Nem csak színjáték... {Befejezett}

5.rész: Pont vele?

/Tom/

-Köszönöm...-leültem vele szemben, majd szinte egyszerre, kórusban ezt mondtuk:

-Sajnálom!-ezt követően pár másodpercig csend volt, majd mindketten elnevettük magunkat.

-Figyelj bocs, hogy úgy rád förmedtem!... Kicsit túllőttem a célon!-hajtotta le fejét a lány.

-Ugyan! Semmi baj! Jól tetted, hogy a barátnődet védted! És igazából én vagyok a hibás!: Túl félreérthetően viselkedtem! Mégegyszer sajnálom!

-Megbocsátok, Tom!....Na? Iszunk egy béke italt? Mondjuk egy pezsgőt?

-Jó ötlet! Igyunk!-tártam szét karjaim vigyorogva, majd a lány leszólított egy pincért:

-Elnézést, szeretnék kérni két pohárnyit a legjobb pezsgőjükből!

-Rendben, kisasszony! Máris hozom!...

/Kate/

Miután megittuk az italt, Árnyék jelezte, hogy kisvécére kell mennie.

-Ajajj...

-Mi az? Valami baj van?-érdeklődött Tom.

-Semmi... Szerinted van itt valahol kutya vécé?

-Hát... Ezt csak egy módon deríthetjük ki!-válaszolta, majd felállt és elment a mosdó felé. Pár perc múlva visszajött:

-Pechkünk van! Itt nem tartanak fenn ilyesmit!

-Ou.... Akkor irány a park!

-Oké!-kiosontunk az ajtón, majd el is mentünk a park bokrosabb részéhez, ahol Árnyék el tudta végezni a kisdolgát.

-És most? Mi legyen? Visszamenjünk?-kérdezte a férfi.

-Nem tudom... Nekem úgy tűnik, Emmának megy a fiúzás egyedül is!-biccentettem az étterem felé, ahol az üvegajtón keresztül be lehetett látni és így láttam, ahogy Emma jót nevetgél, a pasi pedig fogja a kezét.

-Igazad van!....Akkor küldetés teljesítve, nemigaz?

-De.... Így van!...

/Tom/

A lány háta mögött megláttam egy fotóst, aki épp felénk irányította a fényképezőgépét. Ahhjj, utálom amikor az utcán kapnak lencsevégre!!!

-Kate... Mennünk kell! Gyere!-megragadtam a csuklóját, majd futólépésben elindultam vele.

-Mégis miért? Hé, eressz már el!-behurcoltam egy sikátorba, ahol a szájára tettem kezemet:

-Figyelj, ha nem akarsz benne lenni velem a holnapi újságban, akkor itt kell maradnunk egy kicsit! Ne érts félre, muszáj ezt csinálnunk!

-Oké...-bólintott a lány, mire levettem kezemet a szájáról.

-És most? Meddig kell itt dekkolnunk?-kérdezte suttogva, karba tett kezekkel.

-Ezek az újságírók nem adják fel egyhamar! Szóval vagy elkommandózunk valahogy, vagy itt maradunk még úgy egy órát.

-Hát jó...

Egy órával később...

-Na? Tiszta a levegő?-kérdezte a lány, amikor kikukkantottam az utcára.