Az akadémia különcei [ Szünetel]

Bővül a csapat

Stiles szemszöge

Miután kijöttem a teremből láttam hogy Delilah keres valakit. Figyeltem, hogy merre néz, aztán megláttam Angelát egy a teremtol nem messze lévő padon. Nem festett túl jól, úgy tűnt valami pánikroham szerűsége lehet. Gyorsan odafutottam hozzá, mert szó szerint kiszédült a padból. Elkaptam a karját és a fejét, nehogy beverje a pad szélébe vagy a padlóba. Delilahval felkaroltuk és elvittük a gyengélkedőre.

-Mi történt?- kérdezte egyből a nővér, miközben elrajtolt minket az egyik betegszobánál lévő ágyhoz. Lefektettük majd a nővér kitessékelt minket a szobából.

-Mi történt?-fordultam kíváncsian Delilahoz.

-Nem tudom, a te barátnőd.

-Ő nem a barátnőm! Miért hiszi mindenki ezt?

-Mert úgy néztek ki? Vagy mert mindig együtt lógtok? Válassz egyet!

Pár percig inkább nem szóltam semmit, de aztán valami nagyon furdalta az oldalam.

-De mikor kimentél a teremből már akkor kerestél valakit, mintha bajban lenne.

-Nem tudom miről beszélsz- válaszolta D. de a hangján más érződött.

-Tudom hogy nagyban tolod ezt a wicca cuccot, de nem lehet hogy pont a boszorkány éned akarod ezzel elfedni?

-Na jó, elég volt, nem vagyok boszorkány! Érted!

-Pont ezt mondaná egy boszorkány is!

-Vagy valaki aki tényleg nem az! -válaszolta a lány frusztráltan.

-Vagy valaki aki valójában tényleg az, csak ezzel akar védekezni.

-Jó, feladom, téged úgysem tudlak meggyőzni. Higyj amit akarsz. Csak biztosra akarok menni hogy Angela jól lesz-e.

-Netán aggódsz miatta?

-Nem, nem igazán. Csak ha betegeskedik akkor nem tud részt venni a kiképzéseken és a gyakorlatokon és akkor miatta kevesebb kretitet fogunk kapni.

-Aha, értem.-láttam rajta, hogy nem ez az egyetlen ok amiért itt van, de inkább ráhagytam.- Mondjuk abban biztos lehetsz, hogy Angela akármilyen állapotban is legyen ki nem hagyná az edzéseket.

-Helyes.

Végül kb egy fél óra múlva a nővér behívott minket. Én mentem be elsőnek. Angela az ágyon feküdt, már magához tért.

-Szia! - köszöntöttem.

-Sziasztok!–A hangja még kicsit rekedtes volt.

-Mi történt?

-Nem tudom. Miután megírtam a dogát kimentem a teremből és leültem az egyik padra. Aztán odajött Jordan és elkezdett idegesíteni, aztán....- elcsuklott a hangja, majd Delilahra nézett. Gondolom az erejével volt valami, de ezt nem akarta előtte elmesélni.

-Mi van?- kérdezte Delilah miközben osszeráncolta a szemöldökét. - ha félnél, hogy lebuksz előttem a kis erőddel nem kell aggódnod, már úgyis tudom....

-Hogy mi?- kérdezte zavarodottan Angela és felült az ágyon- nekem nincs semmi felé erőm.

-Telepata vagy. Nyugi, nem fogom elmondani senkinek. Amúgyis hülyének néznének az emberek.

-Honnan..... Azt ne mond hogy az aurámból.

-Akkor nem mondom.

-oké, akkor ha nem boszorkány, akkor mi vagy?- kérdeztem most már majdnem kiabálva.