Feldíszítettem az egész lakást és kitakarítottam, Kate addig koktélokat készített minden féle ízben, majd mikor végzett berakta őket szűkösen a hűtőbe. Lerogytunk a kanapéra és csak néztünk ki a fejünkből. A fiúk elmentek valamit venni azon kívül, hogy már minden megvolt. Csak a pénzt költik de addig örülők ameddig Cole távol van tőlem. A csendet végül én törtem meg.
-Tudtad, hogy jön Matteo nagyija?-érdeklődtem legjobb barátnőm felé ki fejjel lefelé le volt csúszva a kanapéról míg lábait felfelé nyújtogatta. Fekete haja súrolta a földet amit azelőtt porszívóztam fel és mostam tisztára.
-Igen, remélem nem olyan uncsi mint Matteo!-kuncogott lábujjait pásztázva.
-Hallod Kate!-ültem török ülésbe.
-Hm?
-Te tudod kik jönnek?
-Nem nagyon ismerem őket, Zacki sem ő öt embert hívott azok meg hívták a barátaikat és az ők barátaik hívták a barátaikat és ez így ment tovább.-mosolygott
-Remek és kik azok az ismerősök?
-Hát valami Bryce, Mark, Austin és Cristian az ötödiket elfelejtettem, valamilyen lány.-sötétült el a tekintete.
-Mark?-csodálkoztam el hirtelen mert beugrott egy ismerős arc. Csak nem a szomszéd Mark innen Ausztriából? Akit utoljára 4 évesen láttam? Nem dehogyis, ilyen nem létezik. Amúgy is a szomszéd az körülbelül két kilométerre van innen szóval ha ott is laktak már régen elköltöztek. Biztosan csak beképzelem.
-Igen azt mondta, hogy itt lakik a szomszédban!-gondolt vissza majd meglegyezte előttem kezeit, hogy megnézze-e még mindig életben vagyok-e.
-Az nem lehet.-röhögtem el magamat lányos zavaromban.
-Dehogynem!-kuncogott-Miért emlékszel rá?-ült fel.
-Igen!-mosolyogtam.
-Hihetetlen! Kitudja milyen jó pasi, ma rákell vesd magad!-bökött oldalba.
-Dehogyis, minek képzelsz te engem?-mordultam rá amit nem vett fel természetesen.
-Jó, én elmegyek aludni hulla vagyok!-mondta majd felállt és elment.
Én is fáradt voltam hiszen reggel óta csak takarítottam és már egy óra is elmúlt. Ha most lefekszek felkelek olyan öt-hat körül és akkor még lesz időm elkészülni.-gondolkodtam magamban majd lehajtottam fejemet a kanapéra és vártam míg a szemem lassan lecsukódik.-Hihetetlen, hogy valaki ennyit tud aludni!-hallottam egy hangot a fejem felett de még szívesen aludtam volna egy kicsit, a kandalló melege csak úgy átjárta a testemet.
-Kellj fel Csipkerózsika!-hallottam újra egy hangot erre pedig már morogni kezdtem arra utalva, hogy most hagyjon békén vagy pedig felkelek és megölöm.
-Úr isten behoztad a sarat!-hallottam meg megint egy sikítozó hangot amire azonnal felkaptam a fejemet és homályosan néztem el a hang irányába. Ha valaki besározza a padlót amin annyit dolgoztam valószínűleg felnyalatom vele. Vagy csak ballábbal keltem ma fel.
-Ki sározta össze?-szólaltam meg komás hangon.
-Senki, de így felkeltél.-mosolygott Cole én pedig a pokolba sem kívántam volna. Fáradtan megsúroltam a homlokomat.
-Courtney kelj fel fél hét van mindjárt itt a nagyi és már majdnem minden készen áll elkell készülj!-mondta Zack én pedig hirtelen össze rezzentem. Ennyit aludtam volna? Végtére is mint akit kilőttek úgy futottam fel az emeletre és engedtem meg a vizet, hogy majd seperc alatt hajat és testet moshassak.Egy arany színű mini ruhát vettem fel, amiben igen csak feltűnő voltam de hát kell az is lenni nem de? A hajamat begöndörítettem és feltettem egy füstösebb sminket. Majd végül a szettet egy magas sarkúval ajándékoztam meg. Nem is figyeltem az órát csak azt vettem észre, hogy lent nagy beszélgetés van ezért lefelé vettem az irányt. A nappaliban ült mindenki plusz még egy dagibb ember kit nem ismertem. A szemek rám szegeződtek és végig nézték ahogyan leballagok a lépcsőn. Egy pillanatra Cole-ra néztem ki nyomkodta a telefonját, ahha , hogy így állunk.
Mikor leértem észre vettem a dagibb alakot ki egy alacsony néni volt göndör fekete hajjal. Ráncok voltak az arcán de nem olyan sok. Hasonlított Matteo-ra ezért egyből tudtam kihez van szerencsém.
-Csókolom!-köszöntem illedelmesen majd leültem Kate mellé a nagyival szemben.
-Szia kedvesem!-mosolygott rám majd folytatott egy storyt-Akkor a Sirius olyant esett a lépcsőn, hogy azt hittem én halok szörnyet helyette. Haltam is csak a nevetéstől!-kacagott mire mindenki jó ízűen felnevetett.
-Courtney ő itt a nagymamám Francesca nagyi!-mutatta be Matteo a nagymamáját.
-Nagyon örvendek Courtney!-mosolyogtam.
-Francinak szólíts a Francesca öregít!-mondta majd össze csapta a kezeit.-Hol a pia? Hol a buli? Túl korán érkeztem?
-Még nem kezdődött el de nézze csak Franci néni milyen diszkó gömböt és Dj pultot vettünk!-invitálta Zack Francit én pedig majdnem lefordultam a székből.
-Ti vetettek egy dj pultot? Ki lesz a dj?-kérdeztem mire John boldogan kihúzta magát.
-Majd én!
Nem válaszoltam, csak rá hagytam az egészet. Ehez a társasághoz inni kell, és masszívan. Felálltam majd egy pezsgős pohárral tértem vissza aminek a tartalmát már félig megittam.8:45 a buli már hatvannal dübörgött mindenki táncolt. Én is a tömegben riszáltam John zenéire amik meglepetésemre igazán jók voltak. Láttam párszor Cole-t lányokkal és nagyon jól adta alájuk a lovat és idegesített. Az a gondolat, hogy szilveszterkor engem csókolgat most meg holmi idegenekkel nevetgél. Nem tudtam sokáig húzni az agymenetemet hiszen két idegen kéz csúszott a csípőmre. Hátra fordultam és egy idegennel találtam magamat szembe. Világos barna haj már szinte szinte szőke, barna szemek vékony testalkat. Magas volt és csak szemezett velem amíg én is vele.
-Szia!-ordította át a tömeget.
-Szia! Ismerlek?-kérdeztem szint úgy ordítva.
-Mark vagyok téged hogy hívnak?-válaszolt mire lefagytam. Mark? Az a Mark? Tuti az a Mark, mit kéne tennem? Ő már tuti nem ismer.
-Courtney!
-Courtney? De meg változtál!-válaszolt egy kis idő múlva mire elpirultam.
-Te is!
-Nem akarsz inni valamit kettesben?-kérdezte és a keze átvándorolt a csuklómra és azt megfogva elkezdett kifelé húzni a táncolok közül egyenesen a konyhába ahol aztán koccintottunk.
-Na és,mesélj sulizól?-érdeklődött.
-Igen, és te?
-Egyetem!-mosolygott majd lehúzta az italát. Már eléggé sokat ihatott ezt a leheletéből éreztem mi néha néha megcsapott.
-Az jó.-kortyoltam bele a poharamba amit végig nézett én pedig bele pirultam a helyzetbe.
-Kár hogy nem jöttél ide sokáig, szívesen láttalak volna még!-kacsintott. Le sem tudtam vakarni magamról egy fél órán keresztül flörtölt velem amit néha már nem preferáltam és segítségkérően tekintettem körbe de senki, mindenki bulizott és foglalkozott magával.
Már a halálomon voltam Markkal mikor elkezdett felém közelíteni a szájával én pedig lesokkoltam. Ekkor egy vastag kéz a derekamra simult és egy másik ugyan ilyen vastag kéz egy egyszerű mozdulattal ellökte előlem Markot ki értetlenül nézett fel ahogyan én is Cole-ra ki védelmezően nézett engem majd Markra szikrákat szórt.
-Uh bocsi Courtney nem említetted, hogy van valakid.-súrolta a tarkóját Mark.
-Nincsen senkim!-próbáltam kibújni Cole szorításából.
-Eltolnád végre a pofádat?-kérdezte udvariasan Cole Markot kinek nem kellett több elfutott a helyszínről. Megköszöntem volna az illetőnek, ha ez az illető nem Cole lett volna. Csuklómat megfogva behúzott egy szűkös szobába ami a raktár lehetett de nem voltam benne biztos. Sötét volt csak a Hold fényében láttam az arcát. A falnak tolt és amikor közelebb hajolt megcsapott a fűszeres férfi illata aminek minden nő neki vetkőzött volna.
-Cole, engedj ki.-mondtam minden erőmet össze szedve.
-Adod a szépet és csodálkozol, hogy mindenki téged akar?-hallottam ideges hangját amitől megremegett az egész testem. Csak nem ideges?
-Miről beszélsz? Te adod mindenkinek a szépet!
-Itt van szebb nő is mint te, de itt nincs helyesebb fiú mint én.-mondta érdes hangon és a szavai a szívembe nyilallottak.
-Ha lenne, akkor valószínűleg nem velem beszélgetnél.-böktem meg a mellkasát amit talán nem kellett volna hiszen a csipője neki dőlt az enyémnek és kezével az államat emelte fel, hogy a szemébe nézzek.
-Azt majd meglátjuk.-mosolyodott el majd kisétált az ajtón.
Össze kellett szednem magamat, nagyon nagy hatással volt rám a közelsége.Tekintélyt parancsolt. Kis idő múlva én is kiléptem az ajtón és a tömegbe mentem ahol éppenséggel Franci mama twerkelt vagy valami olyasmit csinált az asztalon a többiek pedig pénzt szórtak neki. Én is beálltam az ordítozásba és kacagásba de még mindig hatása alatt voltam a történteknek.
Sokat ittam már ahogyan mindenki, a buli még mindig nem hallt ki pedig már 1 óra is elmúlt. Kimentem volna levegőzni amikor is a lépcső irányába kaptam a fejemet. Egy vörös hajú lány mini szoknyával húzz fel a lépcsőn egy fiút kit igen csak homályosan láttam de amikor eléggé ki tisztult a látásom észre vettem. A rohadt Cole! Ő is észrevett és végig a szemembe nézve követte a lányt majd úgy csukta be a szoba ajtót, hogy egy elégedett mosolyt lövelt felém és vége. Eltörött a mécses. Ki rohantam a hidegbe és elkezdtem sírni. Valaki megölelt hirtelen és rám rakta a kabátját. Átáztattam a blúzzát de ez nem érdekelte csak csitítgatott és simogatta a hajamat. Mikor már kissé megnyugodtam lassan felnéztem az idegenre aki Matteo volt. Szánakozva nézett rám majd letörölte az utolsó könnycseppemet.
-Jaj Matteo, fogalmam sincsen miért sírok egyszerűen csak láttam őt mással és már nem bírom!-borultam ki újra. Egy 10 éves kislány megirigyelte volna a drámai kiakadásomat egy ilyen semmiségért. Hiszen még csak nem is járunk!
-Jaj Courtney drágám nyugodj meg! A pasik már csak ilyenek, gyere beszélgessünk.-mondta nyugodt hangon én pedig csendben bólintottam.
Matteo tanácsokat adott és megnyugtatott teljesen, látszott az, hogy törődik velem és ezért nagyon hálás voltam. Amikor már lefagyott mindenünk vissza mentünk az izzadt társaságba. Egy utolsót szorított a kezemen majd azt elengedve oda ment John-hoz. Beálltam Franci néni mellé aki jól megtáncoltatott.Sziasztok! Most egy ideig nem lesz folytatás, mert kikell tisztítanom a gondolataimat. Remélem mindenki megérti egy hét múlva próbálok vissza térni. <3
YOU ARE READING
Ellenálhatatlanok
RomanceCourtney... mindenkinek más jut eszébe amikor meghallja a nevem. A családomnak és a legjobb barátnőmnek maga a megtestesült szarkazmus. A kívülállóknak pedig egy kis virágszál. Mindaddig senki sem ismerte az igazi énemet ameddig egyik nap be nem top...