Az alvilág farkasa (Teen Wolf FF.)

7.rész

Sírtam. Ki ne sírt volna? Szorítottam meg a nyakláncom, majd érőt vettem magamon, hogy felkeljek és eljussak a fürdőszobáig. A tükörbe nézve elgondolkodtam.
 -Nagyobb az erőm, mint azt el tudnám képzelni?- megráztam a fejem, majd megmostam az arcom. Leérve a konyhába már Anna sürgött-forgott.
-Jó reggelt álomszuszék!- tette le a palacsintát az asztalra- Minden rendben?
-Igen persze, csak rosszat álmodtam.
-Miről?
-A baleset-füllentettem. Anya azt kérte, hogy ne mondjam el senkinek, amíg nincs itt az ideje.
-Értem.
-És amíg én az iskolában fogok szenvedni addig te hová mész?- néztem rá kíváncsian
-Hát képzeld a lábamat se fogom kitenni a házból. Egész nap filmeket fogok nézni.
-De irigy vagyok- nevettem fel. A reggeli után fogmosás és mentem is az iskolába. Belépve az épületbe Lydia lépett mellém.
-Szia. Na mi újság?
-Szia. Hol kezdjem?
-Uu. A vasárnap reggeltől- a terem felé menet elmondtam neki mindent, de a Derek-kel való részt kihagytam. Még csak az kéne, hogy vele piszkáljon.
-Azta. Veled nem sétagalopp az élet.
-Nekem mondod?- a tanár hangja vetett véget a beszélgetésünknek.
Az óra lassan telt, nekem pedig csak 1 dolgon járt az eszem. Hogyan tudnék beszelni Talia-val? Volt egy lyukas órám, így kerestem egy üres termet, ahová beülhettem. Találtam is egyet. Leültem az ablak mellé és elkezdtem lapozgatni a kis füzetem. Semmi.
-Bár tudnám mit jelent- tettem le a fejem a kinyitott füzetre és kezeimmel a padra csaptam tenyérrel lefelé. Hirtelen meleg kezdett el áramlani a fejem alól. Felkaptam a fejem, mire a füzetet valami kék aura vette körül. Szinte már lángolt és magától kezdte el lapozgatni magát. Előre, majd vissza a végére. Ezt csinálta hosszú pillanatok alatt és én csak néztem. Néztem ahogy a kéken világító lapok pörögnek a szemem előtt. Értettem. Értettem a lapok susogását. Az értelmetlen nyelvet ahogy szólt hozzám.Az alvilágról mesélt. Moirák, Thanatosz és Hüpnosz, Kharón, Gorgók és Kerberosz. Hirtelen ránéztem a telefonomra, ami felrezdült egy üzenet miatt. Amikor felemeltem és ránéztem a fekete képernyőre a szemem kéken világított. Nagyra nyitottam a szemem és a füzetre néztem . Láttam, hogy a füzet még mindig pörög. Ahogy közelebb tettem hozzá a kezem éreztem a hatalmas hőt, ami belőle áradt. Letettem a telefont, majd megfogtam a könyvet a két kezemmel és gyorsan összecsaptam. Ahogy felemeltem a füzetet  a kék aura nem tűnt el, majd láttam, hogy a füzet alakja megégette a padot azonnal a jobb kezemre néztem, de semmi nyoma nem volt égésnek. Le akartam tenni a füzetet, de az megint elkezdte égetni a padot. Azonnal felkaptam a mellkasomhoz szorítottam és vettem egy mély levegőt, majd kifújtam.Az aura eltűnt és nem világított tovább a füzet. Ránéztem a telefonomra és a szemem már nem világított. Amint letettem a füzetet a padra az már nem hagyott ott égett nyomot. Megnyugodtam és eltettem a füzetet, majd ránéztem a telefonomra. Egy üzenet, de a név lepett meg a legjobban.
,,Az iskola előtt várlak"
Derek.
Ennek meg honnan van meg a telefonszámom? Még volt egy Spanyolom, amin röpdolgozatot íratott a tanár. Még jó, hogy a spanyolommal nincs gond. A csengő szóra mindenki pakolta a dolgait és már indultak is kifelé. Még pakolásztam egy kicsit a szekrényemben, majd elindultam kifelé. Éppen hogy kiléptem az épületből egy fekete autó gurult a lépcső végére. Az ablakból Derek vigyorgott rám, mire vagy 3 méterrel arrébb egy csapat lány kezdett el sikítozni.
-Na mi lesz?
-Semmi- forgattam meg a szemem és elindultam az autó felé. Beültem Derek mellé, mire ő csak rám mosolygott és elindultunk.- Mindig ilyen felhajtás van ha az iskolánál jársz?- kérdeztem tőle kíváncsian.
-Most a lányokra gondolsz?
-Ha pillantással ölni lehetne nem élve ülnék itt az autóban- néztem rá, mire ő csak felnevetett.
-Azt megnézném ahogy egy pár kényes fruska neked állnának, hogy elintézzenek.
-Kedves, nagyon kedves- nevettem
-Ugyan. Mintha lenne esélyük egy alfa ellen, aki ráadásul könnyen fel tudja venni a farkas formáját.- nézett rám,mire én csak vállat vontam.
-Amúgy. Honnan is van meg a telefonszámom?- vágtam komolyra a szót.
-Tegnap miután kimentem a szobádból eszembe jutott, hogy nem ártana ha benne lennék a telefonodba, így visszamásztam és beleírtam a számom a tiédbe.
-Aha- furcsa válasz, de volt értelme.
Derek behajtott egy parkolóba és leparkolta az autót. Kiszálltunk és mutatta az utat a lakása felé. A lakásba felérve egy ismerős arccal szembe találtam magam.
-Helló Sky
-Szia Peter. Szóval- tettem zsebre a kezem- Van valami ötletetek, hogy hogyan is tudnék beszelni valakivel, aki már több, mint 6 éve elhunyt?
-Hát ha egy egyszerű emberről lenne szó akkor a válasz egy egyértelmű "sehogy" lenne. De mi most a nővéremről beszélünk, aki egy erős alfa volt- majd elővett egy kis dobozt- ez fog neked segíteni- nyújtotta felem a dobozt.
Letettem a táskám a kanapéra és elvettem a dobozt Peter kezéből, majd kinyitottam
-Karmok?
-Édesanyám karmai- lépett közelebb hozzám Derek- Van egy módszer, aminek segítségével tudsz vele beszelni.
-Rendben és mit kell tennem?
-Neked csak le kell ülnöd ide a többit pedig ránk bízni- mutatott a székre. Nem voltam biztos ebben az egészben, amit Derek észre is vett. Megérintette a kezem.
-Ne félj. Nem lesz semmi gond. Én majd innen figyelek- lépett a szék mellé.
-Hát jó- vettem egy nagy levegőt és leültem a székre.
-Akkor kezdjük is- Peter beledugta a kezét a dobozba és amikor kivette már Talia karmai voltak rajta- Mehet?- állt mögém.
-Még szép- a mondatom után éreztem ahogy a karmait belém mélyeszti.
Villanásokat látok, majd az erdőben vagyok a nemeton előtt.
Hirtelen léptéket hallok és egy fekete farkas ugrik fel a nemeton-ra. Szemei vörösen világítanak, majd a szemem láttára ölt emberi alakot.
-Szerbusz Sky. A nevem Talia- mosolygott rám barátságosan.
-Üdv. A hangok azt mondták, hogy keressem meg önt és......- vakartam meg a tarkómat.
-És édesanyád is- egy kicsit meglepődtem, hogy tud róla, majd bólintottam.
-Szóval miről lenne szó?
-Az erőd gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt gondoltuk. Hamarabb jelennek meg a képességeid.
-A gyertya lángja?
-Nem csak az. Mind a földi, mind az alvilág tüzével kapcsolatos erőd, a kék tüzes szem, az idegen nyelv és az éjszaka alatt végigkísért álmok.
-Azt akarja mondani, hogy ezek mind egyetlen egy erőhöz kapcsolódik?
-Igen. Lassacskán meg fogod majd érteni azt a most még zavarosnak tűnő írást. A füzetekben minden le van írva, csak te még nem tudod elolvasni, de idővel meg fogod érteni.
-És a tűz?
-A tűz a te birodalmad.
 -Az én birodalmam?
-Igen. A következő teliholdkor pontosan éjfélkor a hold 10 percre olyan kék színnel fog világítani, mint az álmaidban a tűz.
-Az alvilág tüze?
-A kék láng, ami végig kísér egész életed során.
-És ki az apám?
-Jason Hellsen.
-De nem is ez az igazi neve!- idegeskedtem
-Valóban nem az, de én ezen a néven ismertem meg, most azonban nem ezen a neven szólítják. Nevétől minden élő és holt retteg.
-Hogy micsoda?- néztem csodálkozva, majd megráztam a fejem-Az valóban igaz, hogy mindig figyel?
-Igen
-Akkor miért nem mentette meg anyámat vagy a nevelő szüleimet??- éreztem ahogy felforr a vérem.
-Mert nem tudta. Nem véletlenül nem ismered. Az út ami segítségével édesanyádat látogatta sajnos bezárult közvetlenül a születésed előtt. Egy boszorka, név szerint Ophelia zárta el az utat, hogy édesapád ne tudjon eljönni hozzád.
-De miért?
-Úgy hisszük, hogy a te erőd kell neki.
-Az én erőm?
-Igen. Ha Ophelia a kék hold előtt a karmai közé kap. A világ nagy bajban lesz.
-A kaput nem lehet valahogy újra megnyitni?- néztem a földet majd Talia-t
-Biztosan meglehet valahogy, de arra a választ sajnos nem tudom.
-Értem- kár, hogy ilyen dolgokról nem beszelhetek olyannal, akivel ez már megesett.
-Sky. Biztos vagyok benne, hogy Ophelia nem dolgozik egyedül és attól tartok, hogy vadászokat bérelt fel, hogy vigyenek el hozzá.
-De mire kell neki az erőm?
-Ha a te erődhöz hozzájut azzal mindenki veszélyben lesz. Mind az ellenségeink, mind a barátaink- mondta határozottan- De nem ez az egyetlen dolog. A kék telihold fénye muszáj, hogy rád süssön, ha nem soha nem leszel képes irányítani az alvilág tűzét.- nagy levegőt vettem és szaggatottan fújtam ki.
-Hádész................az....apám?- néztem rá kicsit félénken. Nem felelt semmit csak mosolygott.
-Mond meg az öcsémnek, hogy ne csináljon semmi butaságot és Derek-nek, hogy vigyázzon rád a következő teliholdig- én csak bólintottam.- Még valami Sky. Ne rémülj meg a rémálmaidtól.
-Miféle rémálmok?
-Amik hamarosan kísérteni fognak- vette körbe Talia-t a köd és lassan halványodott.
-Várj Talia!!
-Mond meg Derek-nek, hogy vigyázzon magára és Beacon Hills-re- majd el is tűnt. Nagy fény jött a fa felől.
-Sky. Sky!!- amikor felkeltem Derek a kezemet fogta és aggódó tekintettel térdelt előttem- Jól vagy?
-Igen, azt hiszem- fogtam meg a fejem és hátra néztem Peter-re, aki akkor vette le a karmokat és tette vissza a dobozba.
-És mit mondott neked Talia?
-Egy bizonyos Ophelia-ról beszélt- ahogy kimondtam a nevét Peter felém fordult rémült arccal.
-Ophelia?
-Ismered?- nézett kérdően nagybátyjára Derek
-Sajnos- fordult az ablak felé- Ophelia egy nagy hatalmú boszorka. A vérfarkasok között eléggé terjedt a neve. Ugyanis képes elszívni a vérfarkasok erejét, ezáltal tartja fent fiatal alakját. Ezért néz ki mindig 22 évesnek. Mit mondott róla Talia?
-Azt mondta, hogy az erőm kell neki.
-Miféle erő? - kérdezte Derek, mire én csak vállat vontam.
-Gondolom az ami lehetővé tette, hogy vörös szemmel született- vágta rá Peter- Viszont nem védhetünk meg tőle örökre- fordult felénk
-Azt mondta, hogy csak a kék hold végéig- néztem az asztalt, majd őt.
-Az még legalább 9 nap- állt fel Derek
-Remek! Akkor remélem, hogy örömmel vállalod a bébiszitterkedést- nézett Derek-re.
-Hát ha ez kell- vont vállat, majd rá nézett.
-Na jó. Segítek.
-Talia még vadászokat emlegetett.
-Ez egyre jobb- csapta össze a két kezét Peter.
-Akkor legyen az, hogy én vigyázok rád- nézett rám Derek- te pedig a környékét felügyeled- nézett Peter-re.
-Nekem jó.
-Nekem is- mondtam, majd felálltam és a táskám felé mentem- Akkor én most haza is megyek.
-Majd elkísérünk- mondta Peter mire mind a ketten kíváncsian néztünk rá- Most mi az? Legalább azt lenne jó tudni, hogy hol lakik- Derek nézte egy ideig a padlót, utána rá nézett és biccentett az ajtó felé.
Én hátra ültem és az út csendesen telt. Amikor a házunkhoz értünk kiszálltam a kocsiból és elkapott egy nagyon rossz érzés. Lefagytam és csak néztem az ajtót.
-Valami baj van?- szállt ki az autóból Derek.
-Én.......ne....- rohantam az ajtóhoz és kicsaptam. Nyitva volt. Ismeretlenek szagát éreztem. Körbe szaladtam az egész házban és semmi.SEMMI! Kaptam a kezem a szám elé és a sírás kerülgetett.
-Mi a baj Sky?- fogott meg Derek
-Elvitték- szipogtam.
-Kit vittek el?- lépett oda Peter
-A nagynéném.