Van olyan hogy örökké? [✔️]

ɪʟʏᴇɴ ɴɪɴᴄs

                                   Alexander

Reggel késve ébredtem.

- Alexander! Elfogsz késni! - kiáltotta anya a konyhából.

- Jövök már! - kiáltottam ki miközben a sötét kék pólómat vettem föl.

Majd a kezemre kötöttem a fekete bőr karkötőmet és kimentem.

- Kávét? - kérdezte anya nevetvey

- Biztos hogy nem. - szögeztem le mosolyogva.

Felkaptam a táskám és elindultam az autómhoz. Beszálltam a kocsiba és elindítottam a motort. A rádióból hangosan elindult Rihanna We found love című dala. Jót derültem rajta. Laneyék haza elé kanyarodva nem láttam a ház előtt. Biztos hogy már suliban van, gondoltam magamban. A suli előtt le parkoltam majd kiszálltam és befelé igyekeztem mikor valaki nekem jött.

- Veled mindig találkoznom kell? - fortyogtam.

- Mivel egy suliba járunk. - nézett szemrehányóan Grace.

Aztán kikerült és lement a lépcsőn. A folyosó végéről már hallottam Mr. Aston rikácsolását.

- Alexander Sawyers! - szólt élesen.

- Elnézést. - motyogtam.

- Mivel magyarázod a késésed? - nézett rám és közben feltolta a szemüveget a feje tetejére.

- Otthon kellett segédkeznem. - mondtam.

- Reggel? - kérdezősködött.

- A nagynéném nálunk volt. De ha megbocsájt leülnék. - mondtam és a helyemre siettem.

Mr. Aston még mindig bambult előre. Azt hiszem sokkot kapott.

- Mr. Aston! - szólt Ann.

- Igen Ann? - tért vissza a valóságba Mr. Aston.
- Jól van? - kérdezte aggódva.

- Igen. Persze. - vicsorgott.

Aztán folytatódott a matek.
.
Matek utáni szünetben Laneyhez léptem.

- Bocs a mai miatt... - kezdtem de félbe szakított.

- Végül is csak fél órát vártam. - mondta majd kiment a teremből.

Ott álltam teljesen megsemmisülve a padja mellett.

- Mi történt? - jött oda hozzám Andrew.

- Semmi. - legyintettem.

- Nekem nem úgy tűnt de te tudod. - mondta. - Ma délután a lányok plázába mennek
valamiért, át mehetek xbox-ozni? - kérdezte Andrew.

- Kik mennek a plázába? - kérdeztem.

- Hunter, Brooke és Laney. - mondta. - Na de át jöhetek? - kérdezte újra.

- Oké gyere. - mondtam.

A szünet további része csendben telt, Andrew gondolom titokban egyelgett Hunterrel én pedig zenét hallgattam. Laney nem állt szóba velem szóval ja.

A suli többi részét inkább nem írnám le, néha Andrew meg Russell beszélt velem de semmi több. A többiek is mind elvoltak. Gondolom Laney is. Legtöbbször Brookekal láttam.
Suliból kiérve az autóm felé vettem az irányt. Még hátra pillantottam és megláttam ahogy Laney, Hunter és Brooke nevetgélve lépnek ki a suliból aztán Brooke előre szaladt és egy lány nyakába ugrott és hosszasan megcsókolta. Laney mosolyogva nézte őket Hunter meg épp Joshsal volt elfoglalva. Andrew furán méregette Josh, aztán hallottam Laney hangját.