Van olyan hogy örökké? [✔️]

ᴜ́ᴊʀᴀ ᴛᴀ́ᴠᴏʟ

Alexander

- Most kajakra a diri anyád pasija? - nézett rám röhögve Andrew.

- Na hangoztasd te barom. - sziszegtem.

- Jó jó bocs. - tette föl a kezét védekezően.

- Elfogadva. - mondtam.

- Köszi. - vigyorgott rám. - Na de most kajak? És mióta? - kiváncsiskodott tovább Andrew.

- 5 napja mondta el a csodás hírt, de nem tudom mióta vannak együtt. - forgattam a szemem. - És azóta ignorálom a dirit ha nálunk van. - mondtam kínosan.

- Hát haver, szívás. - veregette meg a vállam és be is szaladt a suliba.

- Andrew! Ne már! És ha találkozom vele? - kiáltottam a semmibe mert Andrew már rég nem hallotta.

Komótosan sétáltam befelé az épületbe mikor egy csodás valami azaz valaki termett előttem.

- Már csak te hiányoztál. - mondtam rám sem nézve az illetőre.

- Kussolj már téged senki sem kérdezett. - nézett rám a hatalmas pilláival.

- Tudod Parker menj már el a franc kiváncsi rád. - mondtam neki és kikerülve őt elindultam a termünk felé.

- Tudod, halottam valamit. Hogy Mr. Burke a családod tagja. - nézett rám Parker és bennem megfagyott a vér.

- Mi? - kérdeztem furán.

- Gáz lenne ha kiderülne nem? - kérdezte.

- Most zsarolsz? - kérdeztem Parkerre nézve.

- Veheted így is. - mondta. - Azonban, ha el árulsz valamit nem kürtölüm szét. - nézett rám Parker gonosz mosollyal.

- Mi lenne az? - kérdeztem.
- Mi Andrew titka amit csak te meg még egy valaki tud? - kérdezte Parker.

Bassza meg.

- Nem mondom el. - feleltem nemes egyszerűséggel.

- Akkor mindenki megtudja ki Mr. Burke kedvence az iskolában. - mosolygott rám Parker.

- Tudod nem csak én lehetek. - kezdtem bele a mondadómba. - Lehet a két öcsém közül az egyik végülis egyikük sem ignorálja. - fejeztem be mosolyogva majd rávertem egyet Parker vállára és faképnél hagytam.

A terembe érve levágtam magam a helyemre és elővettem a telefonom. A szünet további részében játszottam valami idegesítő játékkal aztán megérkezett Mrs. Wagner.

- Mrs. Wagner most fizikánk van. - kiabált be Tyler

- Igen tudom, de Mrs. Rezniknek sürgős dolga akadt így én helyettesítem. - mondta mosolyogva Mrs. Wagner.

Mindenki csendben nyugtázta, hogy mi a helyzet aztán foglalták volna is el magukat ha Parker nem áll föl a székére.

- Mrs. Smith azonnal szálljon le onnan. - szólt rá Mrs. Wagner Parkerre.

- Egy pillanat! - szólt vissza Parker.

Kezdődik a csodás jelenet amit Parker már úgy várt. Marha jó.

- Mint tudjátok ebben az osztályban senki sem tűri a titkokat. - nézett Parker egyenes
Andrewra aki nem értette a célzást.

- Csak te nem tűröd. - szólt oda Jack.

- Téged senki nem kérdezett barom arc. - rikácsolta Riley.

- Szóval... - tapsolt kettőt Parker. - Ma a tudomásomra jutott egy titok. Amit az illetőnek ideje lenne megosztani velünk. - nézett rám Parker és gúnyos mosolyra húzta a száját.