Perfect Now (Larry Stylinson)

Piros ajkak

Teljesen lefagytam. Azt sem tudtam hirtelen, hogy mi történt viszont mikor tudatosult bennem, hogy Harry megcsókolt elhúzódtam és lehajtottam a fejem. Hogy miért? Megijedtem. Életemben nem csókoltam meg még fiút és ráadásul pontosan tudtam, hogy Harrynek van barátnője. Nem akarom elrontani a kapcsolatuk csak mert nekem tetszik Harry. Viszont ez az ő felélről biztos, hogy nem igy van és abban is biztos vagyok, hogy ez a csók is csak véletlen volt bár ha nem akkor az már egy érdekes dolog.

- Sajnálom én nem akartam...- mondta szomorúan majd elindult kifele, és bennem ekkor jött elő egy olyan érzés amit még sosem éreztem. Olyan érzés volt, hogy ha én most hagyom Harryt elmenni elmulasztok egy esélyt. Igy nem érdekelve, hogy mi lesz a következménye utána nyúltam és visszahúztam magamhoz majd egymásnak érintettem az ajkainkat. Harry a kezét egyből a derekamra simította még én a sajátomat a nyakába akasztottam. Beletúrtam a hajába majd muszáj volt, hogy elmosolyodjak, erre Harry elhúzódott majd egymásnak döntötte a homlokunk.

- Örülök, hogy ezt végre megtettük!- mondta elmosolyodva.

- Őszintén és is!- mondtam én is mosolyogva majd átöleltem őt. Nem tudom meddig állhatunk ott ölelkezve de nem is nagyon érdekelt. El sem tudtam hinni, hogy ez megtörtént. Tényleg csókolóztunk Harryvel wow. Viszont mikor eszembe jutott, hogy van barátnője egy kicsit elszomorodtam. Harry mintha a gondolataimba olvasna kezdett el magyarázkodni.

- Egyébként a kérdésedre a válasz. Sosem utáltalak sőt mióta megláttalak tetszel csak egy emberen kívül senki sem tudja az igazságot.- mondta sóhajtva.

- És nekem elmondod?- kérdeztem kicsit elhúzódva.

- Persze!- mosolyodott el.- De üljünk le mert ez egy kicsit hosszú lesz.- mondta majd tettem is amit mondott leültem a konyhaszékre ő pedig a mellettem lévőre.

- Akkor kezdjük is az elején. Meleg vagyok de szerintem ez már tudatosult benned.- mondta kuncogva én csak mosolyogva bólogattam. -Senki sem tudja ezt rólam csak Scott a legjobb barátom. Őt már kiskorom óta ismerem, mindig mellettem volt bármiről volt szó ezért is bíztam meg benne a legjobban, hogy eltudjam neki mondani, hogy meleg vagyok ő pedig úgy reagált erre ahogy sosem gondoltam volna. Szó szerint majdnem a nyakamba ugrott amikor megtudta annyira örült neki. Később elmondta, hogy mindig is szeretett volna egy meleg barátot. Na és igen nála könnyű volt ez a dolog mert tudtam, hogy amúgy is elfogadna. De ezt a szüleimről nem lehet elmondani. Vagyis inkább apámról. Anya még talán el is fogadna de apa el is mondta egyszer ha megtudja rólam, hogy meleg vagyok kidob és többet nem számitok a fiának.- a mondat végére elcsuklott a hangja. Megfogtam a kezét majd megszorítottam azt.

- Hé nyugi semmi baj!- mondtam egy apró mosoly kíséretében.

- Oké!- mondta elmosolyodva.- Ami Alicet illeti sosem szerettem őt szerelemből csak mint barátot de, hogy ne legyen feltűnő a szüleimnek, hogy nincs barátnőm mert a másik sulimban szinte mindenkinek volt igy én is összejöttem egy lánnyal akit sosem szerettem és ami legrosszabb ebben az az hogy ő erről ő nem tud. Lassan fél éve vagyunk együtt és még csak sejteni sem sejt semmit. Eddig azt hittem, hogy ez egy tök jó megoldás és már tényleg kezdtem azt érezni, hogy szeretem őt. De aztán jöttél te és mindent felforgattál.- kuncogott mire csak ráztam a fejem. Még mindig nem akartam elhinni, hogy Harrynek tényleg tetszem.

- Tudod igazából te is felforgattad az elétem. Mielőtt ide költöztetek azt hittem heteró vagyok igaz kicsit már sejtettem, hogy ez nem igazán igaz de aztán jöttél te és minden tudatosult bennem. Amikor előszőr megláttalak egy olyan érzés fogott el amit még sosem éreztem. Később aztán rá jöttem, hogy nem tudok rád csak barátként tekinteni de nem mertem elmondani mert féltem, hogy mit reagálnál rá. Ráadásul az sem könnyitette meg a helyzetem ahogy viselkedtél velem.- böktem meg a mellkasát mire elnevette magát.

- Igen azért bocsi. Nem direkt volt egyszerűen csak túl sok volt arra a napra minden és ez elég rosszul jött ki rajtam. Nem akartalak megbántani. Olyan szarul éreztem magam utánna bocsánatot akartam kérni de nem mertem odamenni hozzád azt hittem meg sem hallgatnál, ráadásul állandóan vagy Liammel vagy Niall barátnőjével voltál.- magyarázta.

- Lydia, Lydiának hívják. Egyébként ő olyan nekem mint neked Scott. Kiskorunk óta ismerjük egymást, mindig ott voltunk egymásnak és mára már olyan nekem mintha a testvérem lenne.- mondtam majd felálltam és a szekrényhez sétáltam kivettem két poharat majd mindkettőbe töltöttem vizet. Visszamentem az asztalhoz majd letettem a poharakat.

- Köszönöm!- simitotta meg Harry a kezem.

- Szóval akkor most mi is van köztünk?- kérdeztem leülve.

- Én szeretném, hogy több legyen mint barátság és úgy érzem ez kölcsönös.- bólintottam.- Alice miatt pedig ne aggódj napok oda ignorálom és azt tervezem, hogy szakítok vele tehát utánna már csak az apámmal lesz gond.- húzta el a száját. A térdére simítottam a kezem.

- Együtt megoldjuk Hazza.- mondtam megcsókolva. Hihetetlen boldog voltam, hogy végre eljutottunk idáig és hogy ezek szerint már együtt vagyunk.

- Hazza? Tetszik ez a te szádból!- mondta elhúzódva. - Boldog vagy?- kérdezte hirtelen mire elmosolyodtam.

- Sosem voltam még ilyen boldog végre azzal lehetek akit szeretek.- mondtam majd pár másodperc múlva leesett mit mondtam. Aggódva néztem Harryre lehet, hogy ez még túl korai volt akkor is ha nem azt a szót mondtam ki.

- Nyugi Lou. Én is szeretlek!- mondta kuncogva ahogy látta a zavarom. Éreztem a tipikus pillangokat a hasamban és tudtam, hogy boldogabb már nem is lehetnék. És azt hiszem lesz mit mesélnem holnap Lydiának mert ha ezt nem mondom el neki akkor tuti kicsinál ha megtudja, hogy nem neki mondtam el előszőr.

- Viszont azt el kell mondanom, hogy az én anyukám sem tudja, hogy meleg vagyok szóval még ez is hátra van.- mondtam.

- Ezzel szerintem nem lesz gondunk.- mondta Harry a hátam mögé nézve mire megfordultam és megláttam anyát az ajtófélfának dölve.

- Jézusom te mióta vagy itt?- kérdeztem lesokkolva.

- Hát nem is tudom kb úgy egy két perce?- mondta mire vissza fordultam Harryhez.

- Te tudtad ugye?- kérdeztem mire Harry csak mosolyogva bólogatott.

- Hát anya..- kezdtem el de anya közbeszólt.

- Nem kell mondanod semmit már régóta sejtettem.- mondta anya mosolyogva. Nagyon jól esett, hogy így támogat. - Harry, remélem te pedig vigyázni fogsz a fiamra és boldogok lesztek együtt. És ne aggódj a szüleid miatt akár mi van én itt vagyok és Lou is.- mondta mire egyetértve bólogattam.

- Köszönöm!- nézett ránk hálásan Harry.

- Most pedig sipirc enni aztán pedig fürdeni és aludni mert holnap még suli!- mondta anya nevete.

- Rendben!- kuncogtam majd felálltam és adtam anyának egy puszit az arcára.

Megvacsoráztunk mind ketten Harry-vel mert kiderült, hogy ő sem evett aztán külön külön elmentünk fürdeni és végül a szobámban kötöttünk ki. Nem bírtuk ki, hogy ne aludjunk együtt.

- Jó éjt Lou!- húzott közelett magához Harry majd egy puszit nyomott a hajamba.

- Neked is Hazza!- mondta majd még közelebb húzódtam hozzá és nem sokkal később el is aludtam.

Hii guys!
Bevallom, hogy ezt tegnap akartam kirakni viszont eléggé rosszul lettem mert tegnap kaptam meg az első oltást és hát egy kicsit rosszul jött ki ez rajtam. Anyway lehet, hogy túl korán össze hoztam őket de nem tudtam várni már😂 De hát lesznek még itt gondok.
Vigyázzatok magatokra!
Lots of love!💜
Lily xx