Egy palacsinta élete

Felelősség

Aznap amiután elmentek már nem jöttek vissza, de nem számított semmit mivel egész végig aludtam. Viszont reggel amikor felkeltem Kitty már ott volt, gondolom tisztazni szeretett volna pár dolgot a történtekkel kapcsolatban.

-Heyyo te csíra, látom már felkeltél.Remélem tudod hogy nem egészséges ennyit aludni?- mondta és közben az ágyára nézett- Az az én helyem, szóval taka van UwU

-Igen igen tudom, már indulok is-ahogy felkeltem már nem éreztem semmilyen fájdalmat.

-Mostmár sokkal jobb ugye?- kérdezte egy halvány mosollyal az arcán.

-Hát az nem kifejezés, ez mégis hogy lehetséges?- mit csináltak velem ameddig aludtam? Mindenesetre egy kész csoda volt hogy teljesen felépültem.

-Hát, csak egy újabb Kitty original keverék. Még nem mertem kipróbálni magunkon, szóval pont jól jött hogy lesérültél UwU-közben elő is vette a keveréket amiről beszélt, furcsa sötétzöld színe volt és sűrű állaga.-Nesze fogd meg, ajánlom hogy még három napig használd te gyökér.

Kinyítottam a fiolát hogy beleszagoljak, rossz döntés volt. Olyan gyomorforgató szaga volt, amit még a szemetes mélyén se éreztem. És ez teljesen elvonta a figyelmemet arról a tényről, hogy kisérleti nyúlként használt az új kutulmányához.

-Úristen Kitty ebbe meg mi van? Remélem nem tetted bele megint a "szívedet és lelkedet"-habár tényleg nagyon gusztustalan szaga volt, működött és csak ez számított.

-Ne gondolj magadról sokat, rád nem pazarolnám a testem legkisebb porcikáját se. Nem érsz annyit UwU

Auu ez azért fájt, habár nem biztos hogy komolyan gondolja de nála sose lehet tudni... Már ki is kászálódtam az ágyából hogy átadjam a helyet, elindultam az ajtó irányába de hirtelen utamat állta.

-Hova ilyen sietősen *-* , még pár dologról beszélnünk kell. Ülj le ott van egy szék- mutatott a közeli asztalhoz.

Sietve helyet is foglaltam mivel érdekelt hogy pontosan miről is szeretne beszélni.Csak vártam azt hogy kérdezzen, vagy elmondja amit akar.

-Figyelj kókuszfejű, vagy mostantól hívjalak Ahjusshinak? Na de ami fontosabb, mostantól sokkal felelősségteljesebb feladatokat fogunk rádbízni. Ezt már megbeszéltük Sushival amíg aludtál, úgy érezzük tegnap bizonyítottad azt hogy megbízhatunk benned. Hiába vagy egy gyökér, ennek ellenére megbízható vagy és ez jó.

Ezt most sértésnek kéne vennem vagy dícséretnek? Csak mert inkább leszólt mintsem megdícsért, de az is ott volt benne burkoltan hogy bíznak bennem. Pedig amit tegnap előtt tettem bárki utánam csinálta volna.

-Úgy szólíts ahogy szeretnél, mivel Sushi adta nekem azt a nevet szívesen használom. De neked maradhatok gyökér ha akarod-mondtam kínosan nevetve, olyan furcsa volt hogy ilyen fölösleges dolgot megemlít-És tényleg köszönöm a bizalmatokat, próbálok vele nem visszaélni. Pontosan milyen feladatokat szándékoztok mostantól rámbínzi?

Kitty felnevetett, biztosra veszem hogy szórakoztatónak találta amit az előbb mondtam neki és ez rosszul esett. Mi olyan vicceset mondtam?

-Azért ennyire ne legyél boldog, mostantól alapanyagokat fogsz gyűjteni. De csakis azért mert a tegnapi után úgy gondoljuk veszélyes nekünk menni. És mint megtapasztaltad, egy kókuszos palacsinta senkinek se kell, szóval nem kell aggódnod. QwQ-most az egyszer mintha szarkazmust véltem volna kihallani a hangjából.

-Hát azért ez is valami, Biankának nem engedtétek volna meg hogy összeszedje az alapanyagokat- ebbe az egybe remélem nem tud belekötni. Már akkor is gondolhatták hogy veszélyes annyira messze merészkedni a háztól.

-Ez igaz de csakis azért mert őt jobban féltettük mint téged.Na de gyere ismertetem veled az alapanyagok beszerzési módját UwU- és máris elindult hátra, gondoltam azt reméli hogy követni fogom szóval én is felpattantam és mentem utána.

Egy olyan ajtó felé vette az irányt amit még nem is láttam az itt tartózkodásom ideje alatt. Amikor kinyította az ajtót olyan ismerős illat csapta meg az orromat, pont olyan volt mint ha az erdőben lennénk és ahogy bementünk ez az illat még intenzívebbé vált. Kitty szépen lassan különböző növényeket kezdett kiteríteni az ott található asztalra, és én rögtön el is kezdtem szemlélni őket. Ez nagyon fontos szóval nem kerülheti el semmilyen apró részlet se a figyelmemet.

-Na figyelj alaposan mert ezt is csak egyszer mondom el. Ezt a sárga virágot mi csak Pitypangnak hívjuk, nagyon könnyen felismerhető szóval ezt nem is taglalnám. Azért ezt mással összetéveszteni elég nehéz lenne, talán még te se vagy rá képes.A következő a hibiszkusz, talán még ez is könnyen felismerhető csak figyelj mert több színben is megtalálható a környéken. De ettől független nem számít a színe, hozz mindent amit találsz ebből.Még ezeken kívül csak a menta van ami fontos, ez a legnehezebben felismerhető. Gyere ide szagold meg, talán a szaga alapján fogod felismerni a legkönyebben.

Úgy tettem ahogy mondta, és igaza volt. Olyan jellegzetes illata volt, egyszerűen üdítő más szavakkal nem tudnám leírni. Ilyenkor amikor magyarázott valamit esküszöm hogy olyan volt mint egy tanár. Habár van még mit tanulnia a kisugárzása megvan hozzá.

-Csak ennyi alapanyag van amire figyelnem kell? Eddig nem tűnik annyira nehéznek- próbáltam egyértelművé tenni azt hogy bízok abban hogy menni fog.

-Igen csak ennyi, de hidd el ez is sok lesz amikor ott leszel és keresed őket- mondta miközben a fejét csóválta- Biztos vagyok benne hogy később már nem leszel ennyire boldog azért mert rádbíztuk ezt a feladatot, a folyamatos félelem az állatoktól nem kellemes. Még az emberek lesznek a kisebb problémád hidd el.

Igaza volt, nem kéne így beszélnem arról a feladatról amit eddig ők végeztek el. Így csak egoistának fogok tűnni, aki úgy gondolja nem ér semmit sem amit csinálnak.

-Rendben igazad van, még nem tudom milyen is pontosan ez a feladat. Elhamarkodottan ítélkeztem bocsánat- remélem így hogy ezt tisztáztuk nem fog annyira haragudni rám az előző miatt- És mégegyszer köszönöm hogy megbíztok bennem.

-Nem kell megköszönni. Na de most indulj,  így is kimaradt az előző alapanyag gyűjtés eddig tisztázatlan okok miatt UwU .

-Rendben indulok is, próbálok annyit visszahozni amennyit csak lehet- meg is iramodtam az ajtó felé, a válaszát már megse vártam. Izgatott voltam, hiszen ez az első alkalom hogy én gyűjtöm az alapanyagot. Nem okozhatok csalódást nekik.