11.~Laura

470 20 1
                                    

-Szia!-mosolyogtam kedvesen a DJ pult mögött álló fiúra. Kedvesen rám emelte a tekintetét, és úgy köszönt vissza.

-Szia. Miben segíthetek?-kérdezte egy mosollyal borostás arcán.

-Kérhetek zenét? Az angol zenék világában nem vagyok annyira otthon, és gondoltam mehethe egy-két magyar, amit én is ismerek.-jöttem zavarban. Nem tudom, hogy mindenképp kellett e volna a magyarázatom, vagy csak leégetten magam. Kínosan vizslattam a padlót.

-Persze, mond csak, mit szeretnél.-nevetgélt kedvesen.

-Uhh, valami bulisat!-vidultam fel. Úgy éreztem magam, mint egy kisgyerek mikor valami gyerekdaltra bulizik, és végre felcsendül a Micimackó fázik című zene.-Többet is kérhetek majd?-kérdeztem reménykedve.

-Felőlem egész este állhatsz itt, es mondhatod mit szeretnél.-mosolygott rám kajánul.

-Akkor először a Lemerültél című számot szeretném kérni!-mondtam vidáman.

A fiú megvárta még vége lett az angol zenének, majd felcsendült az álltalam választott muzsika. Egy páran énekelgették a szöveget, de közel sem olyan hevesen, mint én, aki teljes beleéléssel énekeltem a DJ-s srác mellett. A nappali sarkában álltunk, a fiú DJ cuccai egy asztalra voltak kipakolva, mindenki énekelt vagy táncolt, esetleg a fal mellett állva beszélgettek, vagy egymást fallták.

-Elmegyek piáért. Kérsz valamit?-kérdeztem túlharsogva a zenét. A fiú hálasan pillantott rám, és bólintott.

-Valami üdítőt.-közölte, én pedig a konyha felé igyekeztem.

Páran hangosan kántálták, hogy "hajrá", egy kimondottan fiatal srácnak, aki épp egy üveg sört húzott le. A pultra az alkoholok mellé üdítők is voltak kipakolva, így egy dobozos kólát és egy zöld üveges sört fogtam a kezembe és indultam vissza a nappaliba.

-Merre?-állt meg velem szemben Zozo, mintha arra várna, hogy én igazítsam útba.

-DJ pult.-közöltem vele végül. Őt követve elindultam végre vissza a sráchoz, akinek a kezébe nyomtam a dobozos üdítőt.

-Köszi.-mosolygott rám, majd felpattintotta a tetejét és inni kezdett. Zozo gyanúsan méregette egy ideig, majd elfordult és végignézett a nappalin.

-Imi már rottyon van. Szerintem le akarta nyűgözni Kittit, hogy mennyit iszik.-tájékoztatott a bátyám és fejével Imi felé bökött, aki felső nélkül ugrált a zenére, és néha sikoltott egyet.

-A többiek?-kérdeztem felvont szemöldökkel, és a táncteren járattam a szemem.

-Kittit utoljára egy sráccal láttam, ugyhogy remélem épp valahol beszélgetnek. Patrik valami olyat mondott, hogy elmegy keres magának egy kis piát, és azóta se láttam. Csepi az imént ment ki a kertbe, mert állítása szerint ha elég nagyot ugrik a Balatonba érkezik, Anett pedig mosdóba igyekezett az elöbb.-hadarta gyorsan.

-Szuper. És ő mennyire van beállva?-kérdeztem legjobb barátnőmre utalva.

-Nem vészes.-húzta el a száját gondolkodóan.

-Ha gondolod szívesen haza kísérem Imit. Én még úgyis keveset ittam.-ajánlottam fel testvéremnek, de nemlegesen rázta a fejét.

-Imit haza viszem én. Mi lenne, ha Kittivel és Csepivel próbálnál valamit kezdeni?-kérdezte rám aggadtva barna szemeit.

-És Anett meg Patrik?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.

-Megoldom.-rántott vállat.

-Ezt megiszom és indulhatunk.-mutattam a kezembe tartott sörre.

A kishugWhere stories live. Discover now