Anime boys

Bakugou Katsuki

- Héj Katsuki, hova menjünk legközelebb randira? - feküdtem el barátom padján, aki fel sem nézve a füzetéből írt tovább.

Már szinte mindenki haza ment suli után azonnal, hiszen péntek van. Mi még maradtunk egy kicsit, hogy közösen megírjuk a házit, majd csak utána sétáltunk volna haza vagy esetleg útközben egy kávézóba beestünk volna. Szinte végeztünk a házi írással, de Katsuki csak írt és írt nem is figyelve rám.

- Ahova szeretnél. Most te döntesz. - válaszolt, de továbbra sem figyelt rám. Unott fejjel figyeltem barátom, majd hátra vetettem magam a széken egy hatalmas sóhaj kíséretében.

- Az állatkertbe. Odaszeretnék elmenni veled. - böktem ki a helyszínt, melyre már tényleg régóta vártam.

- Rendben. - vágta rá azonnal.

- Méghozzá holnap reggel, suli helyett. - folytattam.

- Rendben. - válaszolt újra.

- Te fizetsz mindent.

- Rendben. - vágta rá megint, ami már kezdett felidegesíteni.

- És szeretnék, majd a hüllőházban szexelni veled egyet.

- Rendben. - mondta ugyanolyan monoton. Itt telt be a pohár.

- Rohadtul nem is figyelsz rám. - álltam fel és csaptam az asztalra, mely következtében megrezgett a pad is.

- Megtennéd, hogy nem csapkodod azt a rohadt padot?! Írok ha nem látnád. - szólt idegesen, miközben elemelte egy pillanatra kezét a füzettől, majd vissza.

- De nagyon is látom. Úgy hogy most megyek is, hogy ne zavarjam ő nagyságodat! - álltam fel és szedtem össze a cuccaim, majd indultam el kiviharozva a teremből.

- Oi [Név]! Most mi bajod? - kapta el a kezem.

- Az, hogy rohadtul nem figyelsz rám és nem csak ma hanem úgy mostanában egyre gyakrabban. Elmegyünk valahova beülni suli után te 10 perc után előveszed a füzeted és jegyzetelsz. Utazunk a buszon vagy vonaton a könyvet olvasod. Én megértem, hogy bosszant, hogy a többieknek megvan a hősvizsgája neked meg nem lett és most technikák után kutakodsz, amivel jobb lehetsz, de ez már sok.

- Nem hagyhatom, hogy szaros Deku előttem járjon. Tch. - ült ki arcára egy fintor.

- Jézusom Katsuki, hagyd már ezt a hülyeséget. Vetekszel a legjobb képességűekkel az osztályban és te emiatt vagy kiakadva annyira. Hidd el legközelebb meg lesz neked is és akkor már ugyan ott leszel. Addig meg ugyanúgy fejlődsz rohamosan, de egy kis időt szakíthatnál rám is, mert nagyon elhanyagolva érzem magam. - ment át a hangom fájdalmasba.

- Komolyan annyi a bajod, hogy most nem rád figyelek minden időmben? Ezt a baromságot. Éld már túl, hogy nem te vagy a világom közepe. Vannak dolgok, amik nagyobb fontossággal bírnak most, mint te és emellett kibaszottul nem fogok elsiklani. Fogd fel!

- Remek, szóval nem vagyok a világod közepe. Akkor hagyj most elmenni. - rántottam ki a kezem Bakugou ujjai közül, majd hátat fordítva neki kimentem a teremből.

- Ekkora egy barmot. - morgolódtam magamban, míg szemeimet törölgettem, ugyanis a könnyeim csak kiszöktek. - Majd én adok neki olyan világ közepet, hogy utána másra sem tud, majd koncentrálni. - szeltem végig a folyosót sietős léptekkel, miközben az agyamban már egy egész tervet ötlöttem ki ellene, amivel visszavághatok neki.

Este még írtam neki, hogy ha hajlandó holnap mégis randira jönni velem, akkor kilenckor találkozzon velem az állatkert előtti parkban. Nem válaszolt rá csak leláttamozta.

Másnap reggel miután felkeltem és rendbe szedtem a hajam és tettem magamra egy kis sminket a ruhámon gondolkoztam. Sikeresen kiválasztottam, majd bepakoltam egy kis táskába és útnak eredtem. Arcomra már kiült a győzedelmes mosolyom, amivel köszönteni fogom őt. Most, majd meglátjuk kinek lesz nagyobb képe. Nevettem magamban.

Természetesen előbb érkeztem a helyszínre, mint ő, így leültem egy közeli padra és ott vártam. Nézelődtem és észrevettem barátomat közeledni. Séta közben ő a telefonját nyomkodta, így rám se bagózott. Felkeltem, majd mintha a tegnapi vita meg sem történt volna boldogan rohantam barátomhoz.

Igazából szerettem is volna meg nem történté tenni a vitát, de nem tudtam. Viszont, hogy egy briliáns ötlettel előálltam a visszavágásra, így annyira nem bántam.

- Szia Katssuuukiiii! - ugrottam nyakába és öleltem meg szorosan.

- Oi, majdnem kiverted a kezemből a telefont! - szidott le, de szabad kezét a derekamra helyezte, annál fogva ölelt magához, majd ezután egy csókot adtam neki.

- Készen állsz a mai randinkra? - néztem vörös íriszeibe. - Még az is lehet, hogy látni fogjuk néhány rokonlelked. - nyújtottam ki nyelvem rá, míg a sünikre gondoltam fejemben.

- Ezt meg, hogy érted? - vonta fel egyik szemöldökét.

- Majd megtudod. - adtam egy gyors puszit a szájára és elengedtem a nyakát. Egy lépést hátra léptem és kinyújtottam a kezem felé, hogy megfogja azt és együtt sétáljunk tovább. Ekkor már egy pillantást kapott az öltözékemre, mely egy miniszoknyából állt valamint egy pólóból, melynek mély kivágása volt elöl.

- [Név]?! - ejtette ki nevem kissé idegesen, de egy pillanatra megremegett a hangja is. - Miért vagy így öltözve?!

- Hmm...? - néztem végig magamon, mintha nem érteném miért kérdezi meg. - Szerintem teljesen normális...

- Mire gondoltál a normális alatt amikor ez eszedbe jutott, hogy ilyet felvegyél? Így nem engedem, hogy végig sétálj az állatkertben! - lépett hozzám egyet közelebb.

- Nem hagytad hogy befejezzem a mondatom. - fontam keresztbe karjaim. - Tehát szerintem teljesen normális, ha azt akarom, hogy visszavágjak neked. - néztem szúrósan rá, ahogy ő nézett engem.

- Csak nem azt akarod mondani, hogy ezzel akarsz a világom közepe lenni? - ráncolta szemöldökét.

- De! És csak azt akarom, hogy én legyek! Senki és semmi más. - vágtam rá határozottan. Katsuki szemeiben hirtelen a vágy lángja kezdett el égni.

- Tetszik a stílusod! - rántott magához csípőmnél fogva, majd megcsókolt. - Csak ma te leszel a világom közepe! - suttogta kettőnk közé.

- Csak ma? - kérdeztem ártatlanul, míg végig húztam ujjam állától kezdve a mellkasáig.

- Mindennap elmondhatom ezt az egy mondatot újra és újra is, ha akarod. - csókolt meg újra hevesen.

Tudtam, hogy nyertem ellene, hiszen sikeresen levettem a lábáról és megkaptam a figyelmét.

~~~~~~~~~~~~~~
Sziasztok!😊
Újra kiraktam a könyvem és most már kint is marad. Ez pedig az újabb rész. Kissé  laposnak érzem, de remélem tetszett ettől függetlenül!
További szép napot!♥️