No Brakes

9.rész

Beléptünk a szobába ahol csend volt és minden tekintet minket figyelt, a némaságot Noah kérdése törte meg.

-Mit csináltál már megint te dilinyós?

Ezután újra felszabadultan röhögött együtt a társaság, valamint kijelentettük, hogy aznap este piálunk. Gyorsan összekaptuk magunkat, majd kisiettünk a helyi ital és dohányboltba, ott pedig összedobtuk a pénzünket, aztán bevásároltunk. Az észrevehetetlen szállítást Jason Statham híján magunknak kellett megoldani, egy sporttáskába raktuk az üvegeket, a réseket pedig törölközőkkel töltöttük ki, hogy ne csörömpöljön, mire visszaértünk, a tanárnő engem és Beccát kirántott a társaságból, hogy segédkezzünk a főzésnél. A srácok persze felsiettek, hogy el ne kapják a táskájukat. Fel kellett aprítanunk több mint tíz kiló húst, mikor végeztünk gyorsan felmentünk a szobába, amiben már elindult a hangulatteremtés, de csak mérsékelten, mert nemsokára esedékes volt a vacsora. Ezt tudva Beccával elmentünk sétálni egy kicsit a tó körül, hangosan énekelve, majd az órára pillantva loholtunk vissza éppen időben, hiszen akkor kezdett el formálódni a kajára váró sor. Gyorsan szereztünk magunknak tányért és beálltunk mi is, ahogy szedett nekünk is a tanárúr kerestünk egy helyet ahová leülhetünk. Becca gyorsan leült Ben és Liam közé, én pedig vele szemben Noahoz, ahonnan gyorsan arrébb csúsztam, mert észrevettem a tányérját lötyögtető, felénk tartó Alexet, aki alig tudott beülni mellém anélkül, hogy ne boruljon fel, de kedvesen köszönt.

-Szia Destiny.

-Szia Alex.

Alex annyira kész volt, hogy öt percenként üdvözölt, nem volt nehéz rájönni, hogy neki már meg is ártott az ital. Amikor a srácok már majdnem végeztek rájöttem, higy szinte nem is ettem, de nem is voltam éhes így letettem a kanalam, Noah pedig elkezdett mérgelődni.

-Nekem nem is volt kolbász a tányéromon.

-Adjak? Nekem van és szinte nem is ettem.

-De az nyálas.

-Abba a felébe bele sem ettem.

-De a kanál már volt a szádban és most már nyálas.

-Ne szórakozz már nem az én nyálamtól lesz bajod.

-Jó.

Odaadtam neki a tányérom, majd Alex meglepődve fordult felém.

-Destiny te meg mióta vagy itt?

Ezt a kérdést meg sem válaszoltam, csak elindultunk vissza a szobába. A társaság nagy része mindent összeivott amit talált és ki-be járkált az erkélyről, Becca teljesen kivolt és röhögött mindenen, majd átment a volt pasija szobájába. Persze én is ittam és kicsit a fejembe is szállt, de tudtam hol kell abbahagyni és ott meg is álltam, amikor a pia elfogyott, akkor lett az este igazán vicces. Először arra mentem vissza a helyiségbe, hogy csak Noah ül bent, mert állítása szerint mindenki eltűnt, úgy tűnt igaza van, mert tényleg nem találtunk senkit, így végighallgattunk minden számot a telójáról, majd Liam lépett be a szobába, akinek Noah rögtön odaszólt.

-Liam! Vedd le a nadrágod!

-Minek?

-Mert zavar, hogy rajtad van.

Ennél nem kellett többet beszélniük, Liam levette a nadrágját, bőrdzsekijét pedig fel, majd felszedett egy kulcscsomót a földről és elindult ki a szobából én pedig utána, az erkélyre, ahol megállt.

-Ez kié?

-Nem tudom.

A válaszomat követően, kihajította a kulcsot az ifjúsági szálló területéről, becsapta az ajtót, s mint aki jól végezte dolgát visszament. Mielőtt én is beléptem volna, Vanessa veszekedni kezdett velem arról, hogy miért basztam be a fiúkkal és nem a saját szobatársaimmal, mintha valami hazaáruló lennék.

-Nem vagyok részeg és amúgy is, tudod mit? A srácoknál alszom, úgyhogy hagyj békén.

Bementem a srácokhoz, Liam a gyújtóját kereste, Noah pedig az ágyban betakarózva telefonozott, a többiek nem voltak bent, de úgyis velük akartam beszélni.

-Kivel alhatok?

Noah a fejére húzta a takarót.

-Velem nem.

Liamre néztem.

-Nekem barátnőm van.

-Akkor visszakönyörgöm magam a csajokhoz.

Elindultam ki a helyiségből, ám Noah hangjára visszafordultam.

-Ez komoly kérdés volt?

-Miért milyen lett volna?

-Akkor velem majd alhatsz.

-Köszi.

Rá akartam gyújtani így bementem a táskámért és kivettem a cigim, majd a gyújtómért turkáltam, amíg Liam be nem jött.

-Des nem láttad a cigim?

Kiszedtem az öngyújtómat és kedvesen válaszoltam neki.

-A füled mögött Liam.

A bal fülénél kereste a cigarettát, de a jobb mögött volt.

-Itt nincs.

-Mert a másik mögött van.

Szomorúan a feje jobb oldalához emelte a kezét.

-De nincs másik fülem..

A kezébe adtam a keresett tárgyat.

-Tessék, most pedig menjünk az erkélyre.

Kimentünk elszívtuk és amikor be akartunk menni azt láttuk, hogy Becca lent röhög a volt pasiján Johnon aki a susnyásban keresi a Liam által eldobott kulcsot, persze sikertelenül. Ezen jót nevettünk, majd arra értem vissza a szobába, hogy Noah egy szál alsóban áll a helyiség közepén és éppen egy pólót vesz fel, majd ahogy Liam elterült az ágyán, Noah kérdően nézett rám.

-Akkor itt alszol?

-Aha.

-Velem?

-Ha nem zavarlak.

-Dehogy zavarsz, csak akkor jobb ha felveszlek egy nadrágot.

-Rendben.

Miután felöltözött, láttam az arcán, hogy ő is tudja azt amit én, csak mi vagyunk józanok, úgyhogy nekünk kell fellőni a többiek pizsamáit.