Motoszkálást hallott az emeletes ágy alsó szintjéről. Lelógatta a fejét, a sötétben társát kereste. Nem látta, csak a takarót.
– Nem tudsz aludni? – érdeklődte Kolnaytól suttogva, hogy ne ébressze fel a többieket.
A mozgás abbamaradt.
– Kényelmetlen a matrac – felelte, mire Barabás ott termett mellette.
– Gyere – intett, s az ablakhoz lépett. Kitárta azt, majd, mint tornaórán a szekrényen, átugrott rajta.
– Te megőrültél? – kiáltotta fojtott hangon.
– Meglehet. Akarsz velem megőrülni?
Kolnay elfogadta a felé nyújtott kezet.
A felhőtlen, csillagokkal teletűzdelt égboltot csodálta, miközben a tetőn lépkedtek.
– Azt hiszem, szerelmes vagyok beléd.
Elvétette a lépést. Együtt utaztak az örökkévalóságba.
A Hold megvilágította összekulcsolt ujjaikat.

ESTÁS LEYENDO
Harmincegy adag angst (PUF)
Fanfic„Írjál szépen 31 angst százszavast" - kérte tőlem Rebi. Én pedig szót fogadtam. Figyelmeztetés: kedvenc Pál utcai fiúk karaktereinket válogatás nélkül kínzom (testileg-lelkileg), illetve ölöm meg. Ennek tudatában olvasd! Ha nem riasztottalak el, jó...