A Maffia Öröksége | Befejezett |

11.Fejezet

Elizabeth Wayt szemszöge:

Reggel 5:30-kor  be nyitók Rosshoz aki úgy tűnik hogy egy ideje már ébren van .
-Gyere!
Mondom neki ő pedig értetlenül néz rám.
-Mi? Miért?
-Elutazunk.
Mondom neki határozottan.
-Mégis hová?
-Meglepetés.
Mondom neki.
-Na de én nem szeretem a meglepetéseket.
-Az nem baj. Attól még nem mondom meg hogy hova megyünk.
Mondom neki vigyorogva  határozott tekintettel.

Pár óra múlva:

-Elmondod végre hogy hová hoztál?
-Ha nem dumáltál volna egész úton talán már rá jöttél vona de most inkább  néz előre és  meg tudod.
-Mii?

Hitetlenkedve fordul felém.
-Elhoztál a Hallywood felirathoz?
-Igen. Gondoltam ez el tereli a figyelmed.
Mondom neki mosolyogva.
-Na de gyerünk.
Mondom neki.

-Mi legyen az első állomás? Kérdezem tőle.
-Oda.
Mutatja.
-Jó, menyünk oda .

-Veszünk vattacukrot?
Kérdezi mosolyogva szinte ugrálva az ülésen.
-Hát persze.

Ahogy ki száltunk az autóból az első az volt hogy oda mentünk a vattacukroshoz.
-Hello, 2 vattacukrot kérünk.
-Azonnal. Milyen ízben?
Rá nézek Rossra hogy válaszon.
-Én nem tudom,
Néz elgondolkodva.
- Lehet több ízű?.
Érdeklődik a fiatal diák lánytól.
-Igen lehet.
-Akkor legyen mangó, eper, és görögdinnye.
Mosolyogva nézem ahogy gyermeki lelkesedéssel nézi a vatta cukor készítését.

Amikor megkaptuk a vatta cukrot tovább sétálunk egyszer csak felém fordul huncut tekintettel.
A következő pillanatban a ragacsos kezét belém törli és el kezd előre futni.
-Na meg állj. Úgyis el kaplak.
Mondom és el kezdek felé futni.
Nem sokára el kapom a derekát ő pedig nevetve fel sikolt.
-Meg vagy.
Suttogóm a fülébe ő pedig meg borzong. Magam felé fordítottam.
-Tudod gyönyörű vagy amikor mosolyogsz.
Mondom neki és nézem ahogy az egész arcát el lepi a pír.
-Nem is.
Sutogja halkan.
-De az vagy .
Mondom neki és az álla alá nyúlok hogy meg emeljem amikor nem néz a szemembe.
Egyre közelebb hajolok hozzá majd egy apró csókot nyomok a szájára.
-Gyere mennyünk tovább.
-Hová?
Kérdezi.
-Oriás kerék?
Kérdezem tőle kíváncsian.
-Jó.
Mondja ahogy fel ültünk mosolyogva néz szét.

Este amikor már nap nap lemenőben volt visszafele sétálunk a kezünkbe egy egy tölcsér fagylaltal.
-Köszönöm ezt a napot. Nagyon jól éreztem magam.
Mondja pirulva miközben be ülünk az autóba.
Én pedig csak mosolygok és áthajolok az ő oldalára.
-Többszőr kéne ilyen boldognak lenned.
Mondom neki és nézem ahogy a pírja még mélyebb pirosba fordul át, ahogy be kötöm helyette az övét.

Haza érkezés után jó éjszakát kívánva lefekszek.

Álom:

-Eliza.
Sutogja egy hang amikor oda nézek ott ál Ross egy szál semmiben a dolgozó szobám ajtajánál.
-Mit keresel itt?
Kérdezem miközben végig nézek az egy szál selyem ruhán ami alig takar valamit.
-Téged.
Suttogja majd az őlembe heveredik. Én pedig át karolom a derekát. Ő a számra hajol de én át veszem az irányítást
Amikor el válok  tőle mélyen a szemembe néz.
-Akarlak.
Suttogja és elkezdi szét bontani a selyem köntösét.

A következő pillanatban zihálva teljesen izzadtan fel riadok.
-A kurva életbe.
Mondom hangosan a szobába majd ki patanva az ágyból el indulok a fürdőbe hogy le tusoljak.

Amikor ki jöttem a tus alól megnézem az időt és láttom hogy meg csak hajnali 3:45 de már ismerem magam ezek után már nem fogok tudni vissza aludni így hát kimegyek az edző terembe.
Oda megyek a boksz zsákhóz és el kezdem püffőlni.

1 óra elteltével abba hagyom és be megyek a konyhába de meg leppeten torpanok meg hisz az asztalnál ott ül Ross.
-Nem bírsz aludni?
Kopogtatok az ajtón és szólalok meg.
-Nem.
Néz rám könnyes szemekkel.
Oda megyek mellé és le gugolok elé.
-Mi a baj?
Kérdezem.
-Én.. félek
Valja be.
-Mitől?
Kérdezem és meg simogatóm az arcát.
-Attól hogy valami baj lesz.
-Drágám az én gondom aggódni nem a tiéd.
Mondom neki nyugtatóan.
-Én...
-Shhh.
Mondom neki és magamhoz ölelem.
Nem csodálkozom valószínűleg most jött elő a sokk a szüleiről és erről az egész helyzetről.
-Gyere.
Mondom
És át karolva az ágyba vezetem.
Le fektettem rá és mellé fekszek, ő pedig hozzám simul.
-Aludj.
Suttogóm a fülébe.