I see u ~Yoonmin [BEFEJEZETT]

Áruló

Yoongi, a Mártír

Már húsz napja, hogy Cirminek nyoma veszett. Most éppen a sarokban ülök és egy 0,4 dl-es olcsó sörrel szemezek. Ez is... Mi a faszért 0,4-es? Nincs is olyan, hogy 0,4-es baszd meg... Az ajtót már rég bezártam, a függönyöket is behúztam. Odalent persze mindig nyitva áll a macskaajtó, hogy ha esetleg Cirmi valami égi csoda folytán mégis előkerülne, nyugodtan be tudjon jönni. Sóhajtottam, majd fogtam a sört és felbontottam. Nézd meg, még ez a vén szottyadt kurva is átbaszott engem a boltban, citromosat adott alkoholos helyett és még a személyimet is elkérte... Morogva hajtottam fel az italt, majd összetapostam a dobozt és elterültem a padlón az üres plafont bámulva. Jimin is mindig jön nekem az utóbbi időben a lehetetlen hülyeségeivel, holott kibassza a szemem az ott fent tátongó üresség. Nem hiszek az ilyenekben. Csak abban reménykedem, hogy egyszer viszont láthatom az én Cirmimet. Szinte hallom a nyávogását... Gyorsan kinyitottam az ablakot, azonban rá kellett jönnöm, hogy már megint a szomszéd kis fekete vakarcsa kanult be, aminek még farka sincsen, de a hangja na az kurva idegesítő. Ma éjjel is egész végig a szaros nyervákolását kellett hallgatnom.

-Menj a faszomba... - vágtam hozzá az üres sörös dobozt, mire fújtatva ment át a saját területére. 

Elegem van mindenből...

JM: Ma is szokásosan bejártam a környéket meg egy újabb utcát Cirmi képével. Minden egyes házba becsöngettem, minden járókelőt megkérdeztem látta-e, de senki nem tudott semmit... Ma sem... Már majdnem egy hónap telt el a tragédiák óta. Nem adtam fel a reményt, legbelül éreztem, hogy Cirmi életben van. Nem akartam elhinni az ellenkezőjét. Ő volt Yoongi számára az egyik legnagyobb boldogság, nem akartam úgy látni, ahogy. Jungkook halála így is elég megrázó tragédia volt mindenki számára. Legalább már ő nem szenved többet az életben, már egy jobb helyen van, ahol mindig nyár, öröm és boldogság van.

Otthon csend fogadott, mint ahogy mostanában az szokott lenni. Nagyot sóhajtva ültem le egy székre. Egy újabb sikertelen nap... Holnap biztosan több sikerem lesz majd. Minden nap monoton módon telt el. Yoongival hetek óta alig beszéltem, csak pár szót váltottunk néha napján. Teljesen magába fordult az utóbbi időben. Elkészítettem neki a kedvenc ételét. Vittem fel neki egy adagot. Benyitottam a szobánkba, ahol egykoron csak úgy tódult be a fény, ma meg már olyan sötétség vette körül a helyet, hogy az orromig sem láttam. Yoongi a sarokban gubbasztott, borzasztó látványt nyújtott... Leguggoltam mellé és vállára simítottam. Letettem elé az ételt.

-Kérlek, egyél... A kedvencedet csináltam. Muszáj lenne enned, nem szabad legyengülnöd... Cirmi sem akarná azt. Holnap már biztosan elő fog kerülni – mondtam neki bizakodva.

YG: -Istenem, ne idegesítsél már te is, komolyan...! – löktem el páromat hirtelen felindulásból, amit a sok stressz és alváshiány okozott, de a következő pillanatban már meg is bántam. Akkora egy utolsó mélyköcsög tajparaszt tudok néha napján lenni... Hiszen ő egy rossz szót nem szólt hozzám, erre én...

JM: Rémülten tekintettem vissza rá. Megijesztett a viselkedése és akkor úgy éreztem, hogy teljes erőből a lelkembe taposott. Igazságtalanul bántott, pedig én mindent megtettem az ő érdekében. Éreztem, hogy szemeim megtelnek könnyekkel és szívem még mindig vadul kalimpált a mellkasomban. Felálltam és kiviharzottam a házból. Olyan gyorsan szedtem lábaimat, ahogy csak tudtam, nem tudom hova vezettek, de mentem velük minél messzebb innen.

YG: Azonnal észbe kaptam és feltápászkodtam a földről. Kellett ez neked Min Yoongi, a hülye antiszociális viselkedésed miatt most elüldözted az egyetlen igazán fontos embert az életedben.

-JIMIN! Jimin, hol vagy? – kiáltottam körbe a házban, ám semmilyen választ nem kaptam. Az ajtó tárva-nyitva állt, ezek szerint elment. Kifutottam az utcára, végig vizslattam a belátható környéket tekintetemmel. Sehol sem volt... A gond még az, hogy ő nagyon jó futó, én meg nem vagyok éppen az a sportos alkat. Először, most az életben először kockára tettem újból a teljes idegrendszerem és elindultam Taehyunghoz, hátha ott találom. Ha bántja valami, általában mindig őt szokta keresni. Bekopogtam a házba és be is nyitottam. Nem akartam lacafacázni és amilyen elővigyázatos Tae, mindig nyitva hagyja azt a kurva ajtót, pedig már ezerszer elmondtam neki, hogy ne tegye... Legnagyobb meglepetésemre valami hülye dalolászást hallottam csak meg, ami a fenti fürdőből jött, gondolom Tae zuhanyozott. Ezek szerint nincs itt Jimin, de azért rákérdezek hátha tud róla valamit. Felmentem a fürdőbe, Tae épp magára verette nagyban a vizet.