>> Már feküdt az ágyban mikor én is oda kerültem. Betakaróztam és becsuktam a szemem. Pár perc múlva felült majd megindult kifelé.
- Hova mész? -kérdeztem.
- Én? Őőm.. inni.. a konyhába. -mondta zavartan.
- Oké. -csuktam vissza szemem és megpróbáltam aludni. <<
MÁSNAP
November 21, Csütörtök
- Megteszed hogy ezt hátraviszed? -nyomott kezembe egy üres kartondobozt az egyik munkatársam. Nem volt más dolgom szóval hátravittem a többi szemét közé. Ebéd szünet volt, nem láttam senkit a pultban. Fogtam a szendvicsem és elmentem a személyzeti helyiségbe, ahol álltalában kajálni szoktunk. Ott ült mindenki. Marcus pedig a sarokban beszélgetett Lindával, az új pultossal. Nem érdekelt úgyhogy leültem és elkezdtem enni. Tulajdonképpen ma nem is szóltunk egymáshoz egy mukkanást sem. Miután lejárt az ebédidő mindenki ment a maga dolgára. Két kávét csináltam éppen mikor oda jött hozzám Linda.
- Szia, Linda vagyok! -mutatkozott be.
- Tudom. -vontam vállat.
- Tényleg? Honnan? -csámcsogott rágóval a szájában.
- Ki vagy írva a beosztásban. -forgattam meg szemem.
- De ha nem látnád én éppen dolgozok. -hangsúlyoztam.
- ..szóval most nem érek rá veled trécselni. -koppintottam le. [...]
-ZÁRÁS IDŐ-
- Nem baj ha hazadobom Lindát? Utána visszajövök érted és hazamegyünk együtt. -szólt hozzám először a mai nap folyamán Marcus. Nem szóltam semmit csak megráztam a fejem azzal hogy 'nem baj'.
A faszt nem baj. Mit képzel? Le se szar egész nap, helyette is én ugrálok mert ő ma másra nem volt képes csak hogy végig pofázza a napot azzal a libával, és most ide jön megkérdezni hogy 'nem baj hogy hazaviszem?' Mi a fasz talán nincs két szép lába amivel haza tud menni? Nincs erőm semmi vitához inkább lenyelem az egészet és hallgatok. Átöltöztem és bezártam a kávézót. Marcus nem volt még sehol szóval leültem a földre. Nem is érdekel ha felfázok.. [...]
Eltelt még 15 perc de se sehol senki. Hol a faszba lakik hogy még mindig nem ért vissza? Bazdmeg itt van este fél 11 és korom sötét van, hideg van és tök egyedül vagyok kint az utcán. Jó leszarom hazagyaloglok! [...]
- Mondtam hogy várj meg! -fékezett le hirtelen mellettem az úton, mikor már fél úton voltam.
- Ha rád kell várni akkor oda fagyok. -mondtam, de nem álltam meg.
- Ha beülnél elmagyaráznám miért tartott sokáig!
- Nem érdekel a magyarázatod.
- Szállj be kérlek.
- Hol ült az a liba?
- Elől.
- Akkor holnap mosd is le az üllést és fertőtlenítsed.. a végén még elkapom az écet. -szálltam be hátra duzzogva.
- Szóval... tegnap mint egy tíz éves megsértődtem és ma azért voltam vele egész nap hogy féltékennyé tegyelek. Mikor megkérdezte hogy haza viszem igent mondtam, és mikor oda értünk azt akarta hogy menjek be hozzá. Persze nemet mondtam, de ő tovább kérlelt. De nyugi, téntleg nem mentem be hozzá! Nem akarok tőle semmit. Biztos azt hiszi most hogy de akarok. -mesélte.
- Ha bármi kiderül hogy mégis történt valami vagy fog, pöcsöd nem lesz azt garantálom.
- Ugyan mindegy hisz nem használom már egy ideje.. -vont vállat. Erre csak felnevettem egy jót. [...]
Este hazaérve nem csináltunk semmi különlegset csak ettünk és letusoltunk.
Marcus megint próbálkozni kezdett.
- Álmos vagy? -simogatta hajam.
- Igen. -feleltem csukott szemmel, aki tényleg aludni szeretne.
- Nagyon?
- Igen.
- Nincs kedved fent maradni egy kicsit? Max holnap nem mész be dolgozni.
- Nincs kedvem és ez nem így működik hogy nem megyek. -ásítottam.
- És nem lenne máshoz kedved?
- Tudom mire célzol.
- Na és?
- Marcus.. -sóhajtottam.
- Értem. -fordult ki tőlem háttal.
- Őszínte is lehetnél néha.. -dünnyögte.
- Mi??
- Őszinte lehetnél velem.
- Mármint?
- Megmondhatnád hogy nem vagyok jó.
- Én nem gondolom ezt. Tudod hogy az a rohadék megerőszakolt és undorodok ettől a témától. Utána meg kivettek belőlem egy 3cm-es gyereket egy kibaszott csipesszel vagy nem is tudom mivel csinálták de a méhem kapargatták, szerinted eltudnálak viselni magamban? Kurvára nem akarom mert irtózok tőle.. lehetnél kicsit megértőbb! Máshogy is letudod vezetni a kanosságod!
- Ez mind 2 hónapja történt nem egy-két hete. Nem vagyok hülye hogy ne tudjak vigyázni rád, de oké, legyen úgy ahogy te akarod. -pattant ki az ágyból makd takarójával és párnájával együtt átköltözött a másik szobába.
-2 HÉTTEL KÉSŐBB-
December 4, Péntek
Marcus szemsz.
Carla azóta egy kicsit engedélenyebb lett de még most sem jutottunk el odáig. De már nem is érdekel.. két hete egy puszit se adok neki. Lassan oda jutok hogy átmegyek Lindához, bár tudom hogy utána megbánnám és nem bírnám ki hogy ne mondjam el Carlanak. És ha megtudná biztosan szakítana.. ez így eléggé kockázatos. Mondjuk ez nagy hülyeség volt, még csak nem is szabadna ilyenre gondolnom. Nem csalhatom meg őt, ő azt nem érdemli meg. De azt hiszem van egy ötletem!
Miután Carla kilépett a párás fürdőből, utána osontam be a szobába. Lefeküdtem és csendben figyeltem ahogy öltözik és végzi a dolgát. Mikor azzal végzett befeküdt ő is az ágyba. Vártam pár percet majd fölé támaszkodtam.
- Mondhatok valamit? -kérdeztem.
- Na..
- Észrevetted hogy kettő hete már hogy meg se pusziltuk egymást? És hogy szinte nem is beszélünk egymással?
- Nem, hülye vagyok.
- És szerinted ez normális egy kapcsolatban? El kell hogy mondjam, nem tudom rájöttél e már vagy nem, de tulajdonképpen nem a barátnőm vagy hanem az élettársam mivel különköltöztünk.
- Jaj már.. -forgattam meg szemeim.
- Az első kérdésre választ kérek!
- Tudom hogy nem oké.
- Akkor meg?
- Nem tudom.
- Legyél már túl a történteken! Nincs már aki bántson nem kell félned. -simítottam végig oldalán. -rafináltba-
- Tudom de.. ahhjjj!! Nagyon rossz volt!
- Elhiszem. -adtam puszit szájára.
- Nagyon hiányzott már. -utaltam szájára majd megcsókoltam. Hasát kezdtem el simogatni hasa aljától fel melle aljáig.
- Ez kicsit csikiz. -vált el ezután.
- De imádom a pocid. -kezdtem el apró puszikkal behinteni. Feljebb is puszilgattam volna de a póló útban volt.
- Ezt levennéd? Vagy csináljam inkább én? -néztem fel rá csillogó szemekkel. Szó nélkül felült és lekapta magáról a pólót. Ami a legjobb az az, hogy nincs rajta melltartó. Hatalmas mosoly ült arcomra. Melleire is sok sok puszit adtam, környékén pedit itt-ott lila szívás nyomokat hagytam. Már az is izgatni kezdett ahogy sóhajtozik erre. Kurvára meglepett ami ezután történt. Carla magam alá fordított és ráült a csípőmre, majd nyakamtól alhasamig végig húzta újját. Lehajolt hozzám és egy rövid csókot nyomott számra, majd nyakam egyik legérzékenyebb pontján szívni kezdte, aminek hatására egy hangosat felnyögtem. Eközben benyúltam hátra rövidnadrágjába és markolászni kezdem fenekét. Csípőmön körkörös mozdulatokat tett, engem ezzel mégjobban az őrületbe kergetve. Lent pedig egyre jobban keményedtem. Bizonyára érezhette, mert mégjobban kezdett el rajta mocorogni. Belőlem pedig egyre sűrűbben jöttek a nyögések.
- Ezt akkor is így csináld mikor már nem lesz rajtam boxer. -fogtam meg derekát.
- De először lenne még valami.. -fordítottam magam alá.
Levettem nadrágját a bugyijával egyszerre, majd eldobtam valamerre a szobában. Így már teljesen mesztelenül feküdt alattam én pedig felette támaszkodtam egy majdnem már lyukadt boxerben. Lába közé férkőztem és egy nyálas puszit adtam nőiességére.
