Supernatural - Légy Átkozott Dean Winchester!

Supernatural - Légy Átkozott Dean Winchester! #12

Az ebédet egy gyors étteremben töltöttük, ahol minden pincér Dean-el flörtöl vagy éppen kuncogott a fekete bajuszon. A szendvicsemet nevetve ettem ugyanis azt a fejet látni kellett volna, amit Dean vágott, mikor a 6. pincérnő megy el mellette kuncogva. - Ezért még számolunk. Fenyegetett, majd beleharapott a sajtburgerébe. - Sziasztok. Hé szép fiú ha esetleg társaságra vágynál. Csúsztatta oda a cédulát a szemben ülő fiúnak. Na jó nekem ennyi elég volt mindjárt ide hányok.

- Még így is jó pali vagyok. Ki hitte volna?! Vigyorgott, majd a cetlit ketté tépte. - És visszatért. Mondta Sammy mosolyogva én csak a szememet forgattam és letettem a szendvicsemet a tányérra. - Jaj ne fiúk mindjárt ide hányok. Dünnyögtem majd Kate felé fordultam aki intett, hogy hajoljak oda hozzá. - Valaki féltékeny! - Nem is igaz! - Látom, hogy nézel rá! - Hallgass te kis okoskodó! - Mi ez titkos megbeszélés? Kérdezte Dean felháborodva. - Csajos téma! Válaszolt Kate. - Akkor a csinos pincér nőt is vegyétek be! Biccentett Sam a pult felé. Én csak mosolyogva az asztal alatt bokán rúgtam.

- Mehetünk? Kérdeztem türelmetlenül. - Aha. Fizetek. Állt fel Dean az asztaltól. - Szuper. Veled tartok. Álltam fel én is. Együtt indultunk a pult felé. - Hé, szépségem fizetnék! Intett Dean a pincérnőnek. - 5$ 45 cent. Mondta Amanda. Ahogy elolvastam a névtábláját. - Máskor is szívesen látjuk itt. Szólta közvetlen a fiú szemébe. - Megnyugodhat legközelebb nem jövünk. Ja és szivi, saláta a jobb hármason! Húztam ki Dean-t az ajtón. - Most mi a bajod? Kérdezte. - Kate is ott ült az asztalnál. - Csak ennyi? Vagy csak szimplán belém zúgtál? Vigyorgott. - Hülye segg! Vágtam le neki egy taslit, majd beültem a kocsiba.

A haza vezető út csendes volt, amikor beléptem az ajtón rám tört az a bizonyos érzés. Rémképek jelentek meg előttem, gyorsan vettem a levegőt és a fejemet kapkodtam. A látásom homályosult és forgott velem a világ. A kezemet a halántékomhoz tettem, de mintha valami folyt volna. Két erős kezet éreztem, majd leültetett. Nem hallottam semmit magam körül.

Hirtelen teljesen más helyen voltam, egy temetőben. Anyám sírjánál álltam. - Hello Hadraniel. Köszönt egy női hang. - Elnézést itt valami tévedés lesz az én nevem nem Hadraniel. Fordultam a nő felé. - Már értem, miért rejtegetett előlünk édesanyád. Simított végig az arcomon. - Ki maga? Kérdeztem és tettem egy lépést hátra. - A nevem Baraquel. Arkangyal vagyok. Hajolt meg előttem. - Mit akar tőlem? - Látom nem csíped a fajtám feltéve, hogy édesanyád is közénk tartozott. - Mi van? Háborodtam fel. - Az anyád neve Jophiel. Arkangyal. Miután összeveszett bátyánkal Michael a földre száműzte. Miután megszülettél Michael ajánlatot tett Jophiel-nek. Visszajöhet a mennybe, ha hoz téged is és velünk nevelkedsz. De anyád makacs volt és nemet mondott, azért Michael dühös lett. Egy démont küldött anyádra, hogy megleckéztesse. - Crowley. - Szóval ismered. Anyád elrejtett előlünk a születésed után. Tudta, hogy előbb vagy utóbb rád találunk, apád védeni próbált. Azért bízott téged Frédi és Béni-re. - Akkor te most a nagynéném vagy? Mert tudod már leballagtam és olyankor pénzt szoktak adni. - Legyél már kicsit komolyabb, gyermek! - Én maga vagyok a komolyság! - Tiszta apád vagy. Sóhajtott lemondóan. - Tudom sokan mondják, lehet hogy külsőre anyámra ütöttem, de belsőleg apára hasonlítok. - Jól van nekem erre nincs időm!