If I Fall In Love

6.Fejezet

-Szóval akkor mi lesz a külön óránkon?-kérdeztem teljes izgatottsággal.
-Törtélelem és viselkedés.
-Öhmm... Ezt nem értem.
- Ma arról fogsz tanulni hogy, alakult ki a vérfarkasok helyzete és hogy hogy viselkedj a rangokkal és ellenségekkel.- mondta azzal a határozottsággal mint amit a többieknél is használ.
-Oh...  Ez a tegnapi miatt van?
-Nem!...-vágta rá hirtelen majd elhallgatott.
-O-okéy.- ez után be mentünk a házba és ő elővett egy csomó könyvet.- Nincs erről egy dal?
-Hahaha-nevetett, mintha csak vicceltem volna. De mikor látta a komoly arcom akkor rá kérdezett.- Khm... Miért?
-Azért mert úgy ezerszer jobban meg tudnám jegyezni.
-Nincs sajna.
-Uhm, oké.-mondtam majd mosolyogtam egyet. Ő pedig leült a kanapé másik oldalára. Ki nyitott egy könyvet és el kezdte olvasni. Én közelebb ültem mert, régebben azt tanultam hogy, ha valamit olvasunk és hallunk is akkor, azt jobban megjegyezzük. Mesi pedig a mozdulatsorra össze rezzent és amennyire csak tudott a karfához közelebb csúsztatta magát.
-Mi az?-kérdeztem meglepődve.
-S-Semmi.-monda zavartan majd olvasta tovább- "A vérfarkasok mindig is léteztek. Az ok amiért ez a faj nem létezőnek tűnik az, hogy az emberek egy idő után fel lázadtak a vérfarkasok ellen mert nem bírták elviselni hogy erősebbek és hatalmasabbak. Így meg alakultak az első VADÁSZ csapatok az embereknél.
A vadászok azok akik már több mint egy évezrede vadásszák a vérfarkasokat. Egyetlen céljuk a faj kipusztítása és az emberek felsőbbségének ki mutatása.
Ezzel a lépésével az ember és a vérfarkas faj eltávolodott egymástól..."

Ez az olvasósdit tartott még két órán át. Amikor a telefonomra néztem akkor Emese válláról fel emeltem a fejem.
-NE,NE,NE,NE....El késtem! A picsábaaaaa....-mondtam kiabálva öltözés közben. Mesi csak ült és nézett.- Rohannom kell! Szia!- kiáltottam az ajtóból és fél percen belül otthon is voltam ahol már anyum várt a konyhában.

-Hol jártál!?- kiáltotta köszönés nélkül.
-M-Mesinél voltam és el néztem az időt.-mondtam a fejemet lehajtva.- Szörnyen sajnálom... Legközelebb...-de itt félbe szakított.
-Neeeemmmm. Nem lesz legközelebb. Ezt a fél évet kijárod és utána költözünk! Az a seggfej amúgy is már háromszor megcsalt. Itt lehet hagyni a kurváival. Gyöngy pedig velünk jön (Majdnem el is felejtettem a nevét.😅😂) mert nem lehet erre az emberre gyereket bízni. A K*RVA ÉLETBE!- ekkor vettem észre hogy mosogatott és egy kés el vágta az ujját. Ezek után rengeteget káromkodott addig amíg be nem kötötte az ujját.- Úgy látszik még a rohadt konyha kés is bosszant ma! Te meg igyekezz aludni!- mondta bezárólag.
-Oké.- mondtam röviden és fel is szaladtam.

A mai este sem tudtam sokat aludni. De az esetből tanulva legalább nem zavarom meg az alfám alvását többet. Azon gondolkodtam este hogy vajon anyám tényleg megint szó nélkül el visz minket, csak most Gyöngy-gyel?

Mert legutóbb mikor apát ott hagytuk akkor, még nagyon kicsi voltam. Anyám egy szó nélkül össze pakolt, mikor én még oviban voltam. Mikor haza értünk dél után akkor rám adott egy melegebb kabátot és vitt is a buszmegállóba a sok cuccal. Soha sem bocsájtom meg azt, hogy a tudatlanságom miatt, el vitt onnan ahol jól érezhettem volna magam.

Na de a múlt, az a múltban is kell hogy maradjon. Remélem, ezt ő is fel fogja. Azon kívül hogy majd csak januárban költözünk, már most rossz érzésem van. Így november végén meg pláne. Maximum két hónapom van hogy, elfeledtessem a dolgot. És anyámat nehéz megtörni. De, -"A remény hal meg utoljára"- ahogy a mondás is tartja. A másik oldalamra fordultam és ezeken gondolkodva merültem álomba. 

Másnap reggel késésben voltam  már mikor felkeltem. Anyám, persze minden nélkül itt hagyott megint. Sietve el indultam. De a suli kihaltnak ható folyosóin rá döbbentem hogy, az órák már elkezdődtek.
Álljon csak meg!- kiáltotta a matek tanárom.- Mit csinál maga itt? -oda vagyok azért hogy magázódnak. Olyan aranyos a dolog.
-Öhmm, Ki jöttem pisilni.- hazudtam gyorsan.
-Táskával?- kérdezte a nő, értetlenül és mégis arra gyanakodva hogy késtem.
- Nos, tudja a női problémámat, nem tudtam most diszkréten elrejteni. Így a film elkezdése után az ajtó mellett ülve ez egy jó ötletnek tűnt, de már annyira nem érzem annak.- mondtam egy kamu zavarba jövés közben.
- Oh, rendben.- mondta majd ott hagyott. El sem hiszem hogy ekkora baromságot is bevesz. Viszont tényleg meg jött és a harmadik napon tartok szóval óra előtt még be ugrottam a mellékhelységbe. Úúútálok nő lenni.

Az órára beérve mivel, a tanár megint be aludt a filmen, amit tuti minden osztállyal végig nézett, így észrevétlenül be tudtam ülni. Mivel csak Zsizell mellett volt hely így oda ültem le.