Ellenálhatatlanok

Ez nem happyend?

~Courtney szemszöge~

-Gyönyörü vagy Courtney.-mikor ezt kimondta a hasam bizseregni kezdett és ugy éreztem mint akit folytogatnak. Semmi baj Courtney semmi baj még nem ájulhatsz el.
-Te is eléggé kicsipted magad!-tettem kinossá a helyzetet szempillantás alatt.
-Azthiszem jobb ha elindulunk.-turt bele gesztenye barna hajába és oda ment az út széllén parkoló piros... motorbiciklijéhez.
-Na nem!-csattantam fel a gondolattól is, hogy én erre felülök.
-Márpedig vagy ez vagy gyalogolhatsz a SweetLand-ig.-tette zsebre a kezét engem mérve végig.
-A SweetLand-be viszel?-csillant fel a szemem hiszen az az egyik legszebb vendéglö az egész városban és persze a legdrágább is.
-Igen.-vette fel a sisakját és rá ült a jármüre majd felvett egy másik sisakot és felém nyujtotta. Félve oda léptem hozzá és elvettem majd felrakva a fejemre felültem a háta mögé.
-Vigyázz rám.-suttogtam és nem tudtam hova fogozkodjak hiszen mégsem akartam belé.
-Ölelj át de ne fojts meg.-fordult hátra én meg csak megráztam a fejemet.-Hát akkor nem.-mondta és olyan hirtelen elindult,hogy rá cuppantam mint az öreg nénik az akciós fánkra.
-Csak a saját érdekem miatt tapizlak!-orditottam neki ö meg csak nevetett és ezt is a rázkodó vállából következtettem ki. Aztán kitudja sirt :)
10 perc száguldozás után éreztem ahogyan lelassulunk majd teljesen megállunk. Kinyitottam a szemeimet mert eddig ki sem mertem nyitni öket a félelemtöl és körbe néztem még mindig a jármün ücsörögve. Egy hatalmas kivilágitott épület volt elöttem mi kéken világitotta meg az egész utcát és viritott rajta a SweetLand felírat.
-Gyere, foglaltam nekünk helyet.-jött oda hozzám és kinyujtotta kezét minek segítségével letudtam szökkeni.
-Milyen kreatív a neve.-kuncogtam még mindig a felíratot szemlélve.
Bementünk a helyiségbe. Mindenhol virágok voltak és gazdag emberek beszélgettek, ezt a ruházatukból állapitottam meg na meg persze a bor fajtájából mit szürcsöltek. Egy pincér fogadott minket ki kivezetett a helyünkre én pedig nem hittem a szememnek.
-Cole ez nem igaz!-sikitottam hiszen a teraszról olyan érzést kaptam mintha Görögországban lennék. Pálmafák,alattunk a tenger és mindenhol a kék dominált.
-Tetszik?-kérdezte rám nézve
-Nagyon! Ez gyönyörü!-mosolyogtam mire elkapta a kezem és az asztalunkhoz vezetett.
-Itt van az étlap.-tört ránk a pincér és már is elénk rakott kettö darab étlapot.
-Te mit eszel?-kérdeztem Colet ki már minden bizonnyal kiválasztotta ételét.
-Legszivesebben téged...-kezdte mire olyan fejet vágtam mint akit folytogatnak és ezek mellé paprika vörös is lettem-De ha ettöl eltekintünk egy bolognai spagettit.-cuppantot a kezével olaszosan
-Nagyon kreatív-forgattam a szememet mire elmosolyodott amolyan jólnézekkiéstudommagamról mosolyal.
-Maradhatunk az elsönél.-mondta végül
-Én pizzát szeretnék.-tereltem a témát rá sem figyelve ami látszolag szorakoztatta öt.
-Rendben, bor?-kérdezte mire megráztam a fejemet.
-Mivel te sem ihatsz mert vezetsz ezért én sem szeretnék. Jó lesz a sprite.-mosolyogtam rá majd láttam arcain a meglepödést de ö is csak mosolygott.
Mikor a pincér felfogta mit szeretnénk elspurizott és mi ott maradtunk a kínos csendben.
-Suli után egyetemre mész?-kérdeztem a szemeit fürkészve mire egy lágyat bolintott és megszólalt:
-Igen jogász szakra.-mondta mire felcsillant a szemem.
-Csak nem ügyvéd lesz a nagy Cole?-változtattam át a hangomat hivatalossá mire ö csak megforgatta a szemét.
-És te?-érdeklödött
-Még van két évem ezt eldönteni de szerintem könyvelöi szakra szeretnék menni.-mondom egy kicsit átgondolva a fejemben a dolgokat.
-A könyvelök unalmasak.-mosolygott és rágyujtott.
-A cigi káros.-hesegettem el a füstöt mit rám fujt majd kis gondolkozás után felpattantam a helyemröl.
-Ugye nem csak azért hoztál a teraszra, hogy cigizhes?-csattantam fel mire neki az egekbe szökött a szemöldöke.
-De igen valoszinüleg csak ezért.-válaszolt cinikusan én pedig ujra lecsaptam a fenekemet a székre.
-Remek.-forgattam a szemem.- Szerinted lesz valami Kate és Zack között?-suroltam meg a homlokom.
-Miért? Találkozgatnak?-kérdezte teljesen nyugodt hangon ami bevallom kelemesen járta át testem.
-Igen Kate ma nállunk lesz.-mondtam neki leemelve a hangerömet.
-Zack nem rossz fiú.-mondta mire bolintottam-Szóval ne stresszeld ezen magadat itt vagyok én...na meg a kilátás is.-Mondta mire elnevettem magamat. Ezt a barmot.
Rengeteget beszélgettünk észre sem véve az idö mulását. Kihozták az ételünket mit nevetve elfogyasztottunk.
-Fizetek addig megvársz?-kérdezte
-Persze.-mosolyogtam rá majd feláltam az asztaltól és a korlátnak támaszkodtam ahonnan beláttam az egész várost és a tengert mit már csak a város fényei világitottak meg itt-ott. Elmélkedésemet egy kéz szakitotta meg mire azonnal fel néztem. A hátam mögött Cole állt a távolba merengve gesztenye barna haja kissé arcába hulott kék szemeit majdnem eltakarva. Egyik karja a derekamon pihent másikat lelógatta.
-Indulhatunk?-kérdezte levéve rollam kezét mire bolintottam. Gyorsan az órámra meredtem. Fél 10 volt. Jól eltelt az idö.
-Min gondolkodsz?-állt meg egy pillanatra és tekintetével az enyémet fürkészte.
-Semmin csak az idö mulásán.-mosolyogtam rá ö pedig vissza mosolygott.
Átkaroltam Colet hiszen már a Cole expressen ültem.
-Merre megyünk?-tette fel a költöi kérdést de mielött válaszolni tudtam volna már elindult és örültem száguldozott a két sávos utón.
-Örült!-sikitoztam
-Lazulj el Courtney!-mondta jól hallhatóan mire kinyitottam iriszeimet és lágyabban szoritottam szegény fiút.
Az autók között száguldoztunk és úgy éreztem magamat mintha egy filmben lennék. Azokban a jó fajta filmekben:)
30 perc száguldozás után letért a föutról és egy sötét mellékuton hajtott tovább.
-Most fogsz elrabolni?-kérdeztem röhögve
-Sosem tudhatod.-mondta hátra sem fordulva de éreztem, hogy biztonságban vagyok melette vagyis inkább a háta mögött.
-Hol vagyunk?-kérdeztem mikor megálltunk a semmi közepén.
-Gyere!-nyujtotta a kezét én pedig elfogadva leszálltam a motorról. Nem kelett sokat sétáljunk már is egy kerek tó tárult elém mi kissé meg volt világítva mintha tudta volna,hogy érkezünk. Csend volt csak néha egy-egy ciripelö tücsök hangja halatszodótt.
-Wow megleptél.-mondtam közelebb menve a vízhez és leültem a széllére.
-Látod nem is vagyok annyira rémes.-mondta és éreztem a hangjában azt, hogy mosolyog majd legugolt mellém.
-Talán.-mosolyogtam rá mire hirtelen elkezdett vetközni én pedig meghökkentem.-Mit csinálsz?-akadtam ki
-Uszok egyett.-mosolygott és kigombolta ingjét midön megcsodálhattam mind a 6 kockáját és szálkás testét.-Te jössz vagy csak a partról stírölsz?-kérdezte mire azonnal lehajtottam a fejemet és feláltam majd levetköztem csak a fehérnemüm volt rajtam.
-Na gyere.-fogta meg a kezem és magával rántott a jeges vízbe. Mind a ketten elfelejtettük, hogy tél van.
-Jézusommm!!!-sikitoztam és probáltam menekülni.
-Huh kicsit melegebre emlékeztem a nyárról.-állt fel benne én pedig megvetö pillantást löveltem felé.
-A nyárról mi?-fontam össze a karomat közben pedig dideregtem mint egy nem is tudom mi. Talán a jégkocka kifejezése talált most rám a leginkább.
-Bocsánat.-jött ki ö is a tónak a partjára és hideg testével átölelt. Egészen melegen érintett ez az egész mármint nem a teste az baromi hideg volt hanem a közelsége megmelegítette a szivemet.
-Baromi hideg vagy.-nyögtem ki egy kis idö után ö pedig kacagva eltolta magát töllem.
-És most hogyan tovább?-kérdeztem
-Haza viszlek nem akarom,hogy megfázz.-mondta
-Talán nem kelett volna bele rángass egy jéghideg tóba! Ha megakarok fázni az már rég sikerült!-fujtattam miközben felvettem a kabátomat-Vigyél haza!-kiáltottam rá de ö nem mozdult csak engem nézett.
-Tudod Courtney néha igazán hálásabb lehetnél.-lökte a képembe mire széttártam a karomat
-Mégis miért?-toporzékoltam
-Mert elhoztalak vacsorázni egy gyönyörü kilátással majd pedig ehez a gyönyörü tohóz ahol felnöttem, de te mindenben a roszat látod. Az étteremben is ideges lettél hiszen cigizni kezdtem. Abban az étteremben bent is lehetne cigizni de persze az én hibám ez is.-emelte fel kicsit a hangját de nem nagyon. Tehetetlenül álltam ott majd felültem a motorra.
-Vigyél haza kérlek.-mondtam neki mire felpattant rá és lassan elindult majd amikor kiértünk a föutra száguldozni kezdett ezért rá simultam majd egy kis gondolkodás után megszólaltam.
-Sajnálom, nagyon tetszett a vacsora és a tó is.-suttogtam és nem voltam benne biztos, hogy hallotta de jól esett kimondani ezeket a szavakat neki.
40 perc száguldozás után, sok dudáló kocsi után és sok feszültség után megérkeztünk a házunk elé ahol lepattantam.
-Jó éjszakát!-mondta nyugodtan a sisakját lesem véve fejéröl.
-Jó éjszakát!-mondtam én is de addigra már elhuzott én pedig nézhettem a füst nyomát.
Két hápci után konstatáltam, hogy megfáztam igy hát bementem a házba. Mindenhol sötét. Felmentem az emeletre ott is. Csak a báttyám szobájából szürödött ki kék fény de már nem akartam zavarni hiszen késö volt.
Mollyt magamhoz ölelve a pihe puha ágyamban végeztem és hagytam, hogy a gondolataim álomba merítsenek. Vajon érez valami irántam Cole? Egyáltalán ÉN érzek valamit iránta? Miért olyan bonyolult ez?
Ez ment mind addig a fejemben míg végül elnyomott az álom.