztam lábai közé, és befejeztem, amit elkezdtem. Már csak alig kellett tennem valamit. Csiklójára tapasztottam ajkaimat, és megszívtam.
Erre, egy hangos nyögéssel élvezett el.
Egy kicsit vártam, mielőtt elkezdtem azt.
- Mehet? - kérdeztem tőle, mire bólintott.
Elkezdem óvatosan ujjazni Jazmyne-t. Először csak egy, ujjammal kezdtem tágítani. Annak ellenére, hogy már nem szűz, nem csak úgy viselkedik, hanem még olyan szűk is. Egy idő után mégegy ujjammal kezdtem el ujjazni. Valamiért felnéztem, mikor megláttam, Jazmyne szenvedő arcát.
Lassítottam, hogy ne okozzak neki fájdalmat.
Egy idő után bólintott, hogy folytathatom.
Mikor már elégnek éreztem,
elhelyezkedtem, és vártam, hogy engedélyt adjon. Jazmyne csak bólintott.
Végre, tehettem azt, amire egész este vágytam.
Óvatosan, puha testébe hatoltam. Alighogy benne voltam, ki akartam húzódni. Láttam a fájdalmat az arcán, és nem akartam folytatni. Bármennyire is kívántam, ő fontosabb volt annál. Ki akartam húzódni belőle, de mielőtt megtettem volna, lábával átkulcsolta derekamat, és vállamba markolt. Értettem mit kér. Vártam, míg újra meg nem markolja a vállamat, ezzel engedélyt adva a folytatásra.
Az elején, alig érezhetően mozogtam benne, de közben, csókjaimmal ostromoltam nyakát, és vállát, ahogy gyorsítottam, Jazmyne átkulcsolta nyakamat, lehúzta fejemet, hogy meg tudjon csókolni.
Egyre csak gyorsítottam a tempón, míg nem éreztem, hogy mindjárt a mennyben leszek.
Jazmyne-nak se kellett sok, hamar a menny kapuja előtt áltunk.
Egy utolsó nagy lökéssel, egy szerre léptük át a menny kapuját.
Annyira kimerültem, hogy már nem tudtam tartani magam, és Jazmyne--ra nehezedtem, teljes tertsúlyommal, de nem sokáig maradtam így.
Kihúzódtam belőle, majd oldalra dőlve, vártam, hogy lassuljon szívverésünk, és csillapodjon, gyors lélegzetünk. Kis idő múlva meg is lett.
Jazmyne arcán látszott már, hogy nem igazán akar ma már fel állni.
- El kéne menjünk fürdeni. - szólaltam meg, megtörve ezzel a csendet.
- Oda visze? - kérdezte kiskutya szemekkel, mire csak az volt a válasz, hogy felálltam, és felvettem Jazmyne.
Nem húztuk sokáig a fűrdést, hamar megfütödtünk, mert már olyan fáradtak voltunk, hogy képesek lettünk volna a medencében elaludni.
Amint visszamentünk, bedőltünk az ágyba, ránk húztam a takarót, Jazmyne, fejét mellkasomra tette, és már az álmok világába is zuhantunk.

Köszönet a sok segítségért: etelkaa-nak❤😊