Lestrange

Megmaradt bajnokok

Mondanom sem kell, eléggé másnaposan ébredtünk hétfő reggel. A szombati kviddics meccs véres vége miatt, a hétfői tanítás elmaradt. Draco és én a Szükség Szobájában ébredtünk a mi kis szerelmi fészkünkben. Tegnap este megszöktünk és felköszöntöttem Dracot.
- Jó reggelt! - köszön mosolyogva.
- Szia! - mosolyodtam el, és belekapaszkodva magamhoz húztam.
-Akarok kérdezni valamit... vagyis inkább szeretnék, mert akarni téged akarlak! - mosolygott lehengerlően. Teljesen belepirultam.
- Rendben. Kérdezz. - mondtam biztatólag. Kikelt az ágyból, odament a nacijához és kivett egy pici dobozt a zsebéből... Ez...? Hatalmas vigyorral visszajött, és felült mellém az ágyra.
- Jane Lestrange! Ígérem hogy mindig szeretni foglak és melletted leszek jóban rosszban, bár ahogy előre sejtem a suli után főleg rossz lesz... - mélázott el... - De a lényeg! Janie, hozzám jönnél feleségül? - kérdezi meg végre!!! Bár nem úgy képzeltem hogy egy vadabb éjszakánk után alsóneműben ülünk, de a válaszom így is egyértelmű és határozott.
-IGEEEN! Hát persze hogy igen! - kiáltottam fel, majd kinyitotta az ékszeres dobozkát. Gyönyörű volt a gyűrűm. Aranyos kis kígyó fonódott körbe az ujjamra.
- Ez igazán édes és nagyon szép. - csodáltam újonnan szerzett legféltettebb kincsem.
-Örülök hogy tetszik - húzott a mellkasára.
- Nagyon szeretlek. - motyogtam a vállába, amikor hangosan megkordult a gyomrom.
- Én is kicsim, de menjünk reggelizni - nevetett.
- Irány a nagyterem. - kaptam magamra az egyenruhámat amit tegnap hoztam fel magammal. Ő is felvette egyen cuccát, én addig a külön kért kis fürdőben tettem rendben magam. Hajam lágy csigákban omlott a vállamra a maga szőke-barna keverékében.

Az utóbbi időben így is eléggé megváltoztam, a sötét haj talán már túlzás volt. Végül is, Cissy is szőke és mégis erős halálfaló, ráadásul nő létére. Akár az anyám, bár ő se nem szőke, se nem egészen normális. Szóval mire kiértem a fürdőből, Ő már összekészült. A kezét nyújtotta és és együtt lementünk reggelizni. Bella, Pansy, Blaise és Theo lent voltak már. Leültem Bellával és Pansyval szemben de ezt nem kellett volna...

- ÁÁÁááá! - sikítottak fel egyszerre.
- Nyugi csajok! - kapta kezét a fülére Blaise. - Meg fogok süketülni.
- Te megkérted a kezét! - kiáltott rá Dracora Pansy. Erre a mondatra, az egész teremre néma csend ült. Több száz szempár szegeződött ránk.
- Ez komoly? - pillantott Theo a kezemre.
- Nagy vagy haver! - nyújtotta kezét pacsira Draco felé Blaise.
- Naná! - vigyorgott, és belecsapott a lökött kezébe. Aztán Theo és Blaise a "lökött", felálltak és tapsolni kezdtek. Őket hamarosan követte az egész Mardekár ház.
Ezt már kezdem nagyon unni. Túl sok a figyelem...

- Gratulálunk nektek! - állt fel Dumbledore és McGali is. Na mire fel? Elnéztem Potterék felé, és éppen elkaptam az érzéki pillanatot amikor Vízlipatkány azt mutogatta hogy hányni készül. Enyhén szólva ideges lettem, de miután lecsendesedett a mardekár, az igazgató megint szólni kívánt.
- Nos mint már említettem, Mr. Krum, és Mrs. Weasley két hét múlva érkeznek a karácsonyi bál elő estélyén. Addig is, mindenkinek kellemes tanulást kívánok, és siessetek a pár választással! Jah! Majd elfelejtettem. A bálon a negyedik és a felsőbb évfolyamosok vehetnek részt. Mára pedig kellemes pihenést mindenkinek. - ült le. Az lesz még szép ha Viktor megérkezik.

A két hét gyorsan eltelt, és mi Dracoval, nem csak a bálhoz kerültünk egyre közelebb. Három nap múlva főbenjáró átkot használva halálfalóvá kell válnunk.
Fleur küldött egy levelet nekem, amiben megüzente hogy szeretné ha kimennénk a kapuba eléjük. Mert hogy Billt is hozza magával... Tudja egyáltalán hogy összevesztem Ronciékkal? Nem hiszem. Mindenesetre csütörtök este nyolckor kimentem a vadkanos kapuhoz. A félhomályban ott állt három alak. Na vajon kik?
- Jó estét! - köszöntem fölényesen.
- Nahát! A mardekár jégkirálynője személyesen. Vagyis hamarosan előre kell köszönnünk srácok, mert férjezett ASSZONY lesz. - szólt epésen a "kis vörös"(Ginnyke).
- Nem kértem véleményt vöröske. De kösz hogy felkonferáltál. Gondolom Fleurt és Billt várjátok. - mondtam lekezelően.
- Talált süllyedt Lestrange! És te? Gondolom Krumot... - kotyogta közbe Ronald.
- Nem talált Weasley! Fleur írt nekem. Miatta jöttem. - nézegettem a körmeim, majd a gyűrűm. Ginny erre a mondatra undorodva felhorkantott.
-Bajod van ginny drága? - kérdeztem enyhén lenézően.
- Aha. TE. - szemtelenkedik.
-Azt ajánlom ma este viselkedj! Legalább Fleaurék miatt.
- Semmi közöd hogy én kivel, mikor, hogy viselkedem! - dühöngött.
- Hát persze. Távol áll tőled az etikus, társadalmilag elfogadott norma. - gúnyolódtam.
- Azt hiszed okos vagy mi? - lépett közelebb, és a pálcája megvillant a kezében.
- Hát persze hogy az vagyok! De ha nem haragszotok, inkább nem vennék tudomást rólatok. - nem néztem rá még véletlenül sem.
- Vannak jó ötleteid is! - szólalt meg a Kis Túlélő, és magához húzta a vöröskét.
- Csak azok vannak! - vigyorodtam el.