Interjúk

Interjú a Waving Through a Window írójával

Mit kell tudni rólad az olvasóknak?

Igazából semmi érdekes nincs bennem, szerintem totálisan unalmas vagyok. Imádok sorozatokat nézni, zenét hallgatni, olvasni, valamint írni. Ezek mellett néha rajzolok is, annak ellenére, hogy egyáltalán nem megy.

Egyébként elég zárkózott vagyok, személyesen nem szeretek beszélgetni új emberekkel, de írásban igen.

Szeptemberben kezdem az utolsó évemet egy egész jó gimnáziumban, azután pedig egyetemre készülök. Pszichológus vagy jeltolmács szeretnék lenni, és lassan ideje lenne eldöntenem, hogy melyik, de még mindig nem tudom, melyiket válasszam.

A történeted egy Dear Evan Hansen fanfiction. Honnan jött a DEH iránti szereteted?

Érdekes, mert ez is a jelnyelv szeretetéből ered. Láttam egy régebbi musical felvételét (Spring Awakening/Tavaszébredés), amibe azonnal beleszerettem, mert éneklés mellett jeleltek is benne. Kíváncsiságból utánanéztem a színészeknek a neten, és akkor láttam, hogy az egyikük a Dear Evan Hansenben játszotta Connort, szóval megnéztem azt is, és azonnal elvarázsolt.

Melyik karakter szemszögét szereted jobban írni, és miért?

Connort. Valamiért sokkal közelebb érezem magamhoz, pedig Evan hasonlít rám jobban. Azt hiszem, egyszerűen csak jobban tudok azonosulni Connorral, ami tényleg nagyon furcsa, mert olyanok vagyunk, mint tűz és víz.

A történetedben lévő karakterek sok mentális problémával küzdenek. Mely probléma az, amit véleményed szerint a legjobban vissza tudsz adni?

Én valamiért úgy érzem, hogy Evan szorongását jobban tudom érzékeltetni – azt hiszem, nekem is hasonló problémám van, mint a fiúnak, még ha nem is annyira súlyosan –, viszont az egyik barátnőm azt mondta, hogy Connor bipoláris zavarát ügyesebben írtam meg. Ezen nagyon meglepődtem, mert abban tényleg nem volt semmi tapasztalatom, de örültem neki, hogy a kutatómunka megtette hatását.

Mit üzennél azoknak, akik most fogják elkezdeni a Waving Through a Window olvasását?

Azt, hogy ne ijedjenek meg annyira Connor bunkóságától.

Nem, egyébként viccet félretéve, készüljenek fel a komoly témákra, és a szenvedésre, mert a két fiúnál nem mennek egyszerűen a dolgok. Természetesen aranyos jelenetek is vannak bőven, de nem csak ezekből áll az egész.

A legfontosabb viszont szerintem az, hogy mindenki olvassa el az elején a figyelmeztetéseket, mert nem való mindenkinek a téma, nem tudja mindenki feldolgozni, amiket leírtam – legalábbis én ezt gondolom.

De ezen kívül élvezzék a történetet, és hagyjanak maguk után véleményt, mert nagyon szeretem olvasgatni őket.

Hogyan küzdesz az írói válság ellen?

Általában zenét hallgatok, vagy sorozatot nézek, esetleg dalszövegeket fordítok. Az utóbbi szokott beválni a legjobban, mert néhány novellám ezekből a fordításokból született. Sőt, ha jobban belegondolok, akkor az összes.

Vannak olyan szerzők, akik inspirálnak téged?

Steven Levenson. Ő írta a könyvet a DEH-ből, és azt hiszem, ő a legfőbb oka annak, hogy megszületett ez a történetem. Habár rengeteget olvasok, nem igazán tudnék mondani más írót rajta kívül, aki inspirált.

Mi volt a legjobb tanács, amit valaha az írással kapcsolatban kaptál?

Az, hogy ne erőltessem a dolgot, és ha úgy érzem, nem megy, akkor pihenjek egy kicsit. Nem mondom, hogy sikerült megfogadnom, mert pont az ellenkezőjét csinálom, de az illető legalább megpróbált segíteni.

Ha beülhetnél egy kávézóba egy tetszőlegesen kiválasztott íróval, ki volna az és miért?

Csalhatok egy kicsit?

Ha igen, akkor Andy Mientust választanám, de nem csak az írásai, hanem a színészi játéka miatt is. Nagyon bírom a srácot, elképesztően tehetséges, minden tekintetben. Szerintem órákig képes lennék beszélgetni vele, a Broadway világától kezdte egészen a könyveiig.

Ha nem csalhatok, akkor pedig Stephen Kinggel. Igaz, hogy csak az Állattemetőt és az Azt olvastam tőle, de mind a kettő nagyon megfogott, és szeretnék tőle tanácsokat kérni, mert egyszer akarok írni egy horror novellát, de nagyon nem megy.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Mivel már befejeztem a Wavinget, elkezdhetem írni az egyik saját karakteres történetemet. Az első fejezet már félig meg is van, és habár a tervek szerint nem lesz olyan hosszú, nagyon várom már, hogy publikálhassam.

Emellett szeretnék még novellákat írni, valamint összehozni egy Tavaszébredés fanfictiont, mert abból sosem elég. Persze, ez még eléggé a jövő zenéje, de igyekszem. 

---

XeniaMisable történetét a profilján olvashatjátok.^^