I see u ~Yoonmin [BEFEJEZETT]

Utolsó csók

YG: Ma volt Jimin születésnapja. Én ugyan nem akartam nagy hercehurcát rendezni, csak esetleg egy kibaszott romantikus estét kettesben, ám Kim Gyökér megint elintézte, hogy ez ne így legyen... Mivel elmondása szerint Chimnek jár az „ultramegagigaparti". Az, meg a lófaszt a fényesre nyalt majom seggébe az ultramegafaszommal együtt...

-Hyuuuuuuuuung, nézd milyen epertortát készítettem Minienek. Van eperfagyi is éééés epres pezsgő – mutatott végig büszkén a már megterített asztalon.

Most azt hinnénk, szervezett nekünk Tae egy kellemes kis összejövetelt, ám a konyha a bulinak csupán a formális részét képezte. A sok pia, hangfal, duda meg a faszom tudja még mik mind oda voltak kihányva a retkes nappaliba.

-Be fogok okádni a sok epertől... - néztem morogva a finomságokra.

-Pedig te is tudod, Minienek ez a kedvence... Ohh... Az eperillatú wc illatosítót majdnem elfelejtettem – ment ki a kocsihoz.

Na jó, én feladom. Felhívtam Jimint inkább, hogy megkérdezzem mikor kívánkozik hazajönni, mivel eddig a szüleinél volt.

Nemsokára ide csődülnek a többiek is Taehyung hívására.

JM: -Fél óra és otthon vagyok Yoongs, tarts ki, puszillak – búcsúztam el a telefonba, miközben Jihyunnal mellettem baktattunk végig a főutcán. Kezdett sötétedni, de nem nagyon érdekelt. Kicsit izgultam, mert tudtam, hogy Taehyung tervez valamit. A születésnapomon mindig kitesz magáért, igazán aranyos gesztus ez tőle. Csak add Uram, hogy ne gyújtsa ránk a házat... - fohászkodtam, miközben sikerült elcsípnünk egy metrót.

Valamivel később végre megérkeztünk. Belépve a házba hatalmas meglepetés fogadott, mindenki ott várt ránk, aki igazán számított. Testvérem és barátaim egytől-egyig, Cirmi na és persze Yoongi. Családiasan voltunk, pont ahogy szerettem. Elmosolyodtam és először Yoongihoz mentem, hogy megcsókolhassam, majd körbe ölelve barátaimat, főleg Taet, köszöntem meg a fáradozásukat. Nagyon boldog voltam abban a pillanatban.

YG: Mosolyogva fogadtam Jimint és olyan este tízig minden tökéletesen is ment. Igen, este tízig, mert akkor megint kezdetét vette a szokásos bolondéria. Taehyungék már nagyban vedeltek, én viszont szokásomhoz híven nem ittam az egy pohár pezsgő után és ha igazán őszinte akarok lenni, be kell vallanom, hogy már az az egy pohárka is kissé fejbekólintott. Na, így bírom én az alkoholt. Miután Jiminnel táncoltam egy kört, félre akartam vonulni, hogy leülhessek egy kicsit, ám ebben a tervemben megakadályozott egy bizonyos személy. Jihyun volt az, Jimin testvére, aki jól láthatóan már kissé ittas állapotban tántorgott felém.

-Te vagy a Yoongi, ugye? – botlott meg kissé, mire én automatikusan utána kaptam, ő pedig a nyakam köré fonta karjait, hogy ezzel megtámaszkodjon. 

-Umm... Igen... - próbáltam hátrébb húzódni egy kicsit.-lehet, hogy jobb lenne, ha most hazamennél, vagy inkább lefeküdnél.

-De nem találom Surant... Biztos megint itt hagyott... - lépett még egyet felém.

Már vészesen benne volt a magánszférámban.

-Jó. Én meg nem érek rá – mondtam kissé idegesen, miközben próbáltam ellökni magamtól az ittas állapotban lévő fiút.

JM: Úgy érzem nagyon jóra sikeredett a születésnapom. Tae isteni tortát csinált nekem, amivel sikerült összemaszatolnom Yoongi arcát is. Ő annyira nem díjazta az ötletemet, de hiába is, szeretek bolondozni. Utána táncolni kezdtünk és mikor sikerült párommal összeölelkeznünk, megfordult a fejemben egy-két ötlet, hogy mivel is koronázhatnánk meg a születésnapomat, miután a többiek elmentek... Összességében remek hangulatban telt az este annak ellenére, hogy Tae és a többiek szokás szerint bevertek minden alkoholt és normáltalankodásba kezdtek. Éppen Jin hülye viccein nevetgéltünk, amikor feltűnt, hogy párom már elég régóta nincs mellettem. Lehet megunta a fiúk hülyeségeit, eléggé türelmetlen típus. Öntöttem ki egy kis innivalót, hogy ne száradjon ki és elindultam megkeresni. Nem telt sok időbe megtalálni, de amit akkor láttam... Egyből kiejtettem a poharat a kezemből és szám elé kaptam azt... Ezt nem hiszem el...