A Maffia Öröksége | Befejezett |

4.Rész.

Rosamary Frey szemszöge :

Amikor magamhoz tértem, nagyon meglepődtem hogy kinél vagyok, de az meg jobban hogy nem hagyta hogy elmenyek, és itt ápol.
Sőt még azt is hagyta hogy rajta alugyak vagyis csak az ölébe volt a fejem de én nagyon zavarba éreztem magam. Bár ennek már 2 hete azóta csak a suliba láttam de általában mintha ideges lenne.

A másik dolog egy ideje a szüleim nem kerestek ezért kezdek aggódni hisz eddig hetente kétszer beszéltünk telefonon. Ami még furcsán hogy mostanában úgy érzem mintha követnének.
Nem tudom de olyan mintha nézne valaki/kik de akárhányszor körül nézek nem láttok senkit, most épp itthon ülök a kanapén és teát kortyolgatok és a tévében nézek egy 18 századi dokumentum filmet, amikor is ki vágódott az ajtó és fegyveres emberek jöttek be, így ilyedtségem miatt a teám a földön kötött ki, és megszólalni sem tudok csak sikitani vagyok képes.
-Fogd már be.
Jön oda hozzám egyik nagy darab dagadt kopasz fickó és egy hatalmas pofont ad ami miatt ég a fél arcom.

-Hozzátok..
Mondja mire ketten megragadnak.
-Az apád egy barom..
Morogta az óra allat én pedig semmit sem értek teljesen le fagytam és a következő amire fel eszméltem az az hogy egy székhez vagyok ki bilincselve és a szám is be van kötve hiába hogy a szemem nincs bekötve olyan sötét van hogy ha koncentrálok sem láttok fél méternél tovább ezen kívül a levegőt is nehéz vennem hisz olyan dohos szag van hogy meg lehet fuladni.
De az nem kerüli el a figyelmem hogy a távolból sikitást és nyöszörgést hallani mintha kínoznának valakiket emelet az idő érzékem teljesen tropa de még csak sírni sem tudok.

Nem tudom menyi idő elteltével elbobiskoltam és arra riadtam fel hogy az ajtó nagy robajal ki csapódik.
-Hát drágám a főnők azt monta azt csinálok veled amit akarok és hát amilyen szép vagy kedvem támadt egy kicsit szórakozni.
Mondja egy undorítóan kövér szakállas férfi és jelentőségteljesen a nadrágjára céloz.
Én pedig kezdek parázni hogy meg erőszakol de ekkor kivágodik az ajtó lövés dördül el és a pocakos csávó arccal előre esik aztán meg látom az ajtóban Elisabeth-et és egyszerre vagyok meglepődött és megkönnyebbült amiért értem jött. De közben ezer meg ezer kérdés kavarog bennem.
Ki ő?
Honan tudta hogy itt vagyok?
Bántani fog?
Meghalt azt az embert akit le lőtt?
Hogy jött értem?

-Ne aggódj.
Mondja majd el rakja a fegyverét a nadrágja hátuljában oda jön hozzám és ki oldóz amint ez megtörtent fel akarok állni de megszédülök és majdnem élesek de Elisabeth meg időben elkap.
-Ne mozogj hirtelen. 12 órája itt vagy.Morogta
közvetlen a fülem mellett.Én pedig amint visza nyertem az egyensúlyom hátrébb léptem tőle.
-Mi ez az egész?
Kérdezném de egy hang sem jön ki a torkomon így csak tátogok. Rá nezek és láttom hogy a szája mozog de olyan rosszul leszek hogy a látásom kezd elmosodni és nem halom azt amit mond a következő amire fel eszmélek hogy a karjaiba vesz majd az eszméletemet vesztem.