Az akadémia különcei [ Szünetel]

Bevezetés

-A nevem Angela Dupont és 19 éves vagyok. Most érettségiztem és gondoltam miért ne léphetnék a nagybátyám nyomdokaiba és lehetnék FBI ügynök. Tudom,furcsa lehet a feltevés, hogy ugyan egy átlagos 19éves  lánynak mi érdekeltsége lehetne az FBI-ban. Hát egyáltalán nem vagyok átlagos se a gyerekkoromat, se az egész lényemet illetően. Telepata vagyok azaz képes vagyok tárgyakat mozgatni az elmémmel, ha kell a tudatomat el tudom mozdítani a testemből, úgymond asztrálprojektálhatom magam bárhová,ja és ha nagyon akarom más gondolatait is tudom olvasni (ez kihallgatásnál jól is jöhet)  Ami pedig a gyerekkoromat illeti a szüleimet meggyilkolta valamilyen lény mikor 5 éves voltam,persze ezt senki sem hiszi el nekem,de csodálkoztak,hogy nem találták meg a tettest. Álmaimban még mindig látom a lény vörösen izzó szemeit. Egyrészt ezért is akarok ügynök lenni,hogy rácsok mögé dughassam azt a rohadékot. Azóta a nagybátyám nevelt aki mint már említettem FBI ügynök. Na így próbálj meg bepasizni és éjjel kisurrani,hogy találkozz vele. Elmondhatom, nem a legegyszerűbb, bár néha sikerült.
De most végre beléphetek az akadémia kapuin, felmehetek azon a gyönyörű márványlépcsőn és elfoglalhatom helyem a teremben, ami a jövőmre készít fel!

Mikor beléptem a terembe,már kevésbé voltam lelkes. A terem levegője enyhén aszott volt, ráfért volna egy szellőztetés. A tanár sem nézett ki túl szimpinek. Mindegy. Leültem a terem sarkában lévő padra, ahol senki más nem ült. Mondjuk Elég hamar érkeztem, de nem is volt baj, utálok késni, és így legalább volt időm kipakolni a cuccaim. Igaz az sem volt túl sok,egy jegyzetfüzet,2toll és egy hibajavító.
Mivel az ablak mellett foglaltam helyet elkezdtem bámészkodni:a kertben a fák szépek voltak,a gallyaikon madarak ugráltak. Ezt így folytattam kb fél órán át, mert akkor már elkezdtek beszállingózni az emberek a terembe.

Kis osztály volt csak 12-en voltunk. Ahogy végignéztem mindenkin, kedvesnek tűntek. kedvesnek és átlagosnak.... Az első sorban volt egy srác,aki az a tipik  jófiú mintadiák egy kicsit több sármmal megáldva,mint az ilyenek szoktak lenni. A másik padban lévő srác már nem volt annyira helyes és nem is tűnt annyira FBI ügynök alapanyagnak, valószínű hogy korrupt zsaru fog válni belőle...Mellettem egy hosszú barna hajú lány ült,akire bár rámosolyogtam, nem nagyon fordított rám figyelmet,inkább a tanárra és a mondandójára figyelt.  A középső padsorban mondjuk ült egy másik helyes srác,aki mindig kiegészítette a tanár mondandóját.Úgy tűnt,neki is van már egy kis szakmai háttere,lehet az egyik szülője vagy rokona hatóságis. Eléggé magára vonta a figyelmet, mikor egy a tanár által mutatott felvétel (amin egy gyilkosság miatt körözött személy menekült) az italát az előtte ülő lányra köpte. Nem tudtam eldönteni hogy ismeri azt a bűnözőt vagy csak meglepte hogy félpucéron menekült a felvételen,vagy hogy esetleg tetszik neki amit lát és azért ilyen a reakciója. A srác ezek után további kérdésekkel bombázta a tanárt és az első gondolatom, hogy aranyos és értelmes, átment az idegesítő de kicsit cuki fázisba. Hála égnek az óra további részében már csendben maradt. A tanár elkezdte magyarázni a féléves tervet miszerint csapatokba oszt minket és úgy fogunk a bűnügyi helyszíneken segíteni a nyomozásban és tanulni belőlük. Nem tudom,hogy ez csak az én szerencsém-e vagy mi,de na-ná, hogy a hármas csoport bontásnál pont a mellettem ülő morci lánnyal és az idegesítő sráccal tett össze.
Nem baj, hátha annyira csak nem lesz borzalmas, ki tudhatja.