Sz. I. V. Á. S.

261 19 4
                                    


Piton lelke üres volt. Ezt tekintette egyik legnagyobb előnyének. Nincs olyan váratlan esemény, vagy személy, ami kibillenthetné őt az egyensúlyból, másodpercek alatt képes átlátni az előtte lévő szituációt és cselekedni.

Hányszor mentette ez meg az életét?

Hányszor mentette ez meg mások életét?

„Hazudott."

Minerva McGalagony szavai azóta a fülében csengtek. Legnagyobb szerencsétlenségére a nőnek ebben is igaza kellett, hogy legyen... Ez lehetett az egyetlen magyarázat arra, hogy hosszú percek óta némán bámulta az öntudatlan Abigail Moore fekvő alakját.

- Mi történt pontosan? - erőszakolta ki magából a kérdést a bájitalmester.

- A bárban voltunk. Azt mondta szomjas, és elment inni...

- Hogy hagyhattad magára?- csattant fel Perselus.

Túlságosan jól tudta, milyen ocsmány alakok vadásznak védtelennek tűnő lányokra a mugli szórakoztatóiparban.

- Ezt láttam helyesnek – morogta Sirius.

- Miért? - vonta fel a szemöldökét a férfi.

- Felkértem táncolni, és... Öhm... Egy ideje már furán viselkedünk egymás körül, és most végre úgy éreztem, sikerült túljutni ezen a... a...

- Black.

Piton szembefordult az igencsak zavart Sirius Blackkel. Az egykori tekergő lesütött szemekkel ácsorgott az ajtófélfának dőlve. Sehol az agresszív, seggfej viselkedés. Sokkal inkább összetörtnek tűnt.

- Hülyeséget csinálok – hebegte. - Mindig, amikor nincs a közelemben, tudom, hogy baromság. Azután meglátom, és elfelejtek gondolkodni...

- Majd tíz évvel fiatalabb nálad – rándult meg a professzor szája széle. - Legszívesebben kitekerném a nyakad... Jellemző, hogy elküldelek egy terápiára, és az egyetlen dolog, amire képes vagy, hogy magadba bolondíts egy fiatal lányt, miközben tele vagy kétségekkel, és folyamatosan önelemzést végzel... A kurva életbe, Black... Abigailnek...

- Biztonság kell – vágott közbe a férfi –, nyugalom. Valaki olyan, akinek képes megnyílni, és támogatja őt abban, hogy feldolgozza, ami történt vele. Valaki, aki gondoskodik róla... Én pedig alkalmatlan vagyok rá.

Sirius mindezt nyugodt, remegő hangon foglalta össze. Látszott, hogy valóban agyalhat rajta egy ideje. Akkor viszont Piton tévedett? Talán nem csak a nőcsábász bukkant fel az előtte álló csontvázból?

Azt nem tagadhatta, hogy Black valóban törődött Abivel. A vak is látta, hogy igencsak mély, és valószínűleg önmaga számára sem bevallott érzelmek nyomasztják. Talán ez vezetett ahhoz, hogy Perselus végül ne tegyen megjegyzést:

- Rendbe fog jönni.

Sirius kiengedett egy hangos sóhajt.

- De itt kell maradnom éjszakára. Ha felébred, valószínűleg rémesen érzi majd magát.

- Használd bármelyik szimpatikus szobát – intett a folyosó felé Sirius. - Bár jelenleg egyik sem vendégképes.

- Megoldom – biccentett Piton.

- Mi lesz Harryvel?

- Boldogul.

- Úgy értem, nem kellene... nem is tudom? Megmagyaráznom?

- Hogy nem keresed két hónapig, mert terápiára jársz, aztán berontasz hozzám az éjszaka közepén, és közlöd vele, hogy nem hozzá jöttél? - hunyorított rá Siriusra a bájitalmester. - De.

Hallottalak SuttogniWhere stories live. Discover now