"-Ritkán használom ezt a moccert a kihallgatásoknál, de nem hagytál más választást!"
Ellöktem magam a faltól, Aurora egy kissé meghökkenve nézett rám. Tudta mit fogok csinálni, és őszintén a gondolatától sem vagyok büszke magamra, de muszáj vagyok. Ha most Tyki csendben marad, akkor később nem mond semmit sem. Eddigi kihallgatások során szinte mindig Aurora és én maradtunk bent, Hanako azt mondta ránk hogy mi vagyunk a jó és rossz zsaru példa. Aurora a jó, aki megpróbálja a legkönnyebb utat megtalálni. És vagyok én a rossz, aki csak akkor szól közbe ha tudja, hogy ebből nem lesz semmi se.
És most ez egy ilyen helyzet, elnézve a Noét nem fog megszólalni. De az életét félti eléggé ahhoz, hogy annak árán beszéljen velünk. Aurora visszahúzódott a falhoz, én pedig Tyki elé álltam ki kíváncsi szemekkel figyelt minden mozdulatom. Aktiváltam Ártatlanságom, hajam újból feketébe burkolózott. Testemen végig járt az erő.
-Még mindig nem semmi az erőd, na meg a hajad színe - ámulgatott Tyki.
-Ártatlanság, szólítalak - ezt hallva Tyki értetlenül nézett rám.
Az eddig jobb kezemen pihenő gyűrűm most "életre" kelt. Éreztem ahogy az ékszer átformálódik, szép lassan a Death-é válik. Kezemmel megfogom a nyelét, nehéz azt kell hogy mondjam. Végén megjelenik a hatalmas fém, melynek élei csak úgy csillognak. Egy suhintás és egy ember feje már nem csatlakozik testéhez. Tyki nyaka mögé emeltem fegyverem, aki nagyra nyílt szemekkel figyelt engem. És hát nem hiába aktiváltam másik erőmet, ugyanis egyesíteni is tudom a kettőt. A kaszám vége kék lángokba borult, ezt nevezték el Death of the Lifelight. Lvellie Igazgató legnagyobb terve az volt, hogy ezt a két Ártatlanságot egyesíteni tudjam. És én voltam az első akinek ez összejött. Mint ahogy már mondtam nem szeretem használni, de egy-két alkalommal megteszem. Az oka amiért nem szeretem használni, igazából anyám mondogatta mindig is hogy elítéli azokat akik mesterségesen kaptak Ártatlanságot. Úgy gondolta ők nem Isten katonái, ezért sem használom. De nem ez a fő oka, szimplán nem szeretem, valahogy ez nem én vagyok. Mégis ha most történne valami ami miatt kellene, habozás nélkül használnám. De mégis vajon akkor anyu mit szólna Yu-hoz? Vajon elfogadná így is csak mert számomra fontos..
-Ezek után még inkább azt kérdezem, mégis ki vagy te? - nézett végig a kaszámon.
-Ha nem kezdesz el beszélni, akkor a halálod - szegeztem még erősebben nyakához.
-Na ez nem semmi, legyen ma nincs kedvem meghalni - adta be derekát - Allen-t Párizsban látták tegnap, a Krónikásék pedig nálunk vannak. De ha így folytatódik a Junior nem sokáig él. Na és most mi lesz, Ördögűzők? Ha egyikért elmentek a másik meghal, és ugyan ez fordítva - vigyorgott ördögien Tyki.
-Neked legyen annyi elég, hogy ma nem halsz meg - emeltem el kaszám, majd deaktiváltam őket.
-A többiek nem tudnak róla nem igaz? - kíváncsiskodott.
-Tévedsz, mind tudunk róla - szólt közbe Aurora - Szóltam a többieknek és már jönnek!
-Na mit mondott? - érdeklődött Hanako.
-Allen Párizsban van - mondtam mire Akane szeme felcsillant - Viszont Lavi-ek veszélyben vannak... Ha nem sietünk a végén még késő lesz...
-És mégis miért olyan biztos, hogy igazat mondott? - kérdezte Kanda.
-Hidd el, az ő moccerükkel nem mertem hazudni - mentegette magát Tyki.
-A lényeg, hogy meg van az infó - zárta le Akane.
YOU ARE READING
Én mint Ördögűző? ff. D.Gray-Man [BEFEJEZETT]
FantasyEgy 17 éves lány, aki kiskora óta Ördögűző. Azért él, hogy bosszút álljon az Ezeréves Grófon, mégis mikor szembe kerül vele nem tud semmit sem csinálni. Nem, egyedül nem képes rá... Szüksége van a szeretteire, na meg az erejére is, de vajon képes le...