Emlékezz Rám |Draco Malfoy|

𝟙𝟠.|Csalódás

"Belefáradt az ígéretekbe, és most csak egy szerelmet keres, amelyet egy siket láthat és vak lélek érezhet."

A vér is megfagyott bennem, amikor egy kezet éreztem derekamon. Lassan kinyitottam szemeimet.
A tükörbe pillantva megláttam Őt, ahogy mögém simul.

-Mit keresel itt Draco?

-Láttalak, ahogyan futsz.
Te is tudod, hogy nem tudunk távol lenni egymástól-szinte suttogta füleimbe

-Mi ez a nyálas szöveg?!-csaptam le kezét a derekamról, és eltavolodva fordultam meg mérgesen nézve a fiúra.

-Nézd..!
Van köztünk valami különös ez tény..
De ez nem jelenti azt, hogy meg fogok változni miattad!

-Persze, hogy nem!
Undok vagy, és önző! Ráadásul arrogáns, kötekedő és öntelt!
Mindig csak kihasználsz másokat Draco!
Téged mindig csak az érdekel amit te akarsz!
Úgy tettél mintha törődnél velem, de közben nem is érdekeltelek!
Ha így folytatod örökre egyedül fogsz maradni, és meg is érdemelnéd!

-Ha ilyennek gondolsz egyáltalán miért foglalkoztál velem?!

-Mert hittem benned! Hittem abban, hogy nem az vagy, mint amit mások gondolnak rólad!

-Na figyelj ide!-karomat elkapva húzott magához, szemei szikrákat szórtak.
-Amióta betetted ebben az évben a lábaidat a Roxfortba csak is veled foglalkoztam!
Gondoskodtam rólad, anélkül, hogy tudtál volna róla!

-Miről beszélsz?

-Nyomoztál a fiola után nem?!

-Én..

-Ne merészeld tagadni!
Mondd csak Mikaelson, mi volt az ami annyira lebomlott a főzetben,
hogy nem tudtad megállapítani?!-emelte fel a hangját.

-Nem tudom..-mondtam szinte suttogva.

-Farkasölőfű!

-Tessék?!

-Jól hallottad!

-Az...
Az nem lehet..

-Én ápoltalak már a kezdetek óta!

-Hazudsz!-szemeimbe könnyek gyűltek. Alsó ajkamba haraptam, visszafogva ezzel a sírást.

-Vérfarkas vagy!

-Nem! Nem vagyok az!

-Akkor mik voltak a havonta egyszeri éjszakai képkiesések?!

-Véletlenek...-suttogtam.

-Nincsenek véletlenek!

-Hagyj békén-suttogtam ismét és elrohantam.

"Vérfarkas lennék?
Az lehetetlen.
A három egyszerre?
Vámpír, vérfarkas, és boszorkány?
Nem, ez csak valami vicc.
Hazudik nekem állandóan!
Nem bízhatok benne! Többé nem!"

"És ha igaz? Apám?
Vajon ő tudott erről?"

Zaklatottan léptem be a szobám ajtaján, és a falnak dőlve kisírtam mindent.

"Nevetségesen naív vagy!
Ilyen hamar beleszeretni valakibe?!
Hogyan tévedhettem ekkorát?

Ő, a nagy Draco Malfoy megrontotta minden gyermekkori véleményemet a szerelemről."

                         ☆

-Ez megmagyaráz akkor mindent-gondolkodott hangosan Harry.
-Mondd Hope, hogy vagy?-nézett rám aggódva.