-Szia!-mosolyogtam kedvesen a DJ pult mögött álló fiúra. Kedvesen rám emelte a tekintetét, és úgy köszönt vissza.
-Szia. Miben segíthetek?-kérdezte egy mosollyal borostás arcán.
-Kérhetek zenét? Az angol zenék világában nem vagyok annyira otthon, és gondoltam mehethe egy-két magyar, amit én is ismerek.-jöttem zavarban. Nem tudom, hogy mindenképp kellett e volna a magyarázatom, vagy csak leégetten magam. Kínosan vizslattam a padlót.
-Persze, mond csak, mit szeretnél.-nevetgélt kedvesen.
-Uhh, valami bulisat!-vidultam fel. Úgy éreztem magam, mint egy kisgyerek mikor valami gyerekdaltra bulizik, és végre felcsendül a Micimackó fázik című zene.-Többet is kérhetek majd?-kérdeztem reménykedve.
-Felőlem egész este állhatsz itt, es mondhatod mit szeretnél.-mosolygott rám kajánul.
-Akkor először a Lemerültél című számot szeretném kérni!-mondtam vidáman.
A fiú megvárta még vége lett az angol zenének, majd felcsendült az álltalam választott muzsika. Egy páran énekelgették a szöveget, de közel sem olyan hevesen, mint én, aki teljes beleéléssel énekeltem a DJ-s srác mellett. A nappali sarkában álltunk, a fiú DJ cuccai egy asztalra voltak kipakolva, mindenki énekelt vagy táncolt, esetleg a fal mellett állva beszélgettek, vagy egymást fallták.
-Elmegyek piáért. Kérsz valamit?-kérdeztem túlharsogva a zenét. A fiú hálasan pillantott rám, és bólintott.
-Valami üdítőt.-közölte, én pedig a konyha felé igyekeztem.
Páran hangosan kántálták, hogy "hajrá", egy kimondottan fiatal srácnak, aki épp egy üveg sört húzott le. A pultra az alkoholok mellé üdítők is voltak kipakolva, így egy dobozos kólát és egy zöld üveges sört fogtam a kezembe és indultam vissza a nappaliba.
-Merre?-állt meg velem szemben Zozo, mintha arra várna, hogy én igazítsam útba.
-DJ pult.-közöltem vele végül. Őt követve elindultam végre vissza a sráchoz, akinek a kezébe nyomtam a dobozos üdítőt.
-Köszi.-mosolygott rám, majd felpattintotta a tetejét és inni kezdett. Zozo gyanúsan méregette egy ideig, majd elfordult és végignézett a nappalin.
-Imi már rottyon van. Szerintem le akarta nyűgözni Kittit, hogy mennyit iszik.-tájékoztatott a bátyám és fejével Imi felé bökött, aki felső nélkül ugrált a zenére, és néha sikoltott egyet.
-A többiek?-kérdeztem felvont szemöldökkel, és a táncteren járattam a szemem.
-Kittit utoljára egy sráccal láttam, ugyhogy remélem épp valahol beszélgetnek. Patrik valami olyat mondott, hogy elmegy keres magának egy kis piát, és azóta se láttam. Csepi az imént ment ki a kertbe, mert állítása szerint ha elég nagyot ugrik a Balatonba érkezik, Anett pedig mosdóba igyekezett az elöbb.-hadarta gyorsan.
-Szuper. És ő mennyire van beállva?-kérdeztem legjobb barátnőmre utalva.
-Nem vészes.-húzta el a száját gondolkodóan.
-Ha gondolod szívesen haza kísérem Imit. Én még úgyis keveset ittam.-ajánlottam fel testvéremnek, de nemlegesen rázta a fejét.
-Imit haza viszem én. Mi lenne, ha Kittivel és Csepivel próbálnál valamit kezdeni?-kérdezte rám aggadtva barna szemeit.
-És Anett meg Patrik?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.
-Megoldom.-rántott vállat.
-Ezt megiszom és indulhatunk.-mutattam a kezembe tartott sörre.
YOU ARE READING
A kishug
Romance"-Mi a baj? Én vagyok a baj! Mindenkinek én vagyok a kibaszott baj! Sajnálom, hogy én nem vagyok olyan tökéletes, mint a média által ismert Kempf testvérek.-kiabáltam testvéreim szemébe." "-Vettünk egy kibaszott kacsát?-kiabáltam a telefonba, mire a...