Emlékezz Rám |Draco Malfoy|

𝟙𝟛.|Draco

-Már csak ki kell derítenem, hogy milyen bájital lehet ez.

-Tessék?
Nem azt mondta neked Draco, hogy ez fájdalomcsillapító?

-Igen azt mondta Luna, de azt is mondtam, hogy úgy érzem hazudott nekem ezzel kapcsolatban.

-Szóval..?-nézett rám értetlenül.

-Szóval..
Alaposan ki fogom vizsgálni!

-Te tudod Hope mit teszel, de én most lepihenek, fárasztó napunk volt.
Jó éjt!-tette kezét a vállamra.

-Jó éjt Luna!

                         €

Másnap a reggelit kihagytam, kicsit kutakodtam a könyvtárban taláható könyvekben illetve bájitaltan könyveimben.
Illata kissé szúró és mondhatni kellemetlen, színe átlátszóbb de inkább már sárga.
Alapegységeire próbáltam bontani a főzetet, hogy összetevőiből rájöjjek mit is kaptam a fiútól.
Már a nagyító is előkerült amikor egy hang kizökkentett mély gondolkodásomból.

-Szia!-mosolygott rám.

-Szia Harry! Te mit keresel itt ilyen korán?

-Téged kerestelek. Miért nem jöttél reggelizni?

-Van egy kis tanulmányozni valóm-biccentettem az előttem lévő dolgok felé.

-Szeretnéd, hogy segítsek?

-Köszönöm Harry l, de megoldom egyedül is-villantottam felé egy elhalványult mosolyt.

-Tudom, hiszen profi vagy!

-Hé! Ne túlozz azért!-nevettem fel, mire Harry is kisebb kacagásba kezdett.

-Egyébként, arra gondoltunk Ronékkal, hogy ma összeülhetnénk este egy kicsit kikapcsolódni.

Nem szóltam semmit csak kérdő tekintettel néztem a fiú szemeibe.
Kikapcsolódni? Ilyenkor? Kiszabadultak a halálfalók, és ilyenkor akarnak pihenni?
Harry reakciómat látva leült mellém és felsóhajtott.

-Tudod.. Olyan nagy a feszültség mindenki között, arra gondoltunk feloldhatnánk a hangulatot.
Összeülni páran és játszani régi gyerekjátékokat vagy igazából bármit, csak kicsit feledkezzünk meg a kint zajló botrányokról.

-Rám számíthatsz Harry, mint mindig.

-Köszönöm Hope!
Amúgy mesélj, mire ez a nagy kutatás?!

Basszameg.
Nos igen, Lunán kívűl senki más nem tudja mi történik "Draco és köztem",
ha elmondanám Harrynek, ő nagyon kiakadna rám.

Nem tudom mi tévő legyek, el kell neki mondanom az igazat, hiszen a mi barátságunknál az első és a legfontosabb az őszinteség.

-Jó elmondom neked, csak kérlek ne akadj ki rám.!

-Kezdessz megrémíteni Hope.

Felsóhajtottam és elmeséltem Harrynek mindent. Korrepetáláson történtektől a tegnap előtti éjjelig.
Harrynek fokozatosan egyre jobban esett le az álla, majd mosolyra húzta ajkait.

-Ez csodálatos!

-Tessék?!-teljesen lesokkolódtam. Harry örül ennek?

-Umbrigde miatt, ez nagyon jó! Legalább kitudnál szedni dolgokat Dracóból.

Hogy mi?!
Biztos nem fogom kihasználni Dracót, hiszen ő sem használ ki engem információ szerzés okából.
Vagy tévednék?