Még a viharban is

Nyolcadik fejezet - Szélvihar (16+)

- V-várj... Edric... m-mit... csinálsz...? - szólal fel Edward Voronin ijedt hangon.

- Mit...? Hát... szexelünk, nem? - mosolyodik el.

Már több óra telt el azóta, hogy megvacsoráztak. Mindketten megfürödtek - még mindig külön, Edric nagy bánatára, ám már egyre erőteljesebben dolgoznak az ügyön - és egy ideje elkezdték a műveletet. Edward már meg sem lepődött, amikor visszaért és Edric-et pucéran találta az ágyán. Szinte minden napos lett ez a jelenség.

Jelenleg is ott tartózkodnak tehát mindketten, természetesen meztelenek és Edric egészen eddig Edward-on ült, úgy csókolóztak, miközben a Vörös alatta feküdt. Így pedig ágaskodó férfiassága Edric fenekének dörgölődött. Nagyon jó érzés is volt, főleg mivel közben végig elmerültek egymás szájában.
Ő kezével Edric-et látta el, ha még pár percig csinálják, lehet, hogy el is élveztek volna mindketten, ám a Szőke hirtelen megállt. Mire Edward magához tért, már arra lett figyelmes, hogy mellette térdel és szétfeszíti az ő lábait, amikor viszont a fenekéhez nyúlt rögtön összezárta és ijedten nézett fel, majd az előbb hallott kérdését tette fel.

- I-igen... de... miért nyúlsz... o-oda...? - nyel egy nagyot és felül.

Edric kérdőn néz rá.

- Hát... így kell férfiak között, nem? - vigyorog végül. - Bemegy a tőr a tokba! - ismétli a tanultakat.

- Kinek... a t-tőre...? - nyitja nagyra szemeit.

- Hát az enyém! - mutat magára. Edward teste ekkor minden funkciót kikapcsol egy pillanatra, nem lélegzik, nem dobog a szíve, nem működik az agya...

- A-azt... akarod mondani, hogy... te... fogod az... én... f-fenekembe... a... - elhallgat és már csak tátog, hangok nem jönnek ki a száján.

- Miért lepődsz meg ezen? - értetlenkedik. - Úgy tudom, hogy fáj a szex, legalábbis először mindenképpen! Jól ki kell tágítani! - mondja el tanulmányai gyümölcsét. - A logikus az, ha te vagy a befogadó fél! Mivel... h-hát... Edward... férfiassága... sokkal nagyobb... - mondja kicsit szégyenkezve. - Tehát az nekem nagyon fájna valószínűleg. Az enyém pedig nem olyan nagy... szóval neked az kevésbé! De ne aggódj! Mindent megteszek, hogy egy picikét se legyen rossz!

Edward megdermedve hallgatja végig az egészet.

- Hé... Edward... - legyez előtte a kezével. - Jó ég! - kiált fel ijedten, amire már Voronin is észbe kap. - Edward! Lelankadt! - kap rögtön Edward ágyéka felé és megmarkolja, hogy visszahozza az életbe.

- V-várj... ngh... Edric! - fogja meg a kezét.

- De... mi a baj? Nem értem. - néz fel rá.

- É-én... úgy gondoltam, hogy te leszel... szóval, hogy én teszem be... neked...

Edric arca falfehér lesz.

- Az lehetetlen. Túl nagy! Sose férne be! - engedi el.

- D-de... ha elég ideig tágítom, akkor...

- Nem! - ellenkezik tovább. - Akkor se férne be, sose! Engedd, hogy én csináljam neked! - követeli. - Nincs egy nyomós érved se rá, hogy miért ne én csináljam!

- De van! - állítja magabiztos hangon. - Nekem kell, mert te-- - szája elé kapja a kezét.

- Én? Én... mi? - néz rá nagy szemekkel.

- N-nem... Semmi... Nem mondtam semmit... - néz a másik irányba.

- A-azt akartad mondani, hogy én vagyok a lányosabb... igaz? - néz rá szomorúan.