Body and Soul /JiKook ff. 18+/

😈 Sixteen 😈

Miután az iskolának vége, Jiminnel azonnal hazaindulunk. Úgy érzem, ha lefekszem vele, akkor végre kielégíthetem minden vágyamat. Tudom, hogy nem éppen egy romantikus szeretkezésre számít, sajnos ezt alá kell írnom. Nem vagyok az a nyálas fazon, aki majd szépen elhúzza az egészet, csókolgatja a parnerét, misszionáriusban csinálja, és szépen lassan megvárja, míg a párja elélvez, és utána jön ő. Úriember semmiképpen sem vagyok, mindig csak a saját élvezetem érdekel. Vagyis... mostanában vagyok ilyen. Régen igenis tudtam kedveskedni annak, aki velem lefeküdt. De most, mintha ezeket a gyengéd dolgokat eltűntették volna belőlem, és egy erőszakos valamit hoztak létre. Ez vagyok én, egy vadállat.
Beérünk a lakásba, anyáék nincsenek itthon, mivel mindig csak este felé jönnek haza, helyette délelőtt itthon vannak tízig, és csak utána kell bemenniük dolgozni, de ez most jól is jön nekem, hiszen lesz időm Jimint kicsit megtornáztatni, természetesen az ágyban.
Ahogy beérünk, mindketten ledobjuk a cuccainkat. Már extra kanos vagyok, így azt sem várom meg, hogy Jimin levegye magáról a kabátját. Az ajtónak lököm, majd megcsókolom. Jiminnek feleszmélnie, és visszacsókolnia sincs ideje, nyelvem már a szájában kutakodik, mire egy kisebb sóhaj hagyja el ajkait. Tetszik, hogy hevesen reagál.
Mikor már nagyjából észhez tér, viszonozza durva csókomat -mivel már harapdálni is elkezdtem ajkait időközben-, és gyorsan ledobja magáról a zavaró kabátot. Kezeit ezek után nyakamba akasztja, hátul pedig beletúr hajamba, és meg is tépi tincseim. Kicsit felszisszenek, de szinte meg sem érzem azt a lehelletnyi fájdalmat, csak az édes ízre próbálok koncentrálni, amit ajkai adnak. Még mindig málnás, akárcsak minden alkalommal, amikor eddig szájához értem enyémmel. Kezd érdekelni, hogy vajon az én párnácskáimnak milyen íze lehet? De nem sokáig maradnak ép gondolatok agyamban, minden kezd kitörlődni, és csak Jimin lesz számomra a középpontban.
Egy hirtelen mozdulattal elválik tőlem, majd ezzel egy időben leveszi rólam a pulóverem. Kicsit megugrik, gondolom azt jelezve, hogy kapjam fel az ölembe, amit nem vagy rest nem megtenni. Fenekénél fogva tarom meg két kezemmel, míg ő tincseimet tépkedi. Még mindig az ajtóhoz szorítom testét, teljesen hozzásimulva. Lábait átfonja derekam körül, kicsit meg is szorítja csípőmet, amitől megint kisebb fájdalom fut keresztül testemen, de nem esek ki a ritmusból, sőt csak jobban feltüzel ezekkel a kicsit erőszakosabb mozdulataival.
Már kezd szétfeszíteni a lappongó vágy, testem szinte kiáltozik Jiminéért. De ahogy látom, ezzel ő sincs másként. Mindketten felkészült állapotban vagyunk az elkövetkezendő időkre, amik biztosan élvezettel teljesek lesznek. A testem teljesen felhevült, és nagyon melegem lett hirtelen.
Lassan elválok Jimin ajkaitól, majd enyhén lihegve túrok egyik kezemmel tincseim közé, ezzel összekócolva hajamat. Közben fél kézzel tartom őt karjaim közt. Most olyan könnyűnek tűnik, mint egy falevél, de tudom, hogy ez is csak a természetfeletti erőmnek köszönhető, hogy ilyen könnyen emelgetem a karjaimban tartott srácot mindössze fél kézzel.
Újra ajkaira tapadok, viszont most már elindulok vele a szobába. Fenekébe marok, mire egy apró nyögés hagyja el ajkait, így el is vál enyémektől picikét. Azonnal szájára kapja kezét, ahogy meghallja saját kéjes hangját, majd zavarba is jön ettől. Most mitől lett ilyen kis szende szűz? Eddig olyan volt, mint egy szégyentelen ribanc, most meg hirtelen egy kisebb nyögéstől zavarba jön. Érdekes lesz ez az este, már most látom.
Tovább gyűrögetem kerek seggét, mire még több kis sóhaj hagyja el ajkait, de hallani lehet, hogy próbálja elnyomni hangjait. Vállamba kapaszkodva kissé megborzong erőszakosabb érintéseimtől, de szemei csillognak a vágytól, ez pedig kedvemre való. Az a tekintet, ami azt küldi felém: Tegyél magadévá, tied vagyok! Az megbolondít. A tudat, hogy csak én kellek neki, és senki más. Soha senkire nem nézhet ilyen szemekkel, hisz ő az enyém. Ha pedig másra néz, akkor annak tudnia kell a következményeket, mert én nem leszek vele kegyes, na nem mintha alapból tök kedves, lassú, türelmes és gyengéd lennék vele.
Ahogy végre beérünk a szobába, nem túl romantikusan dobom az ágyra, mire nyekken egyet, és kicsit meg is pattan a rugó miatt, na nem mintha ettől megsajnáltam volna. Azonnal felé mászok, majd nyakára hajolva erőteljesen megharapom. Ettől adrenalin szintem megnő, amiben Jimin hangos, egyszerre kéjes és fájdalmas nyögése sem segít. Erősen kezdem el szívni a kicsit megsebzett részt, miközben lehunyom szemeimet. Több helyen hagyok még ilyesfajta jelöléseket, hisz tejfehér bőre csak úgy hívogat magához, mint az orvost az alma. Vagy az fordítva van? Az orvost távol tartja az alma? Mindegy is, igazából nem lényeg...
Lassan fejtem le róla a felsőjét, majd ahogy felpillantok arcára, kissé elnyílnak ajkaim egymástól. Teljesen szétcsúszva fekszik alattam, enyhén lihegve, majd amikor ránézek, végignyal azokon a dús ajkain,