Interjú Az elfeledett hercegnő írójával

303 20 0
                                    

Emlékszel az első történetedre? Miről szólt?

Az első történetemet nagyjából 6-7 éve írtam, azt hiszem, Csábításból Jeles volt a téma, klisés új lány a suliban, aki összejön valamelyik menő fiúval, majd jönnek a bonyodalmak. Borzasztó volt, mégis jókedvűen emlékszem rá vissza.

Volt valami konkrét inspirációja ennek a munkádnak?

Volt, mégpedig a történelem és a spirituális világ. Imádok új dolgok után kutatni, különböző történelmi eseményekről és a reinkarnációról, lélekvándorlásról...stb.
Ehhez a sztorihoz tulajdonképpen ez a két dolog adott óriási inspirációt. 

Miért pont ebben a zsánerben alkotsz?

Hát, már akkor ebben a zsánerben indultam, mikor elkezdtem, és ennek annyi a magyarázata, hogy elképesztően sok tapasztalatot ad addig, míg rá nem lépek a saját utamra. Megtanulom, hogyan játsszak a karakterekkel, hogyan ruházzam fel őket különböző személyiségekkel, és ha eljutok odáig, hogy már teljes mértékben belőlem születnek az ötletek, lesz egy bizonyos alap, lesz mire visszagondolni, mikor megformázom a szereplőimet és a cselekményt.

Hogyan szoktál időt találni az írásra?

Kórházban dolgozom, ezért összevissza vannak szabadnapjaim, ilyenkor tudok leülni rendesen írni. Szerencsére egész jól meg tudom oldani.

Mi a főbb motivációd?

Legfőbb motivációm az álmaim. Elég gyereklelkű vagyok, ezért folyamatosan az motivál, hogy hiszek egy kicsit magamban is és a jövőmben is, miszerint csak ki kell tartani és nem szabad feladni.

Az írás melyik részét szereted leginkább?

A kutatást és a tervezést! Egyszerűen imádom, amikor térképet böngészek, anyagot gyűjtök, nyelvészkedek... stb. Annak érdekében, hogy hiteles legyen egy-egy történetem, képes vagyok még spanyolul is összeszedni valamilyen tudást, ha arra van szükség. Az Elfeledett hercegnő esetében például három térképet hasonlítottam össze a történelmi Koreáról és még a kilométereket is lemértem.

Mi volt a legjobb tanács, amit valaha kaptál az írással kapcsolatban?

Sajnos sosem kaptam nagyon tanácsokat, mert nem volt kitől, mindig mindent egyedül kellett valahogy összekaparnom. Viszont ha ez esetleg tanácsnak számít, akkor a szüleim mondták nekem egyszer, hogy ne hagyjam abba azt, amit igazán csinálni szeretnék és boldoggá tesz.

Mik a terveid a jövőre nézve?

A jövőben szeretnék egyetemre menni nyelvet tanulni és elkezdeni a saját szereplős könyvem, illetve tapasztalatot szeretnék gyűjteni, hogy minél több ötletet kapjak.

---

_parkyeoleum_ győztes fanfictionjét a profilján olvashatjátok.

InterjúkTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang