/Pietro szemszöge/:
Láttam, ahogy Jade felsétál a tetőre. Elkezdett vitatkozni Dorothy-val. Nem tudtam, hogy min, de elég komolynak tűnt. Aztán elbúcsúzott tőlünk... Nagyon megijedtem. Senki sem tett semmit. Láttam, ahogy zuhant. Nagy fájdalom kerített a hatalmába. Amint földet ért, látszott, ahogy szivárog a vér a fejéből. Abban a pillanatban Dorothy elkezdett köhögni. Egy idő után térdre rogyott és eszméletét vesztette. Én ezt nem értem... De Jade már nincs... Annyira fáj... Őszintén nagyon szerettem őt.
-Jade! NE!-kiabált Bruce.-Mondtam, hogy kitalálunk valamit... Nem, nem, ez nem lehet...
-Miről van szó...?-kérdeztem könnyes szemekkel. Bruce elmesélt mindent Dorothy-val és Jade-el kapcsolatban. Fájt... Feláldozta magát... Ugyanolyan nagy hős, mint az apja volt.
-Mintha a testvérem lett volna... Nagyon jól kijöttünk...-mondta megtörten Wanda.-Már most hiányzik...
-Vigyük haza...-lépett közelebb Pepper.-Ezennel ki lehet jelenteni, hogy a Bosszúállók végleg elbuktak. A H.Y.D.R.A. megsemmisült, de hárman is életüket vesztették... Köztük ő is...-biccentett Jade felé.-Oh, kicsikém... Mit tettél... Tudtam, hogy ez lesz. Azért nem engedtem, hogy Bosszúálló legyél... Apád büszke lenne rád...
Amint hazaértünk, a laborba vittük Jade holttestét. Wanda odaállt mellé.
-Mit csinálsz?-kérdeztem értetlenül.
-Álmot küldtem neki...
-Miféle álmot?
-Ahol találkozhat Jacob-al... Megérdemli legalább most a boldogságot.
/Jade álma/:
Fura... Megint a parkban vagyok, ahol Jacob-al sétáltam. És itt van ő is... Biztos csak álmodom...
-Szia...-köszönt nekem.
-Várj... Én csak álmodom, ugye...?-kérdeztem értetlenül.
-Igen... De legalább itt vagyok melletted.
-Fura... De te... Te meghaltál...
-Én most csak a képzeleted szüleménye vagyok...
-Értem...
-Gyere, üljünk le és beszélgessünk.
A park tava mellett volt egy pad, ahova leültünk beszélgetni.
-Hogy történt...?-kérdezte. Tudtam, hogy az öngyilkosságra gondol...
-Hát... Csak ezzel tudtam megmenteni őket.-feleltem nyugodtan.
-Értem. Nem foglak faggatni. Gyere ide.-ekkor szorosan megölelt.
-Itt maradsz velem?-kérdeztem reménykedve.
-Sajnos nem olyan sokáig.
-Oké... Clint... Tudod... Az van, hogy... Meghalt...
-HOGY?
-Nem tudom, mit mondott neki Dorothy, de ő is leugrott a tetőről...
-Oh, Istenem... És mi van most a tesóimmal?
-Sajnos nem láttam őket a temetésed óta...
-Értem. Kelj fel... Kérlek ne szomorítsd el a csapatot. Tudom, hogy a csapat miatt tetted ezt az egészet, de ezt a veszteséget nem fogják sokáig tűrni... Úgyhogy kérlek...
-Megtörtént... Ha most felkelek, lehet, hogy Dorothy is újra éled...
-De akkor is... Kérlek. Vagy olyan erős, hogy legyőzd. Én hiszek benned...
-Nem vagyok...
-Gyere ide...-szorosan megölelt és egy puszit nyomott az arcomra.
-Nem hiszem el, hogy annyi ideje együtt vagyunk és még egyszer sem csókoltál meg-nevettem el magam.
-Ja, hogy én vagyok a hibás?-tetette a sértődöttet.
-Hát hogyne! Rég óta tudod, hogy szeretlek, mégse tetted meg.-nevettem tovább.
-Akkor most először és egyben utoljára megteszem...-közeledett felém.
-Srácok! Annyira hiányoztatok!-hallottunk egy hangot a hátunk mögül.
-Clint?-kérdeztem összezavarodva.-Mit keresel itt?
-Ja, hát csak benéztem.-nevetett.-Hát vajon mit csinálok én itt? Én is a képzeleted szüleménye vagyok. Most pedig kelj szépen fel.
-Bezzeg ti nem teszitek!-vágtam vissza.
-Mert nincs rá esélyünk! Neked most Wanda irányítja a gondolataidat.-magyarázta Jacob.
-De ti nem lesztek ott...
-Túl fogod tenni magad rajta... Hidd el, megéri...
-És ha nem szeretnék?
-Akkor mi tesszük meg.-mosolyogtak össze.
-Miben sántikáltok?
-Háromra, oké?-nézett Clint a fiára.
-Rendben.
-Egy... Kettő... HÁROM.-azzal fogták magukat és bedobtak a tóba. Annyit még hallottam, hogy Jacob azt mondja, hogy ettől tuti fel fog ébredni. Aztán egy időre minden elsötétült előttem.
*VÉGE*
ESTÁS LEYENDO
Az elbukott Stark lány
AcciónJade Stark, Vasember lánya egy bonyolult ügy közepébe csöppen, amelyrő semmit sem tud. Eldönti, hogy ő is Bosszúálló lesz, mellyel az egész élete a feje tetejére áll. (Tudom, hogy Tony lányát Morgannek hívják, de nem szerettem volna mindent a film s...