Halálos dallam

Micsoda reggel...!

Amikor felébredtem, Rocky még mindig engem ölelt. Általában reggelente elég morcos hangulatban vagyok, de most rögtön mosolyra húzódott a szám, majd nyomtam egy puszit az arcára. Mély alvó a kis drága, úgyhogy erre se ébredt fel. Kicsúsztam a karjai közül és elindultam reggelit csinálni, mert úgy tudom Rocky szokott reggelizni, nem úgy mint én. 

Legurítottam kettő fekete kávét a torkomon, ami végig marta a nyelő csövemet, de már megszoktam, hogy mindig ez történik. A kávé főző hangjára anya is felébredt és cinkosan mosolyogva készítette el a saját kávéját. Majd elkezdtem banános palacsintát csinálni, mert szerintem finomat csinálok, úgyhogy remélem a fiúnak is ízleni fog. 

Mire elkészültem, azt reméltem Rocky felkel, ha másra nem is, a palacsinta illatára. De amikor beléptem a szobám ajtaján, ő még mindig húzta a lóbőrt. 11-ig vártam, hátha felébred, de nem történt meg. 

- Rocky! - rázogattam óvatosan. - Kelj fel!

- Mrghh... - morgott egyet, majd a másik oldalára fordult. 

 - Rocky, kelj fel! - nevettem rajta. 

Nem hatotta meg a dolog, egyszerűen csak kinyújtotta a kezét és berántott az ágyba. 

- Rocky, ne csináld! - kacagtam most már és próbáltam kiszabadulni a karjai közül. 

Nyilván a kondis srác jóval erősebb nálam, így esélyem sem volt ellene. Ellazultam, már nem kapálóztam tovább. 

- Így sokkal jobb - motyogta a fiú a hajamba és  még közelebb bújt hozzám.

Óvatosan megpróbáltam megfordulni, de Rocky nem engedte.

- Csak feléd akarok fordulni -szóltam rá, mire rögtön engedett a szorításon, én pedig már fordultam is a másik oldalamra.

Csukott szemmel mosolygott amikor befejeztem a mocorgást és őt néztem. 

- Jó reggelt! - suttogta, majd kinyitotta gyönyörű szemeit.

- Neked is jó reggelt! - mosolyogtam én is, majd megsimítottam az arcát és apró csókot leheltem a szájára. 

Mármint, én apró csóknak szántam, de amint húzódtam volna el, a fiú elkapta a derekam és maga alá fordított. Ott könyökölt felettem a világ legszexibb fiúja és csak arra tudtam gondolni, hogy miért van eper íze a szájának ébredés után.

- Mi az? - kérdezte aranyosan.

- Csak még mindig nem tudom elhinni, hogy itt vagy - feleltem elpirulva. 

Erre óriási mosolyra húzta az ajkait, majd pár pillanattal később engem csókolt az ajkaival. Szét tudtam volna folyni ott helyben. Ha nem feküdtem volna, akkor egy ilyen csóktól biztosan kifeküdtem volna.

- Tudod, sose gondoltam, hogy bármikor eljutunk idáig - mondta, miután befejezte a csókot.

- Hogyhogy? - pislogtam ártatlanul.

- Nagyon vicces a kisasszony - gördült le rólam.

- Naa, ne sértődj meg - feküdtem rá most én és puszikkal hintettem be a mellkasát. 

- Ha ezt csinálod, nem tudok haragudni rád, amiért ennyire megnehezítetted a dolgomat - nyomott puszit a fejem búbjára, aztán kipattant az ágyból. - Ne haragudj kiscsillag, de foci edzésre kell mennem - magyarázta.

- Kiscsillag az anyád kínja! - vágtam rá csípőből, mire felkacagott.

- Na igen, ebbe a lányba szerettem én bele - felelte miközben távozott a szobámból.

Gyorsan felrángatta magára a cipőjét, majd egy gyors csókot nyomott a számra.

- Köszönöm, hogy itt lehettem. Viszont látásra! - szólt kedvesen anyukámnak, majd már rohant is ki az ajtón.

Mire észbe kaptam, már a kaput is hallottam nyílni. Utána rohantam, de már nem láttam sehol.

- Akkor most ki eszi meg a palacsintát? - suttogtam magamnak és lebiggyesztettem az ajkamat. 

- Majd én! - jelentkezett rögtön a bátyám és apa is felkapta a fejét a palacsinta szó hallatán.

- Úgy tűnik lesz gazdája - nevettem fel.

- Ebben a családban mindig van gazdája a palacsintának - karolt át a bátyám, majd beterelt a házba még több palacsintát sütni.