>> Nem fogok erre jegyet adni de nem szeretnék csalódni sem senkiben. -szögezte le a tanár.
- Nos kivel is kezdjem... -futott végig szemével az osztályon.
- Kezdem hátulról. -tette fel szemüvegét. <<
- Te ott hátul szöszi fiatalember.... -intett Marcusnak.
- Hogy is hívnak? -kérdezte a tanár miután kiért a táblához.
- Marcus. -felelte.
- Oké Marcus.. felírok a táblára három egyenletet amit meg kell oldanod. Menni fog?
- Persze. -bólintott. Mikor Marcus végzett leelenőrizte a feladatot.
- Hibátlan! Remélem az egész osztály érti az egyenleteket! -vigyorgott ránk a tanár. Marcus leült a helyére és következtek a többiek. [...]
Következő óránk tesi volt. Egyedül voltam az öltözőben mert a többiek már végeztek. Nem tudom mit keresett fent a szekrény tetején a kulacsom, de kelleni fog szóval megpróbáltam levenni. Hosszabb küszködés után se sikerült elérnem. Mikor úgy döntöttem hogy feladom, meg már amúgy is becsengettek egy perce, Marcus megjelent.
- Tessék. -kapta le egyből a kulacsom és a kezembe adta.
- Kösz. -kerültem volna ki, de elkapta a kezem és visszahúzott.
- Mit akarsz már megint?! Hagyjál! -próbáltam szabadulni.
- Csak kérdezni akarok valamit. -nézett szemembe.
- Már rég csengettek és nem érek rá erre. -léptem volna ki az ajtón mire becsukta az orrom előtt.
- Tegnap Jacknél aludtál? -kérdezte komoran.
- Igen. Járunk és ez szerintem természetes. -vontam vállat.
- Carla téged kere.. -nyitott be Jack. Ijedten kaptam fejem felé.
- Ti meg mi a szart csináltok itt? -nézett ránk háborogóan.
- Hülye picsa! -förmedt rám hirtelen Marcus majd felpofozott úgy hogy a földre estem. Jacket férre lökte az útból és becsapva az ajtót elment. Egy ideig lesokkolva ültem a földön. Jacket is meglepte az imént történtek.
- Jézusom Carla! Jól vagy? -guggolt le elém.
- Aha... -áltam fel a földről.
- Miért ütött meg? Történt valami míg be nem toppantam? -kérdezősködött.
- Azt mondtam hogy járunk. -ültem le a padra még mindig meglepett állapotban.
- És ezért baszott le egyet?
- Mit csodálkozol ezen? Ez tőle csak a megszokott. -csuklott el hangom.
- Hogy mi? -ült le mellém. Ekkor elmeséltem neki minden attól a pillanattól kezdve mikor megismertem. [....]
- Ezt nem hagyhatom! Most azonnal megkeresem és még a szart is kivetem belőle! -szorította ökölbe kezét.
- Ne! Hagyjad... -fogtam vissza.
- Nem érdekel most hogy mit mondasz, akkor is szétverem! -indult meg előre.
- És ha órán van? -mentem utána.
- Biztos vagyok benne, hogy nem!
- Jack! Megkértelek hogy ne rendezz jelenetet! -áltam útjába.
- Sajnálom, de nem hallgathatok rád.. -került ki, majd bement a terembe.
- Itt nincs.. -mondta, majd megindult a mosdó felé. Én persze oda is követtem.
¥Marcus szemsz.¥
Ezt nem hiszem el! Carla képes volt összejönni azzal a rohadékkal! Nem mint ha nem sejtettem volna hogy ez lesz, csak váratlanul ért. Lehet nem kellett volna ezért megütnöm Carlat de elborult az agyam. Most mégjobban magamra haragítottam. Bravo Marcus ezt is jól összehoztad! Kijöttem a suli mögé a kosárpályára. Nem akar elhinni hogy Carla őt szeretni! Nem, ez képtelenség... ő engem szeret! Tudom hogy engem! De akkor miért jött össze Jackkel?! Utálom az életemet és magamat! Ezek után van itt bármi keresnivalóm?? El vagyok cseszve de kibaszottúl. Mérgemben elkezdtem ütni erőből a falat. Közben azt vettem észre hogy elsírom magam. Azért mert fáj hogy Carla mással van. Már nem az enyém. És úgy érzem elvesztettem minden esélyem afelől hogy vissza kapjam.
Mikor már annyira fájt a bal öklöm hogy azt hittem mindjárt szilánkosra törik, abbahagytam. Feldagadt és vérzett de pont nem érdekelt. Visszamentem a cuccomért a terembe és mikor készültem beszállni a kocsimba hogy elhúzzam innen a csíkot, Jack közelített a parkolóban.
- Mégis mi a faszt képzelsz magadról, huh? -lökött rajtam egyet.
- Hogy mertél többször is kezet emelni Carlara? És még te nevezed magad férfinek te utálatos dög! -lökött meg újra.
- Jack állj le! -futott közénk az emlegetett szamár.
- Mondtam hogy ne szólj bele! Hagyd ezt rám, oké? -tolta el az útból.
- Kiderült hogy honnan vannak azok a hegek Carla csuklóján... -közelített.
- Semmi közöd hozzá hogy mit csináltam vele!
-mondtam képébe. Ekkor behúzott egyet. Hagytam magam. Ezt követően kaptam mégegyet a szemem alá. Majd kaptam a következőt. Kimondottan is tetszett ahogy szétverik a pofám, kár hogy Carla közbelépett újra.
- Kérlek fejezd be elég legyen!! -kiabált Jackre.
- Csak nem megvéded?! -fordult felé.
- Nem védem de én úgy emlékszem megkértelek valamire! -kiabált Carla.
- Mondtam hogy nem érdekel! De jó oké legyen így! -engedett el végül.
- Nem ígérem hogy most kaptál utoljára! -nézett rám fenyegetően majd Carlaval visszamentem az épületbe. Letöröltem nagyjából a vért az arcomról és beültem az autóba. Mikor "haza" értem nem csináltam mást csak befeküdtem az ágyba. [...]
Este letusoltam majd csekkoltam az arcom a tükörben. A bal szemem alatt lila, a szám kissé felrepedt és az arcom is kicsit megdagadt. A kezemről ne is beszéljünk hogy néz ki... és még fáj is de kicseszettűl. Felöltöztem és vettem egy üvet bort és egy üveg vodkát, amit az utcán egy padon elkezdtem elfogyasztani.
¥Carla szemsz.¥
Suli után csak egy percre ugrottam haza hogy pakoljak magamnak pár napi ruhát, mert ezt a hetet Jacknél töltöm. Ő a ház előtt várt és siettük is át hozzá.
- Örülök hogy itt leszel velem hercegnőm! -vigyorgott kajánul, mire magához ölelt.
- Honnan jött ez a becenév? -kuncogtam.
- Nem tudom csak gyors kitaláltam valamit. -tolt el magától amnyira hogy rám tudjon nézni.
- Egyáltalán van értelme még annak hogy eljátszuk mint akik együtt vannak? -kérdeztem.
- Nos nem hiszem. -csóválta meg fejét.
- De nagyon boldog lennék ha ez igazából is így lenne. Carla.. -ültetett az ölébe.
- Nagyon szeretlek! És tudni akarom hogy te érzel valamit irántam vagy sem. Én sose ütnélek meg, nem csalnálak meg és nem mondanék rád undorító dolgokat. Egy ilyen lányt mint te vagy, meg kell becsülni. Bízom abban hogy minnél előbb a barátnőm leszel. -nézett végig a szemembe, evvel pedig levett a lábamról.
- Figyelj Jack én őhmm... még én sem tudom mit érzek pontosan. Bizonytalan vagyok még. De viszont nagyon aranyos vagy! És köszönöm hogy mindig megvédesz és így figyelsz rám! Ezért úgy látom legjobbnak ha aludnék rá egyet. -simítottam végig arcán.
- Rendben. Mondtam már, én türelmesen várok. -mosolygott.
- Ezt értékelem. -pusziltam meg arcát.
Este lefürödtünk persze külön-külön majd vacsoráztunk valami egyszerűt és ledőltünk az ágyba. Unalmunkba paródiákat néztünk youtubeon, és jókat nevettünk. Mikor már annyi idő volt lekapcsoltuk a lámpát és megpróbáltunk aludni. Jack persze sunyi módon hozzám bújt és átkarolt. Nem tudom elutasítaní így hát engedtem neki.
