Tisztalelkű sorozat 2. - Lelkek háborúja

8. fejezet

Szombatra sikerült valamennyire visszanyernie a hitét. Ha belül nem is teljesen érezte magát erősnek, kívülről magabiztosnak mutatta magát, hogy a többiek belőle merítsenek erőt.

Nancy sikeresen elhagyhatta a gyengélkedőt, habár szinte alig beszélt. Hiába próbált bárki is hozzászólni, a lány semmire sem válaszolt. Sarah meg tudta érteni. Ő is érezte úgy, hogy legszívesebben elbújna egy sötét sarokban és ott élné le hátralévő életét. De ő tovább ment. És Nancy is tovább fog. Most kell neki egy kis idő, hogy össze tudja magát szedni, de a szerettei segítségével meg fogja tudni csinálni.

Sarah belépett a bájitalterembe, ami üresen tátongott. A lány már megszokta, hogy mindig ő az első. Szeretett egyedül itt lenni. Ilyenkor úgy érezte, mintha még mindig Perselus tanítaná a bájitaltant.

Hosszú percekkel később el kezdtek szállingózni a többiek is. Már rég becsöngettek, de Lumpsluck professzor sehol sem volt. Egyre több diák állt neki mocorogni és halkan beszélni. Aztán hirtelen kicsapódott az ajtó. Néma csend lett a terembe. Mindenki tudta, mit jelent ez a hang. Hosszú évek mindennapjaihoz tartozott. Szinte majdhogynem azt az ábrándot adta, hogy minden olyan, mint egykor.

Sarah szíve megdobbant, ahogy meghallotta a hangot. Ha más vágja ki az ajtót, talán már rég pálcát rántott volna rá, de ezt a hangot senki más nem tudja így kiváltani, csak egy ember. Mikor meglátta a fekete talárt elsuhanni, kénytelen volt nyelni egyet. Úgy érezte menten elsírja magát. Fogalma sem volt, hogy mennyire hiányzott neki ez.

Perselus a szokásos lépteivel előre sietett, majd a tanári asztal előtt megperdült és szúrós tekintettel végignézett rajtuk. Mindenki azonnal lesütötte a szemét, egyedül Sarah volt, aki állta a sötét pillantást. Legszívesebben a férfi nyakába vetette volna magát.

− Lumpsluck professzor gyengélkedik, így ezt az órát én fogom megtartani – szólalt meg vontatottan Piton. – Epekedve várom, hogy lássam mennyit felejtett az osztály. – A férfi intett egyet a pálcájával, mire a táblán feltűnt a recept. Sarah most már sírt volna örömében. – Lássanak munkának!

A diákok azonnal megindultak a hozzávalós szekrényhez. Egyedül Sarah maradt a helyén, hogy átolvassa a receptet. Gyorsan átfutotta, de szinte azonnal elvonta a figyelmét egy fekete szempár, ami kitartóan bámulta. Felvonta az egyik szemöldökét és Perselus felé fordult, aki ekkor már az asztala mögött ült.

A lány érezte, ahogy a mágiája izgatottan felpezsdül, amitől enyhén megriadt. Még sosem csinált ilyet a férfi közelében. Úgy érezte, mintha a mágiája szabályosan vonzaná Perselushoz. Nem értette, miért. Tudta, hogy a férfi a forrása, erre már tavaly rájött, de az akkor sem csinált ilyet.

− Érdekes, amit lát, Miss. Selleck? – A kihívó hangra ültében megugrott. Ajkát apró sikkantás hagyta el, amiért többen felé fordultak. Piton majdnem elnevette magát, de még időben torzította fintorba az arcát. – Úgy látom, nem igazán ide koncentrál. Talán vacsora után megoszthatná velem, hogy igazából mit is kellett volna csinálnia az órámon. – Piton felvont szemöldökkel nézett rá, hangja érzelemmentesen csengett.

A griffendéles szokatlanul csendesen bólintott és felkelt, hogy ő is a hozzávalós szekrényhez menjen, de ahogy megindult, leverte a tálcáját, amire pakolnia kellett volna. Ijedt csend volt a jutalma. A boszorka lángvörösen lehajolt a tálcáért. Gyorsan felkapta és Pitonra rá sem merve nézni, szinte rohant a szekrényhez. Már kezdett lenyugodni a pakolás közben, mikor meghallotta a férfi hangját.

− Tizenöt pont a griffendéltől és este büntetőmunka velem, Miss. Selleck.

Sarah mereven megfordult és zavartan pillantott körbe. Úgy érezte magát, mint egy igazi balfácán. Perselus Piton néhány perc alatt elérte, hogy a határozott nőből egy zavart kislány legyen.