>>Levettem nadrágját a bugyijával egyszerre, majd eldobtam valamerre a szobában. Így már teljesen mesztelenül feküdt alattam én pedig felette támaszkodtam egy majdnem már lyukadt boxerben. Lába közé férkőztem és egy nyálas puszit adtam nőiességére.<<
Mondani se kell, gondolom ti is tudjátok minek kezdtem neki oda lent.😏
Tudtam hogy tetszik neki, mind ezelőtt is.
Miután elment én következtem. Mármint nem úgy, hanem ideje volt már a lényegre törni. Lekaptam magamról a boxerem amit eldobtam valamerre majd először csak félig toltam be magam hogy visszaszokjon a méretemre. Megígértem neki hogy vigyázni fogok rá, szóval próbáltam tényleg nagyon óvatos lenni, és inkább 'romantikus', nem mint egy vadállat. Elkezdtem lassan mozogni benne, de láttam rajta hogy nem valami kellemes. Bár említette is, hogy nem tud elképzelni magában mert az orvosok eléggé megbolygatták ott lent. Öt perc múlva mint láttam enyhülhetett a fájdalom tehát betoltam a visszamaradt részt azaz tövig, és gyorsítani is mertem. Ekkora már hangosabb nyögések törtek fel mindkettőnkből. Én is rég éreztem már magam ilyen jól..😌
Egyszer hol a lepedőt markolászta, hol a hátamba véste körmeit. Én eközben nyakát és a melle tájt hagytam szép nagy lila foltokat. [...{
Fél óra múlva már éreztem hogy itt sajnos vége, ezért gyors kihúztam magam és a hasára mentem el. Felkaptam az ágy mellett heverő pólóm és letöröltem vele a hasát, mert eléggé kellemetlen lenne úgy maradni. Lihegve dobtam le magam mellé, és elterültem az ágyon majd magunkra húztam a takarót. Ő is még lihegészett, de hallkabban mint én... mivel én sokkal jobban eltudok fáradni mint ő.
- Gyönyörű vagy! -simogattam meg lángoló arcát, mire elmosolyodott és zavartan mellkasomba fúrta fejét.
- Szeretlek. -tette kezét hasamra.
- Én is téged. -pusziltam hajába. Tíz perc múlva mikor már kifújtuk magunkat és a lélegzésünk is visszatért a megszokottra, megszólalt;
- Most sem védekeztünk te rafinált.. -nézett rám gyanakvóan.
- De nem azért hogy terhes legyél.. és megnyugodhatsz, mert nem lettél az.
- Akkor miért nem?
- Mert talán nincs óvszer?
- Vegyél.
- Vegyél te fogamzásgátlót.
- Egyszerűbb az óvszer mert azt csak megveszed a boltban és kész. A fogamzásgátlót először fel kell iratni, aztán rendszeresen szedni. -ásított a végén.
- De az csak gátolja az élvezetet. Nem ugyanolyan mint az nélkül! A gyógyszer meg sem érzed. De egyébként.. ennyire félsz a teherbeeséstől, hogy mindenképpen védekezni akarsz? -vontam kérdőre.
- Igen. -felelte.
- Nem hiszlek el. -forgattam meg szemeim.
- Szeretlek. És majd egyszer lesz babánk, nem is egy. -nézett fel rám.
- Az az egyszer soha nem jön el. -mondtam unottan.
- Marcus már.. fejezd be. -csitított.
- Kaphatok egy csókot? -néztem rá csücsörítve bociszemekkel. Ekkor Carla felakart ülni, és sajnos rátenyetelt a nemiszervemre mire fájdalmasan felkiáltottam.
- Basszus.. bocsi. -húzta el szája szélét.
- Legyél már egy kicsit óvatosabb. -szorítottam össze szemeim.
- Véletlen volt. -mondta kényeskedve.
- Tudom és nem haragszom. De ha most nem tudok nemzeni utódokat? -néztem rá szúró tekintettel, mire felnevetett.
- Ennyitől? -kuncogott.
- Nem tudom.. -vontam vállat.
- Szerintem aludjunk. De előbb felöltözök. -mondta. [...]
-3 HÓNAPPAL KÉSŐBB-
Carla szemsz.
Február 25-öt írunk, és borzasztó hideg van kint, rengeteget esik a hó. Aki Kaliforniából jön ide, annak teljesen megváltozik a környezete szó szerint. Egyébként Marcus az újságszekesztőségnél dolgozik egy ideje, én pedig maradtam a kávézóban. Ja, és betöltötte a 23-at négy nappal ezelőt. Nem történt semmi érdekes ezen kívűl. Itt már délután négykor sötét van, ezért csak háromig szoktam dolgozni. Marcus általában hat-hét óra fele ér haza, addig egyedül vagyok otthon. [...]
- Van egy jó hírem! -rontott be a szobába Marcus.
- Mi?
- Mégis eladják a házat Elverumban! Tavasszal költözünk! -ért fülig szája. Kurvára nem akarok innen elmenni... itt nyugis, kedvesek az emberek és gyönyörű hely. Readásul ez a ház Marcus tulajdona, mégis házat akar venni... felesleges pénzkidobás.
- És mi lesz ezzel a házzal? -kérdeztem.
- Majd felteszek egy hirdetést hogy eladó.
- Én nem szeretnék elmenni innen.
- Mikor ide jöttünk és előre leszögeztem hogy nem fogok itt maradni mert utálok itt lenni! -kiabálta, majd kiment a szobából. [...]
-MÁSNAP-
Szombat van, így ma mindeketten itthon vagyunk egész nap. Felkeltem reggel és siettem a mosdóba ugyanis fájt a hasam, meg amúgy is ideje lenne megjönnie a mensinek. Csekkoltam de még egy csepp sincs. Már egy hete késik.. lehet felfáztam valahol ebben a nagy hidegben.
- Jó reggelt! -köszöntem Marcusnak, ő a konyhában ült és reggelizett.
- Jó reggelt. -adott számra egy puszit.
- Mi jót eszel? -éreztem meg a sonka illatát.
- Semmi extra.. sonkás szendvics. Eszel? -nyújtotta felém a már kész szendvicsekkel teli tányért.
- Igen. -mondtam és már le is kaptam kettőt a tányérról és elkezdtem befalatozni.
- Nincs itthon paradicsom? -kérdeztem teli szájjal.
- Azt hiszem van még egy. -nyitotta ki a hűtöt.
- Akkor kérem légyszi. -mondtam, és gyors felszeleteltem a szendvicshez.
- Úgy eszel mint aki ki van éhezne. -nézett rám Marcus furcsán.
- Hát éhes is vagyok az biztos. -ettem tovább.
- Hétfőn szerintem ne menj dolgozni, inkább menj el az orvoshoz. -mondta.
- Minek? -néztem fel rá.
- Tegnap kétszer is rosszúl voltál.. és azelőtt is.. meg azelőtt és azelőtt. -sorolgatta.
- Ugyanmár... párszor szédültem, na és? Lement a vérnyomásom. -vontam vállat.
- De tegnap előtt óta hánysz! Tegnap háromszor is. -mondta aggódóan.
- Jó majd elmegyek.. de tökre lényegtelen mert már jobban érzem magam.
- Attól még menj el légyszíves. -simogatta meg kezem. [...]
-2 NAPPAL KÉSŐBB-
Megígértem Marcusnak hogy elmegyek ma az orvoshoz viszont tudom hogy felesleges, ezért bejöttem dolgozni.
Ebédszünetkor mindenki leült és elkezdett enni.
- Hogy vagy azóta? -kérdezte az egyik munkatársam.
- Hát... még mindig ugyanúgy tart. -feleltem.
- Hánysz is?
- Uhmm... igazából tegnap óta nem hánytam.
- Te kajakra terhes vagy! -vágta rá a másik.
- Nem is tudtad hogy a szédülés, hányás, mindenféle étel megkívánása és undorodás minden szagtól a terhesség jelei?? -döbbentek le a többiek, én peddig ott ültem mozdulatlanul.
- Ez hülyeség.. -engedtem el.
- Menj el az orvoshoz. -mondták ők is.
- Védekeztek Marcussal?
- Őhhm... nem.
- Jézusom. -csodálkoztak.
Mi van ha talán mégis igazuk van? A menstruációm se jött meg és ezek a tünetek a terhességre utalhatnak. Talán tényleg elkellene mennem az orvoshoz. [...] Munka után egyenesen az orvoshoz mentem, és kértem hogy csináljanak egy hasi ultrahangot. Izgatottan és kicsit félve felüdtem fel az ágyra. Az orvos rákente a hasamra azt a zselés hideg gélt majd elkezdte amit kell.
- Lát valamit doktor úr? -kérdeztem egy perc után, mert nagyon nézte a monitort.
- Őszíntén? Igen. -mondta határozottan mire a vérnyomásom az egekbe szaladt.
- Ön 6 hetes terhes, vagyis másfél hónapos. Egyenlőre egy embriót látok itt, aki 2cm. A baba nemét pedig a 4.hónapban tudom csak meghatározni.
