Perfect Now (Larry Stylinson)

Meglepetés

Lefagyva néztem a zöld szempárba és a tulajdonosuk is ellégé meglepve nézett rám. Nem tudtam elképzelni mit keres itt nálunk, a házunkban az az ember aki valószínűleg ki nem állhat. Harry keze a derekamon volt amitől akaratlanul is de elpirultam de inkább ettől az egész szituációtól mert akárhogy nézzük elég közel voltunk egymáshoz. Magamhoz térve húzódtam el tőle és hajtottam le a fejem.

- Bocsi...- mondtam hallkan a pulcsim ujját piszkálva.

- Semmi baj!- mondta mire felnéztem rá. Mosolygott és látszódtak a gödröcskéi ami nagyon aranyos volt.

- Minden oké?- érkezett meg anya is aki üt közben úgy tűnik befogadott még egy gyereket vagy nem tudom mit keres itt Harry. Bár remélem, hogy nincs igazam. Bólogattam anya kérdésére majd egy kicsit Harry felé döntve a fejem próbáltam anyától némán megkérdezni, hogy ő miért van itt.

- Áh el is felejtettem szólni, hogy ma jön át Harry. Bár szerintem már meséltem nektek róla.- összenéztünk Liamel és szerintem mind ketten ugyan arra gondoltunk, anya semmit nem mondott nekünk róla és arról, hogy ismerné.

- Nem anya egy szót sem mondtál róla.- magyarázta Liam.

- Hát akkor most itt az alkalom, hogy megismerjétek az új munkatársam gyerekét. Harry ők itt a fiaim Liam és Louis.- mutatott be minket neki. Új munkatárs? Mikor mondott anya olyan, hogy új munkatársa lesz ráadásul Harry a gyereke.

- Mikor akartad egyébként közölni, hogy új munkatársad lesz?- mivel anya egy utazási cégnél dolgozik ahol nagyon ritkán vesznek fel új embereket így fura nekem, hogy nem mondta eddig.

- El akartam mondani de valahogy mindig elmaradt.- tűrte be a haját a füle mögé.

- Rendben oké de én még mindig nem értem miért nem szóltál, hogy Harry jön?- kérdeztem anyára nézve.

- Hát tudod minden olyan gyorsan történt és...és egyáltalán miért baj, hogy itt van?- kezdte el terelni a témát és már akkor tudtam, hogy ebből nem jövök ki jól.

- Nem anya nem erről van szó, csak fura, hogy szó nélkül csak úgy meghívsz valakit.- magyaráztam.

- Hát ha már itt tartunk lenne itt még valami.- nézett ránk félve anya amitől őszintén megijedtem.

- Igeeeen?!- húzta el az a betűt Liam. Anya Harryre nézett aztán ránk.

- Szóval, hogy Harry szülei elutaztak pár napra és hát megkértek, hogy addig had maradhasson nálunk mert nem szeretnék ha egyedül lenne. Tehát négy napig velünk lesz.- szerintem a szám tuti a padlót súrolta. Egyszerűen nem tudtam elhinni amit anya mondott. Harry velünk lesz négy napig? Jó oké ez biztos nem lehet igaz nem tuti, hogy csak viccelődik.

- Tessék? Most ugye csak viccelsz?- akadtam ki ami lehet kicsit sértőre sikeredett de nem leszek egy olyan emberrel egy házban aki utál engem. Nem szeretnék veszekedni minden nap vele.

- Louis! Hogy lehetsz ilyen?- korholt le anya én meg csak tehetetlenül néztem rá.

- Louis biztos nem úgy értette és semmi baj megértem miért reagált így.- mondta Harry most előszőr megszólalva mióta itthon vagyunk. Meglepődtem, hogy ilyen kedves volt.

- Rendben, ezt már rátok hagyom. Fiúk, Harry a ti szobáitok mellett lévő vendégszobában fog aludni remélem nincs semmi gond ezzel.- nézett ránk mire mi bólogatni kezdtünk.- Örülök! És most sipirc fürdeni aztán enni valamit!- mosolyogva mégis komolyan mondta anya. Bólintottam majd elindultam a konyhába inni mielőtt felmentem volna a fürdőbe.

-Harry Styles-

Kicsit rosszul esett ahogy Louis reagált arra, hogy itt leszek de mondjuk nem tudom hibáztatni. Tudom, hogy azt hiszi, hogy utálom pedig ez egyáltalán nem is van. Igazából nagyon is kedvelem őt csak első találkozásnál sikerült igazán szarul elkönyvelnem magam nála és ebből kifolyólag azt gondolja, hogy én utálom őt. Elmondanám neki, hogy ez nem így van de valószínűleg nagyon rosszul jönnék ki a végén belőle. Maradok inkább annál, hogy Niall-ön keresztül tudok meg róla dolgokat. Egyébként ha már itt tartunk nem csak nekik volt fura ez az egész hanem nekem is. Nem is tudtam, hogy ők testvérek azt láttam, hogy szinte mindig együtt vannak de nem gondoltam volna, hogy testvérek. Már abból kiindulva, hogy egyáltalán nem hasonlítanak egymásra és még ha jól tudom a vezetéknevük sem ugyan az. Fura, de majd megkérdezem Jayt ez, hogy lehet.

Miután a fiúk felmentek én elindultam a konyhába ahová eredetileg is indultam. Jay-t is ott találtam.

- Harry! Jézusom tényleg bocsánat az előbbiért lehet tényleg szólnom kellett volna nekik.- kezdett el egyből magyarázkodni.

- Nem semmi baj valószínűleg én is így reagáltam volna.

- Akkor biztos nem lesz baj?- kérdezte aggódva, elmosolyodtam. Jay egy nagyon kedves nő és tényleg minden miatt tud aggódni még egy kis semmiség miatt is.

- Nyugi nem lesz!- bólintottam határozottan. Jay nagyon sóhajtott majd leült a székre.

- Tudod csak nem szeretném ha veszekednétek vagy bármi.- magyarázta.

- Biztos lehetsz benne, hogy nem fogunk.- mondtam.

- Rendben!- mosolyodott el.- Na de menj te is pihenni Harry rád fér szerintem.

- Igen szerintem is.- válaszoltam majd Jayt megölelve indultam el a szobám felé. Ami Louis szobája mellett van. Meg kéne vele beszélnem ezt a dolgot. Mármint nem szeretném ha haragban lennénk főleg, hogy most pár napig együtt élünk, csak nem tudom, hogy mondhatnám el neki. Olyan hülyén jönnék ki vagy elmondanék olyan dolgot is amit nem biztos, hogy tudnia kéne. Mint például az hogy tetszik nekem, ezt nem biztos, hogy jó ötlet lenni elmondani neki. Nem tudom mit kéne tennem.

Leültem az ágyra majd elővettem a telefonom. Volt egy nem fogadott hívásom Alicetől. Szegényt a napokban ellégé ignoráltam szóval most tuti, hogy mérges és csalódott. Vissza kéne hívnom de nincs kedvem vele beszélni. Végül csak írtam neki egy üzenetet majd arrébb is dobtam a telefonom.

Miután mind két fiú végzett a fürdéssel és elmentek enni addig én is lezuhanyoztam meg fogat mostam. Majd bedőltem az ágyba és el is aludtam. Holnap hosszú napnak nézünk elébe.