Ellenálhatatlanok

Mond, hogy akarod

Február elseje. Hihetetlen ahogyan az idő telik, amióta haza jöttünk Ausztriából minden gyorsabban halad a kelleténél, a napok, a percek, a másodpercek. Minden másodperc rövid egészen addig ameddig vele nem vagyok. A közelében megáll az idő és csak a lélegzetem szaporább már. Szeretek vele lenni azóta amióta haza jöttünk, segít nekem le lassítani az örökös körforgást és segít megpihenni. Amióta betöltöttem a 17. életévemet mindent másképpen látok, reggel a kellettnél többet beszélgetek Molly-val és még a munkába siető apát is elkapom néha néha. És, hogy mi változott január óta? Zack és Kate menthetetlenül szerelmesek amit nem félnek mindenki feje alá dörgölni, az meg más kérdés, hogy Kate konkrétan többet van nálunk mint a saját otthonában. Matteoról és Johnról eléggé keveset hallottam azaz inkább Johnról hiszen Matteo-val szoktunk sms-ni amikor éppen időnk akad. Cole pedig eléggé sokszor megtalálható volt a közelemben. Nem mintha lenne köztünk bármi is mert még nem igazán viselkedünk úgy mintha kapcsolatban lennénk inkább mint valami titkos szeretők. Bemutatott a családjának egyszer és megismerhettem a húgát akit irtózatosan imádok és a nővérét aki elkezdhetett megszeretni, de lehet ha csak be beszélem ezt magamnak. Én pedig sulizok és próbálok parancsolni az érzéseimnek mint minden tinédzser lány körülöttem.
Jelenleg most bontottam ki a megérkezett csomagomat Molly-val az oldalamon aki még izgatottabb volt mint én. Megérkezett a farsangi jelmezem ami nem más mint egy La casa de papel-es kosztüm, pirosban pompázva ahogyan azt kell és egy mű pisztollyal a zsebében. Cole-nak is megérkezett az ővé hiszen a mostani farsang páros témakörű ezért nem akartam beégni és rá vettem a mr.lányok kedvencét egy kosztüm party-ra. Jól állt rajtam, kissé rám feszült egy-két helyen de ez még inkább magabiztosnak tükrözött engem. Még reggel van és szombat, este 8-ra kell a suliban legyünk és addig még van időm.
A piros csíkos pizsamámban lekullogtam a konyhába ahol szembe találtam magam az emo páros éppen epret eszegetett.
-Jó reggelt!-köszönt Kate miközben tejszínhabot nyomott a szájába.
-Nektek is.-ásítottam egyet ami érdekesen hatott, hiszen már egy órája fent voltam éppen csak nem dugtam ki az orromat a szobámból.
-Hugi.-puszilt bele a hajamba Zack miközben oda nyomott a kezembe egy kávét amit boldogan fogadtam el.
-Cou, meg van a jelmezed?-pislogott nagyokat Kate amitől elmosolyodtam.
-Igen, ma jött meg a tiétek?
-Igeen, éppen most nemrég próbáltuk fel és nagyon nagyon szupi!-tapsikolt és adott egy puszit Zack állára aki éppen akkor ölelte meg hátulról.
-Gondolom meglepetés, hogy mik lesztek de van egy tippem.-kuncogtam mire kérdőn néztek felém várva, hogy folytassam-Dracula és Draculaura.-gondoltam a vámpírra és annak feleségére.
-Honnan tudtad?-csodálkozott Zack.
-Gondoltam, hogy nem a tehenész lány és a farmer lesztek.-kortyolgattam.
-Na és ti?-kérdezte Zack.
-La casa de papel.-kacsintottam rá bátyámra aki ennyiből megértette és bólintott.
Még egy kis időt beszélgettünk majd feljöttem a szobámba és megnyitottam az instagrammot.
Új üzenetem volt Cole-tól amit meg is nyitottam és elmosolyodtam.
Cole: Annyira jól nézek ki ebben a piros egyberuhában, hogy félhetsz nehogy a lányok ennél is jobban leteperjenek. :)
Én: Hidd el az én fenekemet is eléggé kiemeli, de aztán tényleg nehogy egyedül maradjak véletlenül. :))
Egyből jött a válasza:
Cole: Este fél 8-ra ott vagyok.
Lezártam volna a telefonomat amikor jött egy SMS-em amit megnyitottam. Matteo volt az.
Matteo: Ma farsangi házibuli bármikor jöhettek van elég hely. Cím:*******
Nem írtam már vissza hiszen anya bejött a szobámba és leült az ágyam mellé ezzel is beengedve Mollyt aki egyből rám malackodott.
-Szia kicsim.-köszönt-Ma van a farsang igaz? Már Kate beszélt nekem róla és mondta is, hogy te valami La casa de papel leszel amit nem teljesen értett ezért szeretném megtudni, hogy pontosabban miben is leszel.-mondta követelődzőn ezért megforgatva a szememet kikászálódtam a pihe puha ágyamból és kivettem a szekrényemből a kezeslábast majd meglóbáltam előtte amit talán nem kellett volna hiszen a pisztoly kiesett belőle.
-Jézusom! Courtney! Hogy képzeled!-sikítozott én pedig egy hupszi után elmagyaráztam neki a sorozatot és, hogy semmi szándékom megölni valakit egy műanyag pisztollyal.
-Nagyon csinos vagy benne kicsim!-tapsolt meg  amikor felpróbáltam-És azt mondod, hogy Cole is ilyesmiben lesz?-kérdezte én pedig hevesen bólogattam, hiszen a nyál is össze futott a számban amikor elképzeltem ebben a jelmezben.-Nagyon helyesek lesztek, mint mindig. Soha nem értem, hogy miért nem jösztök össze.-áradozott mire gyorsan megpróbáltam kituszkolni a szobámból.
-Mert még nem és kész!-sóhajtottam és gyorsan becsuktam az ajtómat. Mollyhoz sétáltam akit gyengéden megsimogattam.
-Hosszú napom lesz ma ugye?-kérdeztem tőle elfacsarodott képpel mire csak megnyalta arcomat.

19:00 megmostam a hajamat, már meg is szárítottam majd behullámosítottam. A sminkem is nagyjából kész, már csak a szemöldökömet kell megigazítsam. Egy pirosas feketés szemhély sminket készítettem ami tökéletesen passzolt a piros öltözékemhez.
Amikor teljesen elkészültem felvettem a maszkot ami a szetthez tartozott és hátra toltam, hogy ne fedje az arcomat majd vártam, hogy csengessenek.
-Zack!-állítottam meg bátyjám ki éppen készült elmenni Kate-ért aki idő közben haza ment. Fekete szemsminke volt és fogain egy mű fogsor tündökölt majd a vállait egy hatalmas palást borította.
-Jól nézel ki.-dicsért meg.
-Te is! Majd ott találkozunk.-pusziltam meg majd kiment az ajtón.
19:30. Csengettek. Egy utolsót simítok magamon majd kinyitom az ajtót. Előttem terem Cole. Gesztenye barna haja szemébe hullik, pimasz mosoly van az arcára ülve majd benyálazza ajkait amikor meglát. Nyelek egyet majd végig futtatóm testén tekintetemet. A kezeslábas tökéletesen kiemeli szálkás tökéletes testalkatát. Olyan mint egy félisten mint mindig. Sosem szokom ezt még meg.
-Courtney-szólított meg lágy mély hangján amitől a hideg végig futott a hátamon és a szemébe néztem.
-Cole.-húztam mosolyra ajkaimat majd elsétáltam előtte a motorjáig direkt kicsit neki menve. Felvettem a bukó sisakot és vártam, hogy jön-e. Nem is kellett neki több pár perc alatt már 120-al száguldoztunk a sulinkig. Sikítozva éltem meg az utat mint szinte mindig amikor motorozni vitt ebben az egy hónapban. Az iskolához érve pár irigy pillantást kaptunk de minket nem érdekelt, csak megkerestük Kate-éket.
-Sziasztok.-léptem oda hozzájuk az oldalamon a magas kísérőmmel.
-Iiii nagyon jól nézték kiii!-sikítozott Kate amit róluk is el lehetett mondani hiszen Kate egy fűzővel viselt egy fekete ruhát, a mű fogsor nála is helyén volt és a vörös sminkje is tökéletes volt. A 10 centi magas csizmájáról nem is beszélve, na meg a bátyjámmal az oldalán eléggé jól mutattak.
-Ti is nagyon!-dicsértem meg végül.
Bementünk a sportcsarnokba ahol a buli volt ami nagyon jól megvolt szervezve. Beérve megcsaptak minket a diszkó fények és a jó zene na meg a táncparketten a sok táncoló ember. Kate és Zack elment táncolni hiszen muszáj volt erre a zenére Kate szerint én pedig elmentem punccsért. Láttam a fiúk pillantásait és a lányokét is mikor elhaladtam mellettük, elégedett voltam.
Vissza értem Cole-hoz aki három lánnyal nevetgélt éppen ezért kissé idegesen lehúztam a pohár tartalmát ami nem mintha segített volna de oda mentem Cole-hoz és a lányok szeme láttára megragadtam és behúztam a tánc parkettre. Elkapta a ritmust és máris ő vezetett ,hátulról átkarolva a fülembe súgott.
-Mindig ilyen közel szeretnélek tudni.
-Mindig ilyen közel szeretnélek tudni.-ismételtem el amit mondott és hirtelen kiszabadultam szorításából majd felmentem a lelátóra és beültem pár osztálytársam közé amit értetlenkedve nézett végig.
-Kussoljatok.-mondtam nekik teljesen kedvesen a viszonyunkhoz kellően kérésemet amit hamar megértettek.
Nem kellett sok idő mire Cole-al újra közel kerültünk egymáshoz és most én súgtam az ő fülébe. 
-Matteo-éknál van egy házi buli menjünk el kérlek.
-Menjünk.-ragadta meg a csuklómat és kihúzott az épületből.Felültetett a motorjára és bele csókolt a nyakamba. Nem akartam, hogy megcsókoljon, nem akartam könnyen beadni a derekamat hiába tettem már meg többször is. Ő sem akart engem, csak túlságosan nagy volt a vonzódás közöttünk, hogy szinte alig bírtunk elmenni egymás mellett. Elmotoroztunk a címhez majd bementünk a házba.
-Courtney, Cole!-köszöntött egy ismerős hang szinte egyből.
-Matteo!-öleltem át és Cole-al is kezet rázott.
-Mamma mia! Senorita, Amigo!-csapta össze valaki a kezét a hátunk mögött és én már tudtam, hogy ez csak John lehet.
-John!-mosolyogtam rá.
-Érezzétek magatokat otthon, jó szorakozást!-mondta majd elrángatta mellőlünk barátját így ketten maradtunk a rengeteg ember között.
A konyhába mentem ahol egy nagy foci csapatba botlottam akiknek a csapat kapitánya humoros kedvében lehetett hiszen elkapta a karomat és párszor megpörgetett majd mintha egy kirakat bábú lennék felrakott a konyha asztalra az ellenkezésem ellenére.
-Engedj el! Azonnal!-sikitottam de ő csak kuncogott amikor is egy erős ütést szenvedett Cole-tól aki gyengéden levett az asztalról és átkarolt majd egy erős pillantást vetve a meglepődött emberekre kiment velem együtt onnan...

Sziasztok! Ez a rész hosszabb lett, zsúfoltabb nem fért bele amit szerettem volna ezért kicsit össze vissza van. Az időm viszont kevés az írásra de nagyon szeretem ezt csinálni és amikor van két szabad órám írok. Remélem ettől még élvezhető lett egy kicsit is.