Szigorúan titkos küldetés

822 117 20
                                    

Egy pillanatra még levegőt is elfelejtettem venni annyira lefagytam, amikor megláttam az üzenetet. Két szó ismétlődött a fejemben: Róka vagyok, Róka vagyok, Róka vagyok.

Egyetlen egy Rókát ismertem, de az történetesen két méterrel a föld alatt feküdt egy drága koporsóban.

Erősen törni kezdtem a fejem, hogy miféle más Róka az, aki rám írhatna, de Virág Marcin kívül senkit nem hívtak így az ismerőseim közül.

Megszédültem, és amikor ismét csippant a telefonom, elhajítottam azt a szoba túlsó végébe. Az ágyamon pattant kettőt, míg végül képernyővel lefelé a párnámra zuhant.

Zavartan meredtem magam elé, és próbáltam megfejteni az üzenetet. Marci halott volt. A saját szememmel láttam, ahogyan fejbe lövik, majd később eltemetik. Hirtelen eszméletlen dühösnek éreztem magam. Valaki Marci nevében ír az embereknek, és szivatja meg őket. Indulatosan felkeltem a székemből, és a telefonomért mentem, hogy jól beolvassak a trollnak.

Ismeretlen: Róka vagyok, segítened kell!

Ismeretlen: Küldöm a címet, ahol találkoznunk kell. Kérlek gyere el, mert nagyon fontos!

Állt a következő üzenetben, majd az azt követőben egy külvárosi utca neve virított házszámmal. Nagyot nyeltem, és a dühtől remegő ujjakkal elkezdtem pötyögni a billentyűzeten.

Én: rohadtul nem vicces, menj és szivass valaki mást!

Előbukkant a három pötty a képernyő bal sarkában, majd azonnal el is tűnt. Tűkön ülve vártam a fejleményeket. Arra számítottam, hogy nem kapok választ, és már majdnem el is raktam a telefont, amikor megérkezett az SMS.

Ismeretlen: Ez nem vicc. Nagy bajba vagyok és muszáj, hogy segíts! Ígérem, mindent el fogok magyarázni. Személyesen.

Én: bárki is vagy, jobb ha befejezed. ha továbbra is zaklatsz, le foglak tiltani

Ismeretlen: Lejla, kérlek, bíznod kell bennem!

Én: ha tényleg te vagy az, akkor bizonyítsd. hogy ismerkedtünk meg?

Ismeretlen: Egy jótékonysági esten megkérdezted tőlem, hogy ki menjünk-e cigizni. Aztán összehadováltál valamit a rapperekről.

Összeráncoltam a homlokomat. Pontosan ez történt, de Marci bárkinek elmesélhette azt az estét. Még az is lehet, hogy Instagrammon beszámolt róla. Nem tudhattam, mert nem követtem.

Újra csippant a telefon.

Ismeretlen: Egy óra múlva. Rendben? Ígérem mindent elmagyarázok.

Én: küldj egy selfiet, amin felmutatod három ujjad, miközben kacsintasz

Még mindig nem akartam elhinni, hogy tényleg Marcival beszélgetek Tudtam, hogy ezzel biztosan megfogtam azt, aki a nevében írogat, mert a nyakamat adtam volna rá, hogy Marci soha nem csinált eddig ilyen képet.

Amikor ismét üzenetem jött, arra számítottam, hogy valami kifogást keres, amiért nem tud képet küldeni, így aztán teljesen meglepődtem, amikor megérkezett a fotó. Ami még megdöbbentőbb volt, hogy valóban Marci volt rajta.

A haja megnőtt és még borostája is lett, ám kétség sem fért hozzá hogy Róka volt a képen. A szívem azonnal zakatolni kezdett és az ujjaim csak ott lebegtek a képernyő felett.

Zavarodott voltam, hiszen, ha Marci tényleg életben van, akkor valaki teljesen más fekszik a föld alatt. Abban a pillanatban belém csapott a felismerés: Marcinak ugyanolyan tengerzöld szemei voltak, mint a gyilkosnak. Ami persze nem jelenthetett mást, mint azt, hogy ő a gyilkos.

RókaWhere stories live. Discover now