18. fejezet

115 9 0
                                    

  Mielőtt belekezdenék a sztori folytatásába, leírom:

  Ez lesz a 21., 70 csillag, több, mint 200 nézettség... Elolvadok... Köszönöm, arik vagytok, mindahányan, akiknek ez a kotyvalék tetszik. 

  Ezért súgok valamit: Ezeket a hangokat egy lányé. És biztos, hogy lesz folytija, de szerintem egy másik könyvben... Ide nem igazán akarom új könyvben, talán a 

        @JineOgami16      profiljára, mert nem akarom a szálakat felkavarni, szóval... 

  De szerintem az se biztos, hogy új könyvben jelenik meg az a lánykarakter... 

  És nem vettétek észre hogy Bashira és Chiie között a barátság valahogy kezd átalakulni (vagyis így írtam le...)?


  Chiie a szobában pörgött. Egy rongyos, térdkalácsig érő sifonszoknyás, vállat fedetlenül hagyó vászonruhát talált magának (Bashira jól ismerte ezt a két anyagstílust). Ebina szerint a kerekebb testtájai így nagyobbnak látszanak - vagyis ezt mondta, félfenéken az ágy előtti fonott kosáron, amiben Chiie hozta a ruhát meg a lábbelit.

     - Te mit veszel fel? - kérdezte hirtelen Chiie, kissé még imbolyogva a sok pörgéstől.

  Bashira inkább elnézett. Ujjai már nem is annyira feszültek.

     - Biztonságosabb nekem itt - bökte ki. Felállt és a fürdőbe sétált. 

     - De, Ebina-san! Hisz te tanítottál minket táncolni Komori-chan-nel! Nélküled mi se tudnánk menni.

  Bashira mélyen belenézett a tükörbe. Olyan ronda vagyok - gondolta mindig. A lány sóhajtott. Úgy döntött, ezzel most nem foglalkozik. Megfordult és elbújt Chiie mellett.

     - Amúgy sincs semmilyen ruhám! - ugrott seggest az ágyneműbe.

  Chiie átnézett felette, lábujjhegyen, majd affelé mutatott:

     - És mi van azzal?

  Bashira értetlenkedve nézett az írószékre és nyekeregni kezdett. Néhány másodperc múltán a tükörben állt, maga elé tartva a ruhát. A mellkasrésznél enyhe csipkeszegély (így az allergiája nem jön, mert a csipke hosszú viselésétől az adott terület bevörösödik és hólyagok keletkeznek rajta), a halvány vörös színe a feszülő felsőrésznél, rá egy mélyvörös mini partedli (most nem jut eszembe a neve, fordított partedlinek néz ki, valami válltakaró?) és a szoknyája elég libbenős volt. A két részt egy erős csíkanyag választotta el a derekán, baloldalt lazán masniba hurkolva, 2 ujjnyi helyet meghagyva, így ott egy kicsit lelógott. A hóna részéből vörös szalagok álltak ki, amik egészen a könyökhajlatáig értek.

*******************************************

  Bashira kibontotta a haját, de kétoldalt kettő-kettő tincset befogott, a nagyobb köré tekerte a kisebbiket és azokat így hátul összefogta. Chiie nagyon ügyesnek bizonyult. Ő csak egyszerűen kifésülte a haját, de a lány élvezte minden egyes percét...

  Bashira megállt, ahogy meglátta az iskola fényben fürdő alsó szintjét. Görcsbe rándult s gyomra, így megállt és hipnózisban kezdte bámulni a monstrumot. A ruhában még jobban látszódott a hasa, de Chiie mindig mondogatta, hogy "gyönyörű vagy, mindenki a kegyeidért fog versenygeni", mikor aggódva lenézett az úszógumijára, ami miatt nem tudott jól úszni, de amúgy is rettegett attól a sportágtól. 

  Épp a bálteremre nyíló folyosón bandukoltak. Odaértek a táncolókhoz. Egy ideig nézték őket. Chiie felajánlotta, hogy hoz üdítőt. Már épp állt fel és elindult.

A szívem csak az enyém... (Diabolik Lovers F.F.)//BEFEJEZETT//Where stories live. Discover now