Reggel az idegesítően hangos ébresztőmre keltem és ha ez nem volt elég, hogy felkeljek sikerült leesnem az ágyról. Miután vagy hatszáz szitkozódást elmondtam felkeltem a padlóról és átcsoszogtam a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam majd lementem anyához a konyhába.
- Jó reggel kicsim!- köszönt anya nagy mosollyal az arcán.
- Neked is anya!- öleltem meg.- Liam?- kérdeztem mert általában ő ilyenkor már mindig fent van.
- Nappali!- jött a válasz tőle. Igy megindultam az említett helyiség felé majd meg is találtam egy kanapén elterülő Liamet.
- Jó reggelt öcsi!- köszönt ő is mosolyogva.
- Neked is Li!- csaptam meg a hátát mire fájdalmasan felnyögött.
- Ezért még kapsz!- fenyegetett meg. Én csak vállat vonva hagytam ott őt és mentem vissza anyához, hogy elvegyem tőle az az napra csomagolt kajámat. Miután ez megvolt elindultam, hogy felvegyem a cipőm aztán induljak az iskolába, mintha annyira szeretnék bejárni oda. De jó testvér hívén megvártam a kanapén fetrengő fiút majd együtt indultunk el mint minden reggel.
*****
Beérve egyből a termünket vettük célba. Lydia még nem volt bent, vagy pedig Niall-el van, ez kép opció létezik, köztes nincs.
- Megkeressük azt a szerencse csomagot?- kérdeztem letéve a táskámat - jó inkább dobva-Liamtől. Egyből leesett neki kiről beszélek.
- Persze! Bár van egy olyan érzésem, hogy Niall-el van valahol.- rázta a fejét mosolyogva.
- Hát ebben egyetértünk!- mondtam majd megindultam az ajtó felé mire testvérem is követett engem. Utunk egyből a szőke fiú terme felé vezetett, viszont ott csak Zaynt találtuk aminek Liam nagyon örült. Mint akik legalább egy hónapja nem látták egymást úgy kezdték ölelgetni egymást. Tényleg irtó aranyosak együtt és nagyon örülök annak, hogy boldogok de néha annyira féltékeny vagyok rájuk. Én is szeretnék vége valakit magam mellé akihez bármikor hozzá bújhatok és megölelhetem. És csak tudjátok azt csinálni mint minden normális pár szokta. De nekem ez nem adatott meg, mindig is béna voltam ilyen téren. Főleg most, hogy azt se tudom melyik nem vonz. De egyszer csak lesz majd valaki aki megfog ha meg nem akkor majd 10 macskával fogok élni. Várjunk az mondjuk a lányok szokták, és én amúgy is kutya párti vagyok na mindegy, akkor majd kutyákkal.
- Louis!!- gondolkozásomból Liam hangja rántott ki.
- Igen?- ráztam meg a fejem zavartan.
- Itt vagy?- kérdezte.
- Igen csak kicsit elkalandoztam. De miről van szó?
- Új osztálytársunk lesz.- felelte Zayn nagy sóhajjal.
- Um és ez miért is olyan nagy gond?- kérdeztem vissza mert nem igazán értettem ezzel mi olyan nagy baj.
- Elvileg nem valami jó gyerek.- válaszolt Z.
- Ezt, hogy érted?- puhatolóztam tovább.
- Elég sok probléma volt vele és elég erőszakos típus. Elvileg leszúrta az egyik osztálytársát mert nem akarta oda adni neki a leckéjét!- mondta teljesen komolyan. Viszont nálam az utolsó mondat kiverte a biztosítékot, és ezt szerintem ők is láttak rajtam.
- Csak szivatlak!- nevette el magát Z, Liam-el együtt.
- Nagyon viccesek vagyok tényleg!- forgattam szemet.- Na de most akkor mi van vele?- most már tényleg semmit nem értettem.
- Nem tudom, igazából nem tudok róla semmi csak annyit, hogy fiú valami Henry vagy Harry a neve nem tudom. De az igaz viszont, hogy nem valami társasági ember és jobb ha nem idegesíted fel.- mondta most már az igazat.
- Aha, és mikor jön?- kérdeztem.
- Nagyon érdekel ez téged.- rázta a fejét mosolyogva.- De elvileg holnap.- felelte mire én bólintottam. Már most fura nekem ez az egész. Év közbe nem nagyon szoktak jönni új gyerekek.
- Na de igazából nem miattad jöttünk ide!- szólalt meg pár perc csend után Li.
- Héé! Mi az, hogy nem miattam? Ezért még kapsz James Payne!- mondta felháborodva Zayn, de azért ott volt az a levakarhatatlan vigyor a száján.
- Nem félek tőled Z! Igazából Lydiát keressük, nem láttad ma? Vagy Niallt?- kérdezte Liam.
- Nem egyiküket sem láttam és furcsáltam is mert Niall mindig itt van már amikor én beérek.
- Hm értem azért köszi Zayn!- mosolyogtam rá.- Jössz vagy maradsz?- néztem Liamre. Aki egy pillanatra rám majd barátjára nézett.
- Maradok!- mondta kicsit félve a reakciómtól. Imádom, mindig ezt csinálja amikor arról van szó, hogy egyedül hagy. Bár néha már sok nekem, hogy ilyen szinten figyel rám, de még is megnyugtat a tudat, hogy fontos vagyok neki.
- Oké! Akkor majd órán találkozunk!- öleltem meg, Zayn-el meg lepacsiztam. Kislisszoltam a teremből ahová már jócskán szállingóztak be a gyerekek, majd elindultam a termünk felé.
*****
Visszaérve a termünkbe egy barna hajú buksit találtam a telefonjába merülve, a helyemen ülve. Egy perc se kellett, hogy leessen ki is az. Oda mentem hozzá majd megöleltem. Megrezzen ahogy megérzett nyilván nem tudhatta, hogy én vagyok az. De amint realizált, hogy én vagyok visszaölelt.
- Lou!! Szia!- mosolyodott el amikor elengedtem.
- Neked is! Niallt hol hagytad?- kérdeztem egyből furcsáltam, hogy nincs itt.
- Beteg szegénykém, valószínűleg nem jön a héten.- konyult le az ajka.
- Ohh hát akkor jobbulást neki!- ültem le mellé.
- Átadom!- fordult felém.- És te Liam-et hol hagytad?- kérdezte.
- Zayn-él.- mondtam.
- Mindent értek!- kuncogott. Majd előszedte az első órára a könyveit, töri, akkor aludthatok még.
*****
Mint minden nap a mai is unalmas volt. Délután Lydia-val elmentünk Niall-hőz és szegény tényleg szarul néz ki. Nem is maradhattunk sokáig mert pihennie kell így ott kellett hagynunk. Mivel mind ketten fáradtak voltunk már így inkább hazamentünk. Még sétáltam haza azon gondolkoztam vajon milyen lehet az a fiú akiről Zayn mesélt. Bár amiket mondott az alapján nem szeretném megismerni de most nem ilyen vagy mégis? Ki kell derítenem! Holnap együtt lesz tesink majd ott megpróbálok beszélni vele, ami lehet nem jó ötlet de nagyon érdekel ez a fiú.
Hii guys!
Itt is lenne az első rész. Tudom lehetett volna hosszabb is de eskü a következő részek hosszabbak lesznek!
Lost of love!💜
Lily xx
YOU ARE READING
Perfect Now (Larry Stylinson)
FanfictionLouis Tomlinson aki senki másba nem bízik meg csak egyetlen féltestvérében Liam-ben és legjobb barátjában Lydia-ban. A fiú alapjáratban visszahúzódó személyiség az új emberekkel, de aki ismeri őt tudja, hogy pontosan ennek az ellentéte. Louis mindig...