Interjúk

Interjú a Tolvajok! írójával

Mit kell tudnia rólad az olvasóknak?

Semmit. Jobb szeretem, ha a műveim magukért beszélnek.

Volt valami konkrét inspirációja ennek a munkádnak?

Igen, egy álom. Nem most, még tíz éve, de akkor annyira megfogott annak a reggelre természetesen elhalványodó és összekuszálódott álomnak a hangulata, hogy felskicceltem a maradványaiból egy kis vázlatot. Később, mikor előszedtem, ez az impresszionista leírás ágyazott meg a történetnek.

Mit mondanál elöljáróban azoknak, akik most kezdenek bele a Tolvajok!-ba?

Hogy élvezzék! A kalandokat élvezni kell. Végigmenni, végigharcolni, végigizgulni a hősök útját.

Hogyan és mennyi idő alatt tudtad összerakni a Tolvajok! világát?

Hm... fogós kérdés, pláne, hogy tíz évet rápihentem. Azt hiszem, miután felelevenítettem a hangulatot pár hét alatt összeállt, de ilyesmit sosem szoktam időben mérni.

Mi ihlette Sebrosettót és a bonilokat?

Az a régi álom, és ha jól emlékszem, akkor egy jó adag stressz, amit pár egyetemi vizsga okozott. Az egyik valami olasz anyanyelvű irodalmi óra volt, de már nem emlékszem, mi volt a tantárgy pontos neve, a másik pedig a lengyel modulzáróm. Álmomban is hol olasz, hol különböző szláv nyelveken kommunikáltak a felbukkanó alakok. És bár akkor mindent kiválóan értettem, felébredvén csak néhány fura elnevezés vert horgonyt a fejemben. A „Sebrosetto" és a „bonil" megnevezések is ilyen maradványok.

Miért pont ebben a zsánerben alkotsz?

Őszintén szólva, fogalmam sincs. Ez jön belőlem. Nagyon klassz lenne verseket, netán színpadi drámákat, szépirodalmat vagy komoly értekezéseket írni, de akármilyen szívesen olvasok a fentebbi témákban, ha leülök, belőlem fantasy kaland folyik.

Mi a főbb motivációd?

Most épp nagyon szeretnék domborítani valamit a [bekezdés] pályázaton, és eljutni a kiadásig, de nagy általánosságban, a legnagyobb motivációm, hogy ne őrüljek meg. Az írás számomra lazítás.

Az ismerőseid tudják, hogy írsz? Ha igen, mi a véleményük róla?

Van aki tudja, van aki még mindig meglepődik, hogy jé, tényleg? Annyira nem téma. Néha megjegyzik, hogy milyen király, hogy ilyet is tudsz, és meg bólintok, hogy ja.

Mi volt a legjobb tanács, amit íróként kaptál?

„Írj!" – ez mondjuk egy elég alapvető része a folyamatnak. Amit viszont senki nem mondott, de elengedhetetlennek érzem: olvasd vissza, amit írtál! Egyszer-kétszer-százszor. Ha hangosan felolvasva megáll a szöveg, akkor nagy bakot nem lőhetsz.

Ha választhatnál, hogy melyik nagy íróval ülsz be egy kávézóba, ki lenne az és miért?

Brandon Sanderson. Nagyon szeretem a regényeit, a látásmódját, a fantáziáját, és még az online elérhető leckéit is. Elképesztő élmény lenne leülni vele.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Egyszer átfogok aludni egy egész napot egy az egyben... Bocsi. Viccet félretéve, és az írásra koncentrálva: befejezni a Tolvajok! első kötetét és elkezdeni a folytatást. Kijavítani és pályáztatni az Álomjáró és a Névtelen Hajót, ami egy régebbi regényem, és tán egyszer tényleg kiadni valamit.

---

LakatosDoora történetét a profilján olvashatjátok.^^