Lestrange

Új környezet

Az elsősök idén is sokan voltak, és ami a legbosszantóbb, hogy egyre bátrabbak és tudálékosabbak. A legtöbb elsős a Griffendélbe és a Hollóhátba lett beosztva. A legkevesebb pedig a Mardekárba. Kemény 8 fővel bővült a házunk, és ennek Piton jól láthatóan nem örült. Persze McGalagony szája fülig ért, és valamit nagyon magyarázott Bimba professzornak. Na mindegy nem mintha érdekelne. Sokkal inkább zavart vagy nem is tudom, hogy ez mi, de elég idegesítő volt. Malfoy egyfolytában hozzáért a karomhoz miközben magyarázott a többieknek, és ezek a kis pici érintések olyan dolgot váltottak ki belőlem amit magam sem gondoltam volna.

Végül is a vonatúton is egész normális volt, de ez biztos annak tudható be, hogy mardekáros lettem és megtudta az igazi nevem. Ami már a vonaton is feltűnt, hogy Malfoy jelentősen megváltozott. A haja már nincs olyan idétlenül lenyalva, és az sem hátrányos a számára ha nincs az arcán az az undorító gúnyos mosoly. Rendesen kiizmosodott, nagyon magas is lett, gondolom a kviddics is rásegített neki. Most mit ne mondjak? Malfoy egész jól néz ki, és normálisabb is. Remélem ilyen is marad, mert nem akarok naphosszat vitatkozni és veszekedni vele. Rendesen elkalandoztam, mert már Dumbledore emelkedett szólásra.

- Köszöntök mindenkit újra itt a Roxfortban! Megint egy új év kezdődik, tele kalandokkal és rengeteg tanulással. Elmondanék néhány fontosabb dolgot, és azután ehetünk is. Nos, az első a szokásos figyelmeztetés, miszerint a Tiltott Rengeteg nem véletlenül viseli a tiltott nevet. Nem szeretném megtudni, hogy bárki is bemerészkedik oda - mondta komoran. Itt feltűnően Harryék felé sandított, na meg utána rám. Kénytelen voltam elmosolyodni.
- A második, hogy októbertől minden második hétvége, roxmortsi hétvége lesz. Ennek oka igen egyszerű. Több új üzlet is nyílt, és nemcsak nektek lenne nagy élmény többször lelátogatni, hanem az árusok is hasznot húzhatnak belőle. - Milyen humoros kedvében van nem?
- A harmadik dolog elég összetett. Nos, mint a nyáron kiderült, egy diákunk felfedezte valódi származását és név változtatás után házat is szeretett volna cserélni. Ezt általában nem szoktuk engedélyezni, de ő az iskolaelső címét adta a házváltásért. Ezúton is szeretném üdvözölni Hermione Jane Lestrange-t a Mardekár házban - mutatott be szívélyesen, mire az egész teremben megfagyott a levegő. A mardekárosoknak kellett egy kis idő, mire felfogták a dolgot, így némi fáziskéséssel, de kitört a tapsvihar az asztalunknál. Érdekes nem? Csak a Mardekárnál tapsoltak, na meg páran a Hugrabugból. A Griffendél vagyis pontosabban Harryék felé néztem, és a sok gyűlölködő pillantástól összeszorult a gyomrom. Egyetlen ember volt aki nem vágott rám pofákat, és az Neville volt. Ő a tányérját bámulta, és látszott rajta, hogy a síró és a nevetőgörcs között ingadozik. Nem gond. Ahogy már mondtam, jobb helyem lesz a Mardekárban.
- Most pedig mindenkinek jó étvágyat! - szólt még az igazgató, majd megteltek az asztalok étellel. Hát mit ne mondjak?! Nem vagyok valami éhes ezek után.
- Nem eszel Lestrange? - kérdezte Malfoy.
- Kedves, hogy aggódsz - vigyorogtam rá, mire egy szemforgatással válaszolt.
- Egyébként kösz nem - mondtam, majd töltöttem magamnak egy pohár töklevet és azt iszogattam amíg ők kajáltak. Viszonylag gyorsan, fél óra alatt meg is tömték a fejüket.
- Hozod a törpéket? - nézett rám a szőkeség.
- Jah. Nyolc gyerekkel még csak elbírok - válaszoltam egy vállrándítás után.
- Jó, akkor hozd őket utánam megmutatom hol van a klubhelyiségünk - adta parancsba.
- Nem kell Malfoy. Tudom hol van, és kiismerem magam, de azért köszi - válaszoltam mosolyogva, és a szája is tátva maradt. Így inkább otthagytam.
- Mardis elsősök gyertek velem! - szóltam oda a megszeppenten álló három lánykának, és öt fiúnak. Ők készségesen követtek. Lefelé mentünk a pincébe, ahol eléggé hűvös volt. Majd megálltam egy üres fal előtt, amin egy hatalmas kép volt Mardekár Malazár személyében. Ennél már csak az mutatná meg jobban a klubhelyiségünk bejáratát, ha egy táblát is kitennénk ezzel a felirattal: " Itt van a Mardekár Klubhelyiség bejárata ", na mindegy. Mardekár, ahogy meglátott vigyorgott, majd kérte a jelszót.