Az én csillagom /Exatlon FF/

Part 18 ~ A döntő kapujában

~Időugrás~

Itt állunk 8-an a döntő kapujában.. 4 kihívó s 4 bajnok, 4 fiú és 4 női versenyző. A legfurcsább az egészben, hogy én is itt állok. Én aki az elején azért küzdött, hogy ne elsőnek essen ki, most pedig előttem a cél.
- Kedves döntősök! A mai nap a lányok fognak a 4-ek viadaláért küzdeni, holnap pedig a férfi versenyzőink. Készenálltok? - kérdezte a műsörvezetőnk.
A legjobb statisztikám nekem volt, így 5 élettel kezdtem a versenyt a két lány 4-4-el Viki pedig 3-al. Mindenki bólintott, majd rajthoz álltunk Én és Dorka startolt. A egyhuzamban mentünk a pályán, majd a végén új erőre kaptam, s meghúztám így én értem ki előbb. Az ügyességi is jobban ment nekem, ezért megmaradt az 5 életem, míg Dorkának 3.

                                          xxx
3-1 az állás életek terén, Dorci és én állunk a rajtnál. Felkészültünk, s startoltunk. A pálya kis nehézséget okozott, ezért a lány előbb robbant a célba, s kezdett dobálni. Nem igen ment neki, ezért hamar utolértem. A végén nekem 1 míg Dorcinak 2 volt vissza. Beszívtam majd kifújtam a levegőt s dobtam. Mellé.. nem gond újra! Ismét rákoncentráltam és most lement.
- A négyek viadala győztese Gabi! - tapsolt Palik.
Gyorsan odafutottam Zozohoz aki egyből szorosan átölelt s kezét a derekamra csúsztatta amitől jó érzés fogott el, s nyakába borultam.
- Mondtam, hogy képes vagy rá Gabikám - húzta mosolyra ajkait majd tekintetét az szemeimbe fúrta.
- Nélküled nem menne - mosolyogtam én is, de szemeimet nem tudtam leválasztani az övéiről.
- Khm Khm.. - köszörülte meg a torkát Dorka, mielőtt mégtöbb embernek feltűnt volna ez az egész.

                                       xxx

Bementünk a szallasunkra, s leültünk a kanapéra mind a nyolcan. Másokat nem zavartatva fejemet a fiú vállára hajtottam. Pár perc pihenés után Dave felvetett egy ötletet.
- Srácok lányok mi lenne, ha mivel itt vagyunk 8-an a döntőben, megírnánk egy kis cetlire, hogy szerintünk ki lesz a nyertes és majd a 2 női illetve 2 férfi végső döntős kinyitják. Mit szóltok? - kérdezte.
- Felőlem rendben - válaszoltam.
- Ez nagyon jó ötlet - mondta Viki
- Csapassuk tesó! - felelt Adu.
Mindenki megírta a saját cetliét. Én Dorcit és Zozot írtam, mivel magamat nem látom esélyesnek a győzelemre, viszont a barátomban és Dorciban rengeteg van. Beledobtuk gyorsan az urnába, majd lezártuk, hogy senki se tudja még "véletlenül se" megnézni. Beszélgettünk egy kicsit a többiekkel még, megvacsoráztunk, majd mindenki felballagott a saját hálójába.

                                       xxx
Gyorsan lefürödtem, felkaptam a pizsomám, majd kiálltam az erkélyre és bámultam az eget, amiből nem sokat láttam, mert nem volt nagyon csillag, inkább a Hold világított fényesen. Hirtelen kopogásra lettem figyelmes.
- Gyere! - kiabáltam ki.
- Halihó - ölelt magához Zozo.
- Szia - pirultam el.
- Paradicsom - viccelődött.
- Nem vagy vicces, Kempf - vágtam be a sértődöttet.
- Tudod, hogy szeretlek - mondta, majd arcomat szembefordította az övével.
- Biztos? - néztem bociszemekkel.
- Semmiben sem voltam még biztosabb, mint ebben - lehelt lágy csókot az ajkaimra, mire én csak belemosolyodtam.
- Alszol ma velem? - néztem rá kérdően.
- Ha szeretnéd persze.. megint vihart mondd? - nézett ő is rám.
- Igen.. - vesztem el ismét a szemeiben.

Álomra hajtottuk a fejünket, Zozo mellkasára tettem a fejem, s ő magához szorított. Ma így aludtunk el, én hamarabb, mivel sokat futottam.

Sziasztok! Nagyon de nagyon sajnálom, hogy ennyit kellett varni!🥺 egyszeruen nem volt idom semmire.. igyekszem gyakrabban hozni a részeket es megertem ha mar nem olvastok annyian..
K @zozixlover 💘