If I Fall In Love

2. Fejezet

Itt vagyunk október közepén.  Éppen az osztályfőnöki óra közben azon gondolkodom hogy, mennyire lehetek unalmas. Gondolat menetemet az osztályfőnök zavarta meg.
-Egyébként remélem mindenki értesült róla hogy holnap, pénteken nem lehet majd iskolába jönni. -persze hogy én voltam ez egyetlen aki értetlenül bámult- Ez az olnline oktatás kipróbálása lesz. Most csak gyakorlunk, nem tudjuk mi lehet majd a jövőben. Gyakorlat teszi a mestert!-ebben a pillanatban Zsizell oldalba bökött.

Nem mellesleg a hetekben össze barátkoztam Emesével és Zsizellel. Mesi egyébként tudja is hogy, bele estem Zsizellbe. Mesi noszogat hogy mondjam el Zsizellnek de, nekem nincs bátorságom. A legutóbbi kapcsolatom is mint kiderült egy nagy hazugság volt... És ez még mindig fájt.

Most pedig Zsizell másodjára megbökött én pedig felé fordultam. Mivel szűkek a padok az arcunk szinte össze ért. Ez engem mind ahányadszor is meglepett, ezért hátra hőköltem.
-Hé, nekem nem jó a gépem -suttogta- átmehetek hozzátok hogy meg legyen az anyag?
-P-persze, bármikor. Öhmm,-itt megköszörültem a torkom- akkor mikorra jössz?
-Mondjuk olyan hét fele ott leszek, okés?-nem tudom hogy lehet valaki ennyire elbűvölő de, ez a lány megőrjít.
-Okés.

Másnap hétkor a megbeszélt helyen találkoztunk. Október volt, és persze hideg is. Én egy bélelt bőr dzsekit vettem magamra arra a pár percre míg át kísérem hozzám. Mikor megláttam majdnem eldobtam az agyam.
-Hogy lehet ilyen felelőtlen?! Meg is fázhat!-A meglepetés szerű válasz ismét váratlan volt.
-Jó kislány vagyok, nem kell rám vigyázni.
- Zsizell? De hát..., micsoda?
-Így van, telepatikusan kommunikálsz velem. Állati, nem?
-N-nem... Vagyis, de! Vagy hát... Ez most akkor hogy, és miért van?
- Nem nagy kaland,.... vérfarkas vagy.- súgta immár a fülembe. Majd mellettem elhaladt.- Akkor, merre is laksz?- kérdezte mosolyogva.
Én pedig mutattam az utat.

Az utolsó óra angol volt. Ilyenkor én egyébként sem nagyon figyelek. Így is-úgy is megvan a négyesem írásban és az ötösöm kiejtésben.
Viszont ez az óra furcsa volt. Mint mikor egy szerelmes pár ül a moziban és a domináns fél átkarolja a másikat, aki hozzá préseli a vállát a domináns személy oldalához. Nos, Zsizellel pontosan így néztünk ki. És örömömre én voltam a dominánsabb. Titokban mindig is szerettem ha egy kapcsolatban én lehetek a dominánsabb. Egyszer csak, feltettem egy nagyon furcsa kérdést.
-Még szeptemberben amikor az erdőben voltam, találkoztam egy fekete farkassal. Majd valaki megszólalt a fejemben és mire körbe fordultam a farkas helyén Emese állt. Ő is vérfarkas?
-Igen-válaszolta teljes nyugodtsággal.
-Te is az vagy?
-Igen
-Oh, és hányan vagytok még a suliból?
-Rajtam, rajtad és Mesin kívül, négyen. Egy csaj és három srác.
-A városban van másik falka is?
-Nem látunk rá esélyt de, bármi lehetséges.

Ebben a pillanatban meghallottam hogy a mostoha apám az utcában jár. Össze pakoltunk és gyorsan telefonszámot cseréltünk hogy ha úgy van, akkor el tudjuk érni egymást. Majd Zsizell távozott a boka csizmájában, a harisnyájában, a szoknyájában, és a vékony  pulcsijában.
-Ugye tudod, hogy rohadt hideg van már?
-Ugye tudod ,hogy nem a meleg öltözet volt a lényeg?
-Meg fogsz fázni.
-Megéri.
Miközben Zsizell kiment a mostoha apám bejött.
-Milyen volt a napod?-kérdeztem az újonnan érkezőt.
-Fárasztó. A tietek?
-Tűrhető. Egyél valamit, anya és Gyöngy nem sokára haza ér.- Gyöngy a féltestvérem, most óvodás de már lassan iskolába megy. Hogy ez a törpe milyen gyorsan nő...
Gondolkodásomat egy üzenet zavarta meg. Zsizell írt.
-szia- írta
-szia!
-mizujs?
-te nem most mentél el?
- de, de gondoltam megnézem nem-e vágtál át a számmal.
-soha nem tennék ilyet.
-a biztonság az első!!!
-mondja az aki egy vékony pulcsiban járkál fel s alá a városban, októberben, mikor fúj még a szél is!!!!!
-jogos.😜😂😂
Ezzel nem is kezdtünk semmit. Ő úgy is biztos hogy elfoglalt. Én meg ki mentem az erdőbe. Kellett a gondolkodás.

Mikor oda értem már jól esett volna egy pohár víz. Szidtam is magam hogy, hülye voltam. Le ültem ugyan arra a kőre mint szeptemberben. És pihentem. Most nem telt sok időbe, a fekete farkas megint előttem volt.
-Emese, te vagy az?
-Szóval beszéltél Zsizellel. Helyes!
Ekkor a semmiből átváltozott. Egy fekete trikó volt rajta, egy fekete-fehér kockás ing kigombolva, egy farmer és egy bakancs. AZ ISTEN SZERELMÉRE MÁR!! Senki nem tud felöltözni az évszakhoz?!
Felálltam és rá mutattam a kőre hogy foglaljon helyet, ő úgy is biztos többet sétált ma nálam.
-Nem kell, ülj csak nyugodtan.-mondta.-Hély! Gyertek elő!- kiáltotta el magát, mint ha ő lenne a vezető. A váratlan kiáltást váratlan cselekvés követte. Hat farkas ugrott elő a bokrokból. Egy cseppet meg ijedtem mert ez akkor is túl erő, de a tőröm szerencsére mindig nálam van. A farkasok így néztek ki: