A Maffia Öröksége | Befejezett |

5.Rész.

Elisabeth Wayt szemszöge :

12 óra enyit volt Ros a másik maffiánál egy kicsit trükös volt megtalálni hisz nem a főhadi szálláson hanem egy kisseb all szálláson volt ezért tovább tartott megtalálni. De most itt van a karjaimban. Ahogy kiértem az épületből az fel robbant mindennel és mindenkivel ami/aki benne volt.

Később mikor mindent elintéztem be mentem meg nézni Rost ugyan úgy feküdt ahogy én itt hagytam.
Végig nézten rajta és már most szívesen le támadtam volna hisz olyan ki szolgáltatott de egyelőre elég annyi is hogy mit fog szólni ahhoz hogy most már az én tulajdonom.

Három óra elteltével
lassan nyitogatni kezdi a szemeit.
-Mi a.
Aztán meg lát és mintha megvilágosodna megszepent arccal pattan fel az ágyból.
-Ki vagy te?
Kérdi hisztérikusan.
-Hmm egy rosz kislány.
Kuncogok majd magamoz rántom és durván megcsokolom.
Ő pedig elsőnek le fagy majd próbál előkni magától.
Amikor elválok tőle.
-Hogy képzeled ez nem teheted azt amit akarsz ki a fasz vagy te isten?
Kiabál rám.
-De hogynem azt teszem veled amit csak akarok.
Mondom miközben a derekára fogva az ágyra fordítom magam alá.
-Tudod miért? Azért mert az enyém vagy.
Mondom majd újból le csapok az ajkaira. Fel falom az ajkait nem érdekelve a tiltakozását. Megpofoz és lelök magárol.
-Hagy békén. A tiéd? Nem vagyok én senki birtoka sem.
Kiált rám miközben emelné a kezét hogy újra meg pofozon.
-Ne merészeld még egyszer meg próbálni.
Fogom le a kezét.
-Mennyünk le enni és elmondok neked mindent.
-Nem megyek seho..
-De jössz.
Mondom és fel rántom őt az ágyról és a derekánál fogva vezetem ki a konyhába.

Miután le tuszkolok néhány falatot a száján.
-Elmondod miről van szó?
-Persze, tulajdonképpen meg vettelek és most már az enyém vagy.
Jelentem ki mire ő kikerekedett szemekkel néz rám.
-Mi.?
-Jó akkor máshogy mondom a szüleid eladtak egy maffia csoportnak, mivel az apád félti az életet a lopott pénz és drog miatt. Akik elraboltak Synev maffia néven fut apád az egyik vezető csicskája volt, lopott és az életéért cserébe téged ajánlott. Most pedig nincs többé ez a maffia mert én el foglaltam így most már az én tulajdonom vagy.
Mondom neki kertelés nélkül.
-Ezt nem hiszem el.
-Az a te bajod.
Vonok válat.
-De most mi lesz?
Kérdi suttogva és könnyezve sóhajtva fel rántom a székből és hagyom hogy a melkasomnak
dőlve sírjon.
-Shh, nyugodj meg, most piheny majd holnap mindent meg beszélünk.
Mondom az ágy felé terelve.
-Itt maradsz!?
Motyogja.
-Persze.
Mondom a hátát simogatva.
-Miért velem?
Motyogta halkan.
-Shh.
Mondom neki nyugtatoan.

Miután elaludt el intéztem néhány telefont mivel holnap már a másik házba leszünk nem itt. Így elintéztem hogy a cuccait vigyek át oda.
-Oli!
-Igen!?
-Mit csinálnak a szülei?
-El utaztak.
-Vagyis menekülnek.
-Igen.
-Nagyszerű. Kövesd nyomon hogy hova mennek.
-Rendben.
Sóhajtva rakom le, a telefont.
Nem tudom hogy mit fog ahhoz szólni hogy a szülei menekülnek.
Nem tudom hogy mit fog hozni a holnap de majd ki derül. Be fekszem mellé az ágyba és én is el rakom magam másnapra.