A hétvége elég egyhangúan telt, medencéztünk ,pihentünk, beszélgettünk és Szilvesztert hiányoltuk. A mai nap hétfő, ami ismét villajáték, amit reméljük hozni fogunk. A csapatból sem én sem senki nem szeretné megtapasztalni a tábor körülményeit. Csodás hétfőre virradtunk, de mivel semmi kedvem nem volt felkelni, visszaaludtam.
- Hol van Gabi? - kérdezte Szandi
- Nem tudom - felelt Brigi, ő mindig korán kel..
- Majd én megnézem - állt fel Zozo az étkezőasztaltól.
Arra emlékszem hogy egyszer már felkeltem, most pedig megint ajtónyikorgást hallok..
- Ideje felkelni Gabii! - kiabált Zozo.
- Még öt percet - húztam a takarót a fejemre.
- Nem, nem - húzta le rólam az előbb elmített tárgyat.
- Jó jó ébren vagyok - kecmeregtem ki az ágyamból. Most viszont kimehetnél, mert szeretnék felöltözni - szóltam oda a fiúnak.
- És ha nem? - nyújtotta ki nyelvét Zozo.
- Hmm hát akkor kénytelen leszek kitessékelni téged - hessegettem az ajtó fele. 10 perc múlva látsz úgyis - tettem hozzá.
Belőled sosem elég - vállat vont, majd kiment mire én akaratlanul is elmosolyodtam. Lementem a földszintre, majd megreggeliztem és csatlakoztam a többiekhez a villakertben.
- Megjött Csipkerózsika is! - nézett rám Dávid.
- Mintha te nem aludnál el soha - néztem rá gúnyosan.
- Na és Gabi neked van valami, amit meg szeretnél osztani velünk? - kérdezte Misi mivel pont "ismerjük meg egymást jobban" reggelt tartottunk.
- Szeretek sirni úgy adom ki a feszültségem, illetve szeretem ha valaki mellettem van és támogat.. igaziból ennyi - mondtam.
- Oké, akkor támogatunk a pálya széléről futam közben - mondta Fatima.
- Az jó lesz, szeretem ha hallom valaki hangját, hogy ott van - mosolyogtam az előbb említett lányra.
Elindultunk a pályára, ahol bemelegítettünk, majd indult az első kiválasztási körünk, ahol én Dorcival kerültem össze. A pályán megvert, de szerencsére a homokzsák megy, így az első meccset hoztam. A kör végére 🔴4-3-ra mi vezettünk, majd 7-7 lett az állás végül 9-9.
- Jöjjön a hirtelen halál! Kihívók kit jelöltök? - érdeklődött Palik.
Dorci és én megyünk - mondta Adu.
- Bajnokok?
Gabi és én megyünk - felelt Zozo.
Remegve álltam a rajthoz, rajtam fog múlni az ügyességi is.
- Ne aggódj, minden rendben lesz, nyugi oké? - tette kezét a vállamra mire én csak bólogattam.
Elindultunk, a pályán végig együtt mozogtunk Dorcival, a zászlót is egyszerre lengettük meg.
Zozo viszonylag sokat hozott Adun a pályán, de mivel én görcsösen ráizgultam egy csomót félredobáltam, viszont Dorci egyátalán nem zavartatta magát és pontosan dobott, így a kihívók nyerték meg a villát 10-9-re. Csalódottan rogytam le a kispadra, majd az ünneplő kihívókra néztem.
- Sajnálom srácok.. - néztem a többiekre.
- Gabi, ez csapatjáték, nem a te hibád - mondta Misi amivel mindenki egyetértett.
- De az utolsó pont rajtam múlt - pityeredtem el, mire Zozo magához szorított és átölelt.
- Azt mondtad szereted, ha van valaki melletted, én itt vagyok, tudom nem régóta ismersz, de számíthatsz rám Gabi - suttogta a fülembe, majd visszaindultunk a táborba.
- Hmm nem olyan tágas mint a villa - mondta Brigi.
- Meleg vaan - siránkozott Szandi.
- Itt tuti nincs nutella! - poénkodott Zozo.
- Az élet problémái - sóhajtott Dávid.
Megismerkedtünk a táborral, lepakoltuk a cuccunkat, majd építettünk egy kis gyakorlópályát amin mindenki végigment és a dobókézségünket is fejlesztettük kicsit.
~Este~
Besötétedett, de mivel nem tudtam álomra hajtani a fejem kihívtam Zozot, hogy megköszönjem neki a pályán történteket.
- Zavarhatlak kicsit? - mosolyogtam Zozora
- Nem zavarsz, de mondd csak - jött ki mellém.
- Igaziból csak meg szeretném köszönni neked a játék végén a motivációt, jólesett hogy valakit érezhetek magam mellett.. - néztem fel rá majd összeborzogtam mert az este már hűvös volt.
- Teljesítettem a reggeli kérésedet, ezek szerint sikerült - húzta mosolyra a száját, majd meglátta hogy borzongok így rámterítette a pulcsiját. Kicsit még kint maradtunk, és csak szótlanul ültünk egymás mellett, majd bementünk a családias kis faházba.Nos sziasztok! Ismét egy hosszabb rész, hogy legyen mit olvasni ✌🏻💘 jó szórakozást
zozixlover💘
YOU ARE READING
Az én csillagom /Exatlon FF/
Fanfiction- Látod azt a csillagot?- Mutatott Zozo az égre. - Amelyik olyan fényesen ragyog?- kérdeztem. - Igen.. az vagyok én, a te csillagod, és mindig ott fogok ragyogni az égen, vigyázok rád. Erre csak elmosolyodtam és fejemet a vállába fúrtam.. Noos ez...